Somogyi Múzeumok Közleményei 11. - A népvándorláskor fiatal kutatói 5. találkozójának előadásai (1995)

Medgyesi Pál: Késő avar kori kemence Kevermes-Bakófenéken

KÉSŐ AVAR KORI KEMENCE KEVERMES-BAKÓFENÉKEN 149 IRODALOM BÁLINT, 1978 Bálint Csanád: Kora-középkori falunyomok a Csongrád megyei Eperjesen. Tiszatáj, XXXI. (1978) II. február, 41-47. BÁLINT, 1984 Bálint Csanád: Örménykút 54-es számú lelőhely. Régé­szeti Füzetek 1984. 84. BÁLINT, 1989. Bálint Csanád: Die Archäologie der Steppe. Wien-Köln 1989. BÁLINT, 1991. Bálint Csanád: Die Spätawarenzeitliche Siedlung von Eperjes (Kom. Csongrád) Varia Arch. Hung. 1991. BONA, 1973. Bona István: VII. századi avar települések és Árpád-kori magyar falu Dunaújvárosban. Font. Arch.Hung. 1973. FODOR, 1975. Fodor István: Cserépüstjeink származása. Arch.Ért. 102.(1975.) 250-265. FODOR, 1977. István Fodor: Der Ursprung der in Ungarn gefundenen Tonkessel. Acta Arch. Hung. XXIX. (1977.) 323-349. FODOR, 1984. Fodor István: Kazárok, bolgárok, besenyők (Széljegy­zetek Peter В. Golden könyvéhez.) FÜLÖP, 1979. Fülöp Gyula: VIII—IX. századi településnyomok Rácal­más-Régi vasútállomáson. Alba Regia 17. (1979.) 267­274. GARAM, 1981. Garam Éva: VIII-IX. századi telepnyom Tiszafüred hatá­rában. Com. Arch. Hung. 1981. 137-147. KOVALOVSZKI, 1960 Kovalovszki Júlia: Ásatások Szarvas környéki Árpád-kori falvak helyén. Arch.Ért. (1960) 32-40. lm Juli 1989 führten wir in Kevermes-Bakófenék eine Rettungsgrabung durch, in deren Verlauf auch ein Brennofen freigelegt wurde. Der Vorraum des im Freien befindlichen Ofens war ursprünglich eine tiefe Grube (ein Brunnen oder für Rohstoffgewinnung). In dieser Grube hatte man, zum Teil durch Auffüllen, den Vorraum des Ofens und in der Seitenwand den Ofen selbst KOVALOVSZKI, 1975. Kovalovszki Júlia: Előzetes jelentés a dobozi Árpád-kori faluásatásról 1962-1974. Arch.Ért. 102 (1975.) 204­222. MADARAS, 1991. Madaras László: Régészeti ásatások Tisza-füred­Morotvaparton. Szolnok Megyei Múzeumi Adattár. 32. Szolnok, 1991. MEDGYESI, 1991. Medgyesi Pál: Római és népvándorláskor. Békéscsaba története I. A kezdetektől 1848-ig. Szerk.: Jankovich B.Dénes-Erdmann Gyula. Békéscsaba, 1991. 88-121. MESTERHÁZY-HORVÁTH, 1983 Mesterházy Károly-Horváth Lajos: Településtörténeti kutatások Veresegyház határában. Arch. Ért. 109 (1983.) MESTERHÁZY, 1985. Mesterházy Károly: Népvándorláskori cserépüstök. Fol. Arch. 36. (1985.) 149-163. RÉVÉSZ-WOLF, 1993. Révész László-Wolf Mária: Előzetes jelentés a Zemplénagárdi 7-9. századi hamvasztásos temető ása­tásáról. Az Alföld a 9. században. Szeged, 1993. 101­124. SZŐKE, 1980. Szőke Béla Miklós: Zur awarenzeitlichen Siedlungsge­schichte des Körös-Gebietes in Südost-Ungarn. Arcta Arch. Hung. 32. (1980.) 181-204. TAKÁCS, 1986. Takács Miklós: Die Arpadenzeitliche Tonkessel in Karpatenbecken. Varia Arch. Hung. 1. 1986. VIDA, 1991. Vida Tivadar: Újabb adatok az avar kori „fekete kerámia" és a korongolatlan cserépbográcsok kérdéséhez. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/1985-2. 384-399. eingerichtet. Im glatten Brennraum fand sich keinerlei Bewurf mit irgendwelchen Fremdma­terial. In der Auffüllung des Ofens und seines Vorraumes lagen Keramikfragmente von hand­geformter und Drehscheibenware sowie Stücke einer Backglocke. Laut Zeugnis der Funde kon­nten wir den Brennofen einer spätawarenzeitlichen Siedlung retten. EIN SPÄTAWARENZEITLICHER BRENNOFEN IN KEVERMES-BAKÓFENÉK Resümee

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents