Somogyi Múzeumok Közleményei 11. - A népvándorláskor fiatal kutatói 5. találkozójának előadásai (1995)

Kulcsár Mihály: Az Árpád-kori templom körüli temetők kialakulásának kérdéséhez

AZ ÁRPÁD-KORI TEMPLOM KÖRÜLI TEMETŐK KIALAKULÁSÁNAK KÉRDÉSÉHEZ 231 későbbi beletemetkezés lehetőségét sem szabad 83 figyelmen kívül hagynunk. Az elmondottakat összegezve tehát feltételezzük, hogy a baracsi temető esetében a templomot egy már használatban lévő soros temető területén építették fel. A temetkezések az előkerült leletanyag alapján talán már a X. század végén, de legkésőbb a XI. század első felében elkezdődtek. A temető használata az Árpád-korban folyamatosnak tűnik, felhagyására a korszak végén kerülhetett sor (a templom mellett elhelyezkedő település területén összegyűjtött kerámiaanyag szintén hasonló időszakra utal). A felmerült kérdésekre 1 Bakay K. 1971. 31., lásd még Holl I. summás, ám sajnos ma is aktuális értékelését: Holl 1.1985. 29. 2 A relatív keltezés alkalmazását indokolttá teszi, hogy a pénzt és egyéb mellékletet egyaránt tartalmazó sírok száma az Árpád-korban minimális, továbbá az Árpád-kori pénzek kronológiája sincs még megfelelően kidolgozva például a Xll.sz-i uralkodóhoz nem köthető, tehát közelebbről nem keltezhető felirat nélküli veretek esetében. Huszár L 1979. 36. 3 Pálóczi-Horváth A. 1976. 296-298. 4 Méri István fél évszázaddal ezelőtt megjelent tanulmánya (Középkori temetőink feltárásmódjáről. Erdélyi Tudományos Füzetek 175., Kolozsvár 1944.) újraközölve: Méri 1.1986b. 5 Bárdos E. 1978., Bárdos E. 1987. A temetőnek mintegy harmadát földmunkák során megsemmisítették. 6 Nemeskéri J.-Lipták P.-Szőke B. 1953., Kiss A. 1983., Török Gy. 1962., Bakay K. 1978., Szőke B. M. - Vándor L. 1987. 7 vö. Bálint Cs. 1976. 230. 45.sz.j., Erdélyben van példa későbbi templom nélküli temetkezésekre is: pl. a zabolai temető legfiatalabb pénzei III. Béla (1172-1196) veretei voltak.(Székely Z. 1993-1994. 281. és 284.) 8 Engel P. 1990.161-166. 9 Györffy Gy. 1984. 2.köt. 970. 10 I. László II. törvénykönyve 25.fejezet, Kálmán I. törvénykönyve 73.fejezet. Márkus D. 1899. 58-59. és 117. Hasonló rendeleteket a környező országokból is ismerünk. Szőke B. 1956. 124. 11 Kaszaperen például I. László (Bálint A. 1938.175.), Zentán és Szászfehéregyházán Kálmán (Foltiny I. - Korek J. 19441945.158., Benkő E. 1992. 27.), Kidén II. István (1116-1131) (Méri I. 1986b. 23.), Cegléden II. Géza (1141-1162) (Topái J. 1972. 74.) pénzei voltak a legkorábbiak. 12 A falusi templomok építését I. István II. törvénykönyvének 34. fejezetében rendeletek el. I. Endrének(1046-1060) a korábban elpusztult templomok újjáépítésére vonatkozó rendelete szintén a korai templomok meglétét bizonyítja. (Márkus D. 1899. 37. és 47.) Visegrád-Várkertben a falu Xl.sz-i plébániatemplomát és a körülötte elhelyezkedő temető sírjait tárta fel Kovalovszki Júlia (Kovalovszki J. 1985. 47.). A pátkai templomot feltárója szintén a Xl.sz-ra keltezte (Nagy Á. 1975. 97-98.) A Kaposvár mellett feltárt temető templomának korai meglétét látszanak bizonyítani többek között az 1109. és 1242. sírokban talált I. István (CNH.1.1.) pénzek is (Bárdos E. 1987.14.) 13 Szőke B. 1959.38. 14 ZalotayE. 1957. 15 Szőke B. 1959. 38. végleges választ csak a remélhetőleg folytatódó és a templom és temető teljes feltárását célul kitűző munkálatok adhatnak. A feldolgozás azonban távolról sem tekinthető teljesnek, hiszen a leletanyag egy része még restaurálatlan, valamint az antropológiai anyag vizsgálata sem történt meg. A rendelkezésre álló keretek csak az anyaguknál és korhatározó értéküknél fogva legjelentősebb leletek bemutatását tették lehetővé,

84 reméljük azonban, hogy problémafelvetésünkkel sikerült a honfoglaláskori és a középkori régészet egyik alia kutatott határterületére irányítani a figyelmet. 5 16 Dienes I. 1965. 159-160. Itt kell megjegyeznünk, hogy a legkorábbi érmek Salamon (1074-1077) veretei voltak (448. és 579.sír). Zalotay E. 1957. 37. és 43. 17 Méril. 1964. 2.kép 18 Méril. 1964. 7. 19 Méri István kéziratos feljegyzései. Ezúton szeretném megköszönni Kovalovszki Júliának, hogy a kéziratba betekintést nyerhettem. 20 Tettamanti S. 1975. 89. Talán erre vonatkoztatható a nagyobb Gellért-legenda alábbi részlete: „...a püspök elment szerzeteseivel az egyház megyéjét meglátogatni, és felszentelni azok temetőhelyeit, akik templomokat akartak építeni...", Érszegi G. 1983.84. 21 Bóna 1.1978. 125. 22 Ritoók Á. 1984. 4. Ezúton szeretném megköszönni Ritoók Ágnesnek, hogy kéziratban lévő szakdolgozatába betekintést nyerhettem. 23 Sajnos e feltárások eredményeiről csak szűkszavú előzetes közleményekből és kutatási jelentésekből értesülhetünk. 24 Hegedűs K. 1982.88. 25 Sosztarits 0.1993. 59-60. 26 V. Székely Gy. 1983.81. 27 Dinnyés I. 1985.17. 28 Szatmári I. - Vágó Cs. 1993. 19-20. 29 Kisszentmiklós-Nyíresről nyílcsúcsok és egy kengyel került a MNM Fegyvertárába (Fehér G.-Éry K.-Kralovánszky A. 1962. 22. 57.SZ.) Baracsról, emberi csontok mellől származik egy visszapödrött végű bronz hajkarika és egy rovátkolt huzalkarperec (B. Horváth J. 1979. 275.2.) Szintén a község területéről ismerünk három állatfejes karperecet, öt „csúcsos" bronzveretet és egy háromszög alakú szíjveretet (Fehér G.-Éry K.Kralovánszky A. 1962. 22. 58.SZ.) és valószínűleg innen való egy, az Intercisa Múzeumba ajándékozás révén bekerült bronz füles gomb is (B. Horváth J. 1979. 275.) A Szitányi kastélynál Makkay J. hat, általa Árpád-korinak meghatározott melléklet nélküli sírt tárt fel (Makkay J. 1966. 49.) 30 1276-ban egy végrendelet kapcsán merül fel a feltehetően e helységből származó Baracs nembéli Barieus (Györffy Gy. 1987. 347.) 1281-ben Baracsi Jakab királyi udvarnokot IV. (Kun) László (1272-1290) a nemesek sorába emeli, egyúttal megemlítve a baracsi előhegyen fekvő szőlőit is (Györffy Gy. 1987. 347-348., Károly J. 1899. 148-149.) Ebben az esetben sem állítható teljes bizonyossággal, hogy az adat a Fejér megyei Baracsra vonatkozik. 1453-ban ismét említik a falut, ez azonban egy hasonló nevű Pest megyei helységre is vonatkozhat (Csánki D. 1897. 318.) A török adóösszeírásokban JEGYZETEK