Somogyi Múzeumok Közleményei 10. (1994)

Költő László: VII–VIII. századi avar temető Balatonkiliti határában

70 KOLTO LASZLO JEGYZETEK 1 Siófok-Balatonkiliti M7/65-ÖS lelőhely. (Költő 1984, 1985, 1986) 2 Az előtűnő objektumokat jellegüktől és koruktól függetle­nül a leletmentés során végig előkerülésük sorrendjé­ben, folyamatosan sorszámoztuk. Ebben a szakaszban a sírok méretadatait sem tudtuk felvenni. A továbbiakban általában a mélység adatokat sem lehetett értékelni, a különböző vastagságban ledó­zerolt felszín miatt. Ezért sírmélységet csak ott közlök, ahol ez egyértelműen megállapítható volt. 3 A típust legutóbb Pásztor Adrienn dolgozta fel. (Pásztor, 1986) 4 Eddig egyetlen általam ismert párhuzama egy ismeretlen Tolna megyei lelőhelyről származó szíjvég (Tolna megye В sír), melynek előlapját szíjfonatos minta díszíti, s a szíjfonatos kisszíjvégek és négyszögletes lemezveretek tartoznak hozzá. (Kiss-Somogyi, 1984. 97. t. 1.) 5 Hasonló, de díszítetlen veretek kerültek elő a bólyi temető 61. (lovas) sírjából. (Papp 1962. XVI. t. 4-8.) 6 Párhuzamai több helyen, így a bólyi temetőben is meg­találhatók. (Papp, 1962. I. t. 10.) 7 Párhuzamai többek között a bólyi temető 20. (lovas) sírjában. (Papp, 1962. VIII. t. 11-14.) 8 Maráz, 1982. 110. p., III. t. 1-2. Korábbi (pannon) válto­zata: Petres, 1979. 166., 171. p. 9 A tárgyon csak azt tudtuk megfigyelni, hogy eredetileg biztosan festett volt, mivel vöröses festéknyomokat fe­dezhettünk fel rajta. Bizonyossá teszi azonban ezt a megfigyelést az a tény, hogy festett orsógomb került elő Jászapátin a nagyszállás-úti avar temető 223. sírjában is. Ez utóbbi orsógomb vörös és fekete festékkel volt színezve. A sírban még gyöngycsüngős fülbevaló, piros Bóna (1979) Bóna István: A szegvár-sápoldali lovassír (Das Reitergrab von Szegvár-Sápoldal) = Arch. Ért, 106. (1979) 3-32. Garam (1991) Garam, Éva: Die awarenzeitlichen Funde aus Ungarn im Römisch-Germanischen Zentralmuseum (Bonn, 1991) Kiss A. (1962) Kiss Attila: Az avar kori lovastemetkezés szokásának vizs­gálata (Über das Brauchtum der awarenzeitlichen Reiter­bestattungen) = JPMÉ 1962. 153-162. Kiss A. (1977) Kiss, Attila: Avar Cemeteries in County Baranya (Ceme­teries of the Avar Period in Hungary) (Bp. 1977.) Kiss-Somogyi (1984) Kiss Gábor-Somogyi Péter: Tolna megyei avar temetők (Awarische Gräberfelder im Komitat Tolna). = DissPann­Ser. III. Vol. 2. (Bp. 1984.) Költő (1984, 1985, 1986) Ásatási jelentések = Rég. Füz. Ser. I. No. 37. 74-75. p., No. 38. 68. p., No. 39. 26. p. Maráz (1982) Maráz Borbála: La Téne korú leletek Jugoszláviából és Romániából magyarországi múzeumokban (La Téne finds hasáb alakú gyöngyszem, vascsat, vaskarika és veretes faedény került elő. (A kandidátusi disszertációjában kö­zölt adatok felhasználásának lehetőségéért dr. Madaras Lászlónak tartozom köszönettel.) 10 A típus legutóbbi feldolgozása bőséges irodalmi hivatko­zással: (Szentpéteri, 1992.) 11 Lehetséges, hogy az I. lósírral összetartozik, fejük egy vonalban helyezkedett el. Gödrük sem volt elválasztha­tó, igaz mindkettő egy nagyobb őskori gödörbe volt be­leásva. 12 Kiss A. 1962., 153-160.; Rosner Î91b.; Bóna 1979. 13 A hasonló mintájú nagyszíjvéget tartalmazó Tolna megyei В sírt Kiss Gábor és Somogyi Péter a vésett szalagfo­natos veretek alapján a VII. sz. utolsó harmadára keltezi. (Kiss-Somogyi, 1984. 182. p.) Azonban a 10 sír eseté­ben a poncolt háttér miatt esetleg későbbi keltezés is megengedhető. Ezen kívül a lemezes testű csat és a karikás függesztőveretek öntött griffes véretekkel, illetve tokos indás szíjvégekkel fordulnak elő, ami mindenkép­pen VIII. századi használatukat mutatja. VIII. századi környezetben találhatók pl. Kékesden a 100. sírban, (Kiss A., 1977, XVI. t., 59. p.) Nagypallon a 28. és a 94. sírban (Kiss A., 1977. XXIX., XXXI. t.) A VIII. sz. elejére datálja Garam Éva is a Tiszafüredi temetőben. (Garam, 1991. Beil. 2.) 14 A hengerek két vége fa dugóval volt lezárva. Mindhárom tubuson három-három felerősítési nyom látható, ami in­kább a bullákhoz teszi ezeket a leleteket hasonlóvá. Méretük alapján azonban inkább megmaradtam a var­kocsszorító meghatározás mellett, mivel a középen fel­forrasztott karikák szolgálhattak csupán a nyitott henge­rek összefogására és díszítésére is. from Jugoslavia an Rumania in Hungarian Museums) = JPMÉ XXVII. (1982) 27., 107-116. p. (1983) Papp (1962) Papp László: A bólyi avarkori temető I. (Der awarenzeitli­che Friedhof von Boly) = JPMÉ 1962. (1963) 163-193. p., I-XXXI. t. Pásztor (1986) Pásztor Adrienn: Adatok a közép-avarkor ékszerviseleté­nek kérdéséhez (Beiträge zur Frage der mittelawaren­zeitliche Schmucke) = Arch. Ért. 113. (1986) 113-134. p. Ferres (1979) F. Petres Éva: Késő vaskor, in. Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig (Pécs 1979.) 163-207. p. Rosner (1975) Rosner Gyula: A Szekszárd-Bogyiszlói úti avar temető ló és lovastemetkezései (Die Pferde- und Reiterbestattun­gen im awarischen Gräberfeld von Szekszárd-Bogyiszlói­Strasse) = SZBBMÉ Vl-Vll. (1975-76) 79-108. p. Szentpéteri (1992) Szentpéteri József: Kígyómotívum a griffes-indás népes­ség hagyatékában, in: A népvándorláskor fiatal kutatóinak III. összejövetele (Sátoraljaújhely 1992. szept. 7-9.) = HÓ­MÉ 1993. IRODALOM

Next

/
Thumbnails
Contents