Somogyi Múzeumok Közleményei 10. (1994)
Költő László: VII–VIII. századi avar temető Balatonkiliti határában
VII-VIII. SZÁZADI AVAR TEMETŐ BALATONKILITI HATÁRÁBAN 57 I.S2. lósír (15. kép) T: ÉK-DNy. Igen rosszul megfigyelhető körvonalú sírban - a korszakban szokatlan elhelyezésben 12 (nyújtott lábakkal oldalára fektetve) - talált ló csontváza. Koponyáját a munkagép megsértette. A ló tetemét valószínűleg a 78. sírral együtt egy korábbi kelta korú gödörbe ásták bele, úgy, hogy az ember feje az ellentétes tájolású ló fejével esett egy vonalba. Sem a ló, sem az ember csontváza mellett nem találtunk mellékletet. A sírok foltjai nem voltak egyértelműen elválaszthatók a gödör mély, sötét betöltésében. A lónak a 78. sírhoz való tartozása nem egyértelmű, bár a fent leírtak alapján valószínűsíthető. A szokatlan fektetés ellenére tovább valószínűsíti a lócsontváznak az avar temetőhöz való tartozását az, hogy a 77. sír közelében, (attól É-ra) is találtunk egy (igaz feldúlt, összedobált vázrésztöredékekből álló) „lósírt" (II.sz.), valamint a leletmentés korábbi szakaszában az egykori kábelárok kibontása során is több lócsontot figyelhettünk meg. Szórvány leletek: „A".: Öntött bronz csat vas pecek töredékével. Pajzs alakú csatteste öntéshiba miatt áttört. (IX. t. 13) „B" : Szürkésbarna, vékonyfalú, fekete törésfelületű, korongolt edény alsó darabja, hasán vonaldísszel (legn. M.: 8,5 cm; IX. t. 15., XII. t. 4.). (Az „A" sír előkerülésekor külön adták át, igen nagy valószínűség szerint nem a sírhoz tartozott.) „C".: Fekete, kézzel formált, ferde aljú durva edény (Fá.: 8 cm, Pá.: 10,5 cm, M.: 10,4-11,5 cm; IX. t. 19., XII. t. 5.). „D".: Fekete, síkozott peremű korongolt edény, feneke kissé deformálódott kör alakú (Fá.: 7,3-7,6 cm, Pá.: 10,5 cm, M.: 10,8 cm; - Az út menti szelvényből a 2. és a 3. villanyoszlop közötti magasságból származik. - IX. t. 20., XII. t. 6.) „E".: Vöröses színű, egyenetlenül kiégetett edény, pereme hiányzik. Hasának kb 1/3 kerületén élesen bekarcolt két vonal által határolt szalag. - A 23. sírtól K-re kb. 3,5 m-re került elő. - (Fá.: 5,3 cm, Pá.: 5,3 cm, legn. M.: 9,8 cm.; IX. t. 18., XII. t. 7.) „F".: Kettős kónikus orsógomb, körbefutó bordákkal. (Egyik fele töredékes. Legn. Á.: 3 cm, lyukátm.: 1,2 cm, M.: 2 cm. - IX. t. 14.) A temető rövid értékelése A temető egy része valószínűleg már a régebbi 65-ös út építése során elpusztult. (Az út Ny-i oldalán húzódó rézsűből csontváz töredékek, szórvány edények kerültek elő.) A felüljáró építésének földmunkáinál a munkások által átadott négy csontvázzal együtt legalább 20-25 sír semmisülhetett meg. További, kb 8-10 sírt (köztük lósírt) rombolhatott szét az egykori telefonkábel-árok. (Az ároknak a kábeláthelyezéshez végzett kibontásakor emberi- és lócsontokat gyűjtöttek össze.) Mindezekkel együtt tehát egy eredetileg kb 100-150 sírós temető mintegy 30-40 %-ának megfigyelésére nyílt lehetőségünk. A leletmentés során a temető nyugati szélét sikerült megtalálni, és hitelesen feltárni. Ennek a töredéknek alapján az egész temetőre vonatkozó megállapítások és teljes elemzés helyett inkább a jelenségek rögzítésére próbálok törekedni. A rítus: A temetkezési rítus az egész temetőben nagyjából egységesnek mondható. Az általános tájolási irány kis ingadozással NyDNy-KÉK, ettől csak egy-két esetben tapasztalható lényegesebb eltérés (3., 10., 23., 69. sír Ny-K; 44. sír: NyÉNy-KDK), illetve egy esetben fordított tájolás is előfordul (41. sír). A megfigyelhető esetekben a karok helyzete a test mellett nyújtott, ettől csak három sírban (5., 9., 81.) tapasztaltunk eltérést, ahol egyik kéz a medencére volt helyezve. A leletmentett terület egészén egyaránt megtalálhatók a mindkét végükön lemélyített, valamint az egyenes aljú sírgödrök is. Jellemző a tojás (számos esetben több is) és az egész szárnyas (az esetek többségében kakas) mellékletül adása, sok esetben birka szerepel ételmellékletként. Ez utóbbiak (legalábbis a hitelesen feltárt, illetve megfigyelt sírokból származók) legtöbbje biztosan nyúzott állapotban került a sírba, azaz pontosabban a lábakat és a fejet tartalmazó bőrt helyezték a halott mellé. Két esetben a szarvcsapok is megfigyelhetők voltak a lenyúzott bőrben maradt koponyán. Amennyiben több tojást helyeztek a holttest mellé, azokkal a medencét, vagy a mellkast rakták körbe. Kevesebb alkalommal fordult elő a szarvasmarha valamilyen húsosabb részének túlvilági útravalóul adása. Sok az edény melléklet. A feltárt sírok közel 50 %-ában (21 esetben) találtunk edényt. Ezek túlnyomó többségét a lábakhoz, a jobb, vagy a bal oldalra csaknem azonos arányban (6, illetve 5 esetben), két alkalommal a lábak közé (10. és 44. sír), ritkábban a fej mellé (6 eset) helyezték. A használati eszközök közül kések, tűtartó és orsógombok kerültek a sírba. Bizonyára fegyverként is értékelhető az 57. sírból származó két kés közül a 22,6 cm pengéjű hosszabbik. A rablottság igen magas fokú, legjellemzőbb a koponyára és a mellkasra irányuló bolygatás, sok esetben található a koponya a váz szintjénél magasabban, illetve többször teljesen hiányzik. Időrend: A legkorábbi sírokat a lengőcsüngős fülbevalók (1., 47., 56., 64. sír), igari típusú préselt lemezes nagyszíjvég (57. sír), lemezes övgarnitúra (10. sír) 13 , és az ezüst hengerekből készített varkocsdíszek (16., 44. sír) jelzik. 14 Későbbi a kétlapú öntött laposindás szíjvéggel és keskeny pajzs alakú véretekkel eltemetett férfi sírja (3. sír), s legkésőbbre keltezhető a 65. sír, pikkelymintás vereteivel, sárga palackjával és a koporsóra fektetett birkabőrrel. A temető legkorábbi sírjait a VII. század utolsó harmadában, a legkésőbbieket a VIII. század utolsó harmadában áshatták meg.
