Somogyi Múzeumok Közleményei 10. (1994)

Magyar Kálmán: A Babócsai Nárciszos-Basakert Árpád- és középkori településtörténete a régészeti kutatások alapján

A BABOCSAI NARCISZOS-BASAKERT TELEPÜLÉSTÖRTÉNETE 75 ugyanis új lehetőségek nyíltak meg előttünk a hatalmi viszonyok és a korai feudalizmus belső szerkezetének a vizsgálati kérdéséhez. Az említett problémák azonban hasonlóak a későbbi századokban is! Elég talán annyit megemlíteni, hogy a XVI-XVII. századból (amelyekről korábban azt hittük, jól ismerjük!) az utóbbi években több helyen is olyan objektumokat, települési egységeket azonosíthattunk, amelyek újabb információkat adtak még a törökkor megítéléséhez is. Ehhez az új szemlélethez azonban át kellett lépnünk egy szabványosnak is mondható országos gyakorlaton. Hiszen a várak kutatását az elmúlt évtizedekben elsősorban a műemlékszempontú irányítás vezette. Ezek ugyan nagy számú mutatós, művelődéstörténeti és néha művészettörténeti szempontból is értékes eredményeket hoztak napvilágra. A történelmi értékelésekre, különösen a korai századok vonatkozásában, nem gyakoroltak túl nagy hatást. Ilyen formán sokkal fontosabbá váltak a kevésbé mutatós, az ún. „történelem nélküli" kisebb-nagyobb várak felkutatásai, felmérései és ásatásai. A magyarországi várkutatásnak vált az egyik legfontosabb és legjelentősebb példájává az általunk végzett babócsai-nárciszosi vár és a benne lévő települések feltárása.

7 (3. ábra) 2/1. kép: Középkori régészeti feltárások Somogyban 1. A babócsai nárciszosi-basakerti XI-XVII. századi ásatásunk rövid kutatástörténete 2/2. kép: Babócsa helyszínrajza a régészeti lelőhelyekkel Babócsa régi XI-XVII. századi központjainak rögzítéséhez először a községben található várak, erődítmények kutatásait végeztük el. Már a kezdet-kezdetén 1984-ben három, egymás közelében lévő váregyüttest határozhattunk meg.

8 (2. ábra 2.) Az ún. Török-vár területén 1984-ben folytattunk Sándoríi Györggyel és Nováki Gyulával terepbejárásokat és felméréseket.

9 A XV-XVI. századi forrásokban említett Marczali-Bátori birtokközpont vára a XVII. században török végvárként ismeretes. Ma egy másfél hektár nagyságú területen látható az É-i oldalon meglévő három bástyája, míg a D-i oldalon a két sarokbástyáját említik (a mellette lévő középkori településsel) az egykori oklevelek. Ettől a Törökvártól K-re található egy ennél korábbi kisvár, a 30x35 nies, vagyis 0,1 hektár alapterületű ún. 33-as domb, amelyet a felmérés szerint a Rinya egyik holtága folyta körbe. Ez az ún. Motte típusú kis földvár XI—

XIII. századi eredetű, de a török-korban még használták.

10 Ennek a két babócsa/vámak ismert - és alapjaiban ugyancsak az Árpád-korra datálható - bal oldali ellenerődje is. Ez az ún. Nárciszos (Basakert) nevű, 4,3 hektár alapterületű, kb. 230x220 m-es, téglalap alakú, 2 m (helyenként 1 m) magas sánccal rendelkező, két részből álló földvár. (3. ábra) Az általunk azonosított és részben régészetileg kutatott babócsai középkori várak, típusaik és elhelyezkedésük alapján, az egyesült Rinyák mocsaras árte-