Somogyi Múzeumok Közleményei 11. - A népvándorláskor fiatal kutatói 5. találkozójának előadásai (1995)

Keszi Tamás: Az úgynevezett magyar szakrális kettős királyságról

190 KESZI TAMÁS Peter Golden, Györffyhez hasonlóan, a kazár királyság türk, illetve ujgur kapcsolatait hangsúlyozza. Figyelmeztet, hogy a kazár kagán beiktatási ceremóniájában leírt rítusok a belső-ázsiai türköknél is előfordulnak, és bár a kazár fejlődési forma nem követi teljes egészében a klasszikus türk kettős királyság rendszerét, a jelenség magyarázata csakis a türk tradíció lehet (GOLDEN 1980, 97-102.; GOLDEN 1992, 240.). A kazár szakrális királyság eredetének eme „tradicionális" magyarázata mellett létezik egy újabb is. Már Dunlop megfigyelte, hogy Maszúdí híradása alapján feltételezhető, hogy a kagán családja egykor tényleges hatalmat birtokolt, és csak későbbi időkben történt meg, hogy egy másik dinasztia háttérbe szorította (DUNLOP 1954, 159.; MHK 260.). Az elméletet Mihail Artamonov és Walter Pohl fejtette ki (ARTAMONOV 1962, 261-266.; POHL 1988, 294-295.). Ennek lényege, hogy a kazár kagán „szakralizácioja" fokozatosan, lépésről lépésre ment végbe. A 8. századi kazár-arab háborúkban a kagán még mint egyeduralkodó tűnik fel, mellette a seregvezérek, a tarkanok csak másodlagos szerepet játszanak. Ibn Ruszta szerint már az isa tölti be a tényleges uralkodó tisztét, a cím a türk rovásfeliratok sadjával azonosítható, aki az uralkodó dinasztia tagja volt. Ibn Fadlán kagan bégnek nevezi a másoduralkodót, akinek címe a steppei arisztokráciától, a bégektől származik, vagyis az uralkodó dinasztiától idegen csoporttól. A kazár kagán és a birodalom második emberének kapcsolata a Merovingok és Karoling „bégjeik" viszonyához hasonlítható, tehát a kagán dinasztiáját a birodalom második tisztségét betöltő dinasztia tagjai folyamatosan igyekeztek elszigetelni a hatalom gyakorlásától, és a végeredmény a szakrális királyság. A 9. századi magyar fejedelemség eredetéről nagyjából egységes álláspontot alakított ki a kutatás, megjelenését szinte kivétel nélkül kazár hatással magyarázzák, és a kazár minta alapján képzelik el működését.

2 Mindezidáig Vékony Gábor volt az egyetlen, aki elutasította a magyar szakrális kettős fejedelemség létét, és a kündét a magyarok, a gyulát pedig a kabarok (kavarok) fejedelmének tekinti.

3 Tudomásom szerint még senki nem vizsgálta meg tüzetesebben a magyar szakrális fejedelemség mellett szóló érveket, ezért úgy gondolom, nem lesz fölösleges, ha ezt most én megteszem. A következő adatokat és hipotéziseket kell figyelembe vennünk: - Dzsajhání nyomán Ibn Ruszta és Gardízí azt írja, hogy a magyaroknak van egy névleges királyuk, a künde, és egy tényleges uralkodójuk, a dzsila (dzsula), aki a magyar gyulával azonos

4 - Bíborbanszületett Konsztantinosz szerint az Árpád-házi fejedelmek mellett van még két másik is, a gyula és a karha (MORAVCSIK 1988, 48-49.) -a 11. századi Gesta Ungarorumra támaszkodó 14. századi krónikakompozíció szerint Álmost Erdélyben megölték (SRH I. 287.), ami kapcsolatba hozható a kazár királygyilkossággal - Konsztantinosz szerint a magyarok három évig együtt éltek a kazárokkal, és Árpádot a kazár kagán nevezi ki fejedelemmé (MORAVCSIK 1988, 43.). Ezen tudósításból azt a következtetést szokták levonni, hogy a magyarok kazár alattvalók voltak, és ennek hatása a kazár uralmi rendszer átvétele. Ezek után nézzük sorra az egyes pontokat. Mi igaz abból, hogy a magyar fejedelmi rendszer a mohamedán források szerint pontos mása volt a kazárnak? Tulajdonképpen semmi. Ibn Ruszta és Gardízí mindössze annyit ír, hogy a magyaroknak 870 körül (CZEGLEDY 1967, 84-85.) két fejedelmük van, és ezek közül az egyik nagyobb hatalmat birtokol, mint a másik.

5 Összevetve ezt Ibn Fadlán művének kazárokról szóló fejezetével (MHK 217-219.), aligha találunk sok egyezést. Ezek alapján a magyarokra vonatkozó mohamedán forrásokat kétféle képpen lehet értelmezni: - egyszerűen félreértették a magyar fejedelmi rendszert, és abból a tényből, hogy a magyaroknál két fejedelem van, arra következtettek, hogy ez a rendszer hasonló a kazárhoz, tehát a magyaroknál is van egy névleges és egy tényleges uralkodó - az alkirály valóban fontosabb szerepet tölt be, mint a névleges uralkodó, azonban nincs okunk arra, hogy ebből egyértelműen a szakrális királyság meglétére következtessünk. Ha csak a magyar történelmet vesszük figyelembe, a források számtalan esetben írnak le hasonló kettősséget, vagyis hogy a király egyik embere nagyobb hatalommal rendelkezik, mint az uralkodó, de soha senkinek nem jutott még eszébe, hogy Izabellát szakrális királynénak tekintse. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a mohamedán források egy bizonyos időpontra vonatkoznak, azt, hogy az előtt, vagy az után húsz évvel mi volt a helyzet, nem tudjuk. Konsztantinosz az Árpád-ház uralkodói mellett valóban említ még két fejedelmet, de ebből a 9. századra visszamenőleg semmiféle következtetést nem vonhatunk le.

6 Mellesleg tudósításában semmi nyoma a szakrális királyság lényegi ismérveinek. Álmos megöletését egyesek irodalmi hatás megnyilvánulásának tekintik, összevetve az eseményt Mózes halálával, aki szintén nem léphetett be abba a hazába, melyet népe másodszor is elfoglalt (VÉKONY 1987, 115.; MÓZES V, 34.). Az mindenesetre figyelemre méltó, hogy az eredeti szöveg szerint „Almus in patria Erdeivé occisus est, non enim potuit in Pannoniam introire". A passzív szerkezetben nincs kitéve az ablativus