Somogyi Múzeumok Közleményei 11. - A népvándorláskor fiatal kutatói 5. találkozójának előadásai (1995)

Kulcsár Mihály: Az Árpád-kori templom körüli temetők kialakulásának kérdéséhez

232 KULCSÁR MIHÁLY 1580-ban és 1590-ben fordul elő, mindkét esetben lakatlan pusztaként írják le.(Káldy-Nagy Gy. 1985.100.) 31 A két utóbbi helyen azonban felszíni gyűjtésünk során már csak igen szórványos leletanyagot találtunk. 32 Leletek: vasszegek és vascsat. IKM Ltsz.: 53.3.1-6., Fehér G.-Éry K.-Kralovánszky A. 1962. 22. 56.sz., Arch.Ért. 1955. 100. 33 A bal parton is találtunk minimális mennyiségű középkori kerámiát. 34 VisyZs. 1978. 249. 35 Tégla alakú, lekerekített sarkú sírgödör: 76., 78., 83., 84. sírok., trapéz alakú, lekerekített sarkú sírgödör: 55. és 71. sírok., hosszanti oldalain párhuzamos, végein lekerekített sírgödör: 59. és 74. sírok. 36 1 .sír: lábfelőli végében élére állított lapos kő, 20.sír: gyermekváz jobb oldalán (annak szinte teljes hosszában) négy db. amorf kő, 71 .sír: a váz bal oldalán a fejnél két nagyobb, a medencénél egy nagyobb és három kisebb, a lábnál egy nagyobb méretű amorf kő, 76.sír: a váz jobb oldalán az alkarnál két darab élére állított lapos kő, 111 .sír: a bal karnál egy nagy és egy kis méretű amorf formájú kő, 132.sír: a fej mögött egy db. nagy méretű amorf kő. 37 vö. Szabó J. Gy. 1976. 38 Huszár L 1979.36. 39 Huszár L 1979.40. 40 Párhuzama Dunaújváros 193.sír, Bóna 1.1978.115. 9.sz.j. 41 Huszár L. 1979. 53. 42 Gedai 1.1965-66. 40. 43 Szőke B.M.-Vándor L 1987. 75. 44 Szőke B.M.-Vándor L. 1987. 75. és 79. 45 Szőke B. 1962.98. 46 Szabó K. 1938. 35. 114.kép. Nemeskéri J.-Lipták P.-Szőke B. 1953. 286-287. A püspökladányi X-Xl.sz-i temetőből szintén ismerünk egy sárga színű, vaskos üveggyűrűt. M. Nepper. I. 1981. 78., A ducoi temető 942. sírjának két üvegbői készült karikagyűrűjét A. Ruttkay a Xl.sz-ra keltezte. A. Ruttkay 1979.129. és 14.kép. 47 Méretek: átm= 1,8 cm , v= 0,1 cm 48 B. Mikes K. 1956. 116. XXV.t. 10-11. 49 B. Mikes K. 1956. 122. 50 Mészáros Gy. 1973-1974. 5. Méretei a közölt ábra (20.kép.1) alapján: átm= 1,7cm , v= 0,1cm 51 Szőke B. 1962. 35. 52 Bakay K. szerint az egyszerű, nyitott hajkarika azokban „a X-Xll.sz-i temetőkben, amelyek nem hiányosak, kivétel nélkül előfordul és így sem időrendi, sem etnikai jelentősége nincs". Bakay K. 1978. 174. 53 Fehér G.-Éry K.-Kralovánszky A. 1962.: 85. sz. Beszterec, 185.SZ Csongrád, 601 .sz. Kunágota, 715.SZ. Nagykőrös, 834.SZ Pribeta-Perbete, 971 .sz. Székesfehérvár, 1174.SZ. Üllő. Ide sorolhatjuk még a karosi honfoglalás kori temető 6. és 52.sírjának aranykarikáit is. Révész L. 1989. 26., 6.kép 1-2. 54 MesterházyK. 1991. 160. 55 Szőke B. 1962. 98., J. Giesler 1981. 112. 56 Szőke B. 1962. 98. 57 5. és 33. sír N. Stanojev 1989. 24 és 27.124., 25. és 29.148. - a gyűrűfej hiányzik 58 53.sír Kiss A. 1983. 80., 141, 75.ábr.17. 59 142.sír Dombay J. 1960. 144., XIX.t.1. és Dombay J. 1961. XV.t.3. 60 405.sír Török Gy. 1962.153., Taf. XLIV., Taf.C. 61 Szintén sírleletből származó ezüstből készült példány. MRT V. 1979. 292. 17/30.sz.Lh. 45111. 62 Ezüst, 85.sír Bakay К 1978. 118. LIV.t.22. 63 Szőke B. 1962. 98., MRT. V. 1979. 292., Török Gy. a halimbai temető II. fázisába (XI.sz. első fele) sorolta a 405.sírt, Török Gy. 1962. 153., K. Horedt szintén a Xl.sz-ra keltezi a típust , К Horedt 1986. 115. 64 Kiss A. 1983. 89-90.ábr. A Szent István pénzekkel való keltezés azonban nem minden esetben megbízható: éppen a Majshoz közel fekvő Ellend-I. temető 254.sírjában (Dombay J. 1960. 148.) és a Pécs-vasasi temető 39.sírjában (Dombay J. 1961. 73.) fordulnak elő I. András(1046-1060) pénzével együtt, bizonyítva, hogy még István halála után két évtizeddel is használatban lehettek. 65 J. Giesler a hasonló gyűrűket a 38b. típusba sorolta, használatát a X.sz. második felétől-utolsó harmadától I. András uralkodásának idejéig látja bizonyítottnak. J. Giesler 1981. Taf.4. és Taf.53., Z. Tomiĉiĉ a 38b. tipust a Bjelo Brdo kultúra 1. fázisába (hozzávetőleg 965-1030 kőzött) keltezi. Z. Tomiĉiĉ 1992. 121-122., Taf.6. 66 Ezt a korai keltezést látszik alátámasztani az 1995. évi feltárás során hasonló stratigráfiai helyzetben előkerült 220 sír is, amely szintén a temetkezések első fázisához köthető. A váz jobb karján bronzból készült hegyesedő végű, kerek átmetszetü nyitott huzalkarperecet találtunk. Ez az ékszer a X. századra jellemző (K. Horedt 1986.113. Abb.45., Szabó J. Gy.: Árpádkori telep és temetője Sarud határában IV. Az Egri Múzeum Évkönyve XVI-XVII(1980). 45-136.), legkésőbb a XI. század közepére eltűnik a viseletből (Szőke B. 1962.66. és 94., J. Giesler 1981. Taf.53., Z. Tomiĉiĉ 1992.128. Taf.6.). 67 Megközelítőleg hasonló hosszúságú a hajófal az alábbi templomok esetében: Becsehely (Valter I. 1985. 82-83.), Döröske (uo. 112.), Pusztaederics (uo. 217.), Ruszt (uo. 227-228.), Abod (Kozák K. 1965. 226. 5.kép), Ragály (uo. 240. 29.kép), Doboz-Faluhely (Kovalovszki J. 1986.110.17.sz.j.) 68 Halimba, Csatalja, Ptuj stb., Tettamanti S. 1975. 103. Itt kell megjegyeznünk, hogy egy ekkora méretű esetleges bővítés tekintélyes nagyságú templomot tételez fel, melynek meglétére a lelőhely terepadottságait figyelembe véve nem látunk reális esélyt. 69 Szőke B. M.-Vándor L. 1987. 57., A baracsi példányok méretei: átm=1,5 és 1,6 cm , s-vég sz= 0,4 cm , v= 0,15 cm. Analógiáit Mesterházy K. 1983. gyűjtötte össze. 70 Ebben az esetben ásatástechnikai szempontból felvett bontási rétegekről van szó, ezáltal különböző korú sírok is kerülhettek azonos rétegbe. 3.sír: II.tábla 10., 44.sír: II.tábla 11., 98.sír: I.tábla 4., 99.sír: I.tábla 2., 151 .sír: II.tábla 13., Szórványok: I.tábla.3. És II.tábla 14. 71 Sajnos a gyűrüfej vésett díszítésének nagy részét a korrózió elpusztította. Hasonló típusú gyűrűket a tatárjáráskor elrejtett kincsleletekből ismerünk (Parádi N. 1975.) 72 Méretei: átm= 2,8 cm , v= 0,25 cm. További leietek: négyzetes vascsat, koporsóvasalás. 73 Gádor J. 1980. 451. Abb. 13.16. 74 Teljesen pontos keltezést nem adhatunk, ugyanis a 22. sírból előkerült feiiratozatlan ezüst dénár (CNH.1.119., Huszár L. 1979. 140.) Réthy L. szerint műhelyjegyei alapján III.Bélától II. Andrásig (1205-1235) bármikor forgalomban lehetett. Fontos azonban megjegyezni, hogy a pénzekkel való abszolút datálás is magában rejti a tévedés lehetőségét: pl. a csúti temető LI.sírjában II.Béla pénzei XV.sz-i pártaöwel együtt kerültek elő. Gerevich L. 1943.141.. 75 Parádi N. 1975. 124. 2.ábra 4-5., S.ábra 9-10. 76 Parádi N. 1975. 138. 13.ábra 3. 77 Kaposvár - 61-es út melletti temető 575.sír. Bárdos E. 1987. 30-31., Bárdos E. 1978. XI115.; Cegléd-Madarászhalom 110.sír. Topái J. 1972. 62., 1111 -12., 111 -2. 78 Az egykori párta, mivel csupán az összegubancolódott aranyozott rézszalag maradt meg, sajnos nem rekonstruálható. 79 Csút XXXVI., XXXVII., XLII., XLIII., 1„3. és 116. sírok a XV.sz-ra datálva. Gerevich L. 1943. 158.; Mohács-Csele 29.sír, ifj. Fehér G. 1955. 217-218.; Csengele-Bogárhát 5.sír, Horváth F. 1976-77. 112. - Másféle módon felhasználva: Nyársapát 141 .sírjában a mellen, a 169.sírban a bal felkaron került elő. Benkő E. 1980. 329. és 331., Vál-Plébániakert 4. sír. Hatházi G. - Kovács Gy.: Régészeti kutatások a váli gótikus templomtorony környékén (1986.) 91 .o. Ezúton szeretném megköszönni Hatházi Gábornak, hogy kéziratban lévő munkájába betekintést nyerhettem.