Somogyi Múzeumok Közleményei 10. (1994)

Matyikó Sebestyén József: A siófoki római katolikus templom története és berendezése

A SIÓFOKI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM 297 Több, mint száz éven át szolgált a plébánia épülete a plébánosok lakóházául, ismételten és ismételten javítgatva, modernizálva, villannyal, vízvezetékkel ellátva, míg 1978-ban a szerencsés körülmények között megmaradt ingatlanok eladása után módjában állt az egyházközségnek egy minden igényt kielégítő modern lakóházat építtetni a plébános számára. Siófok templomának szentélyét a II. Vatikáni Zsinat rendelkezései alapján, 1980-ban Osztie György tervei szerint alakították át. A pasztoforium Madarassy István ötvösművész munkája. A főoltár mögött látható egy XVII. századi tiroli mester alkotása, a fejét jobbra hajtó, szakállas, töviskoronás Krisztus.

85 (4. kép) A város jelenlegi plébánosa Wirth János somogyi főesperes, aki püspöke megbízásából egyben kancellár (irodaigazgató) és püspöki helynök is Veszprémben. Kevés idő elteltével, Siófokra kerülése után, templomot építtetett Törekiben.

86 A templomban található az egész Balaton vidék legnagyobb orgonája. A három manuálos, harminchat regiszteres hangszert Fábián Sándor kántor tervei szerint Paulus Frigyes orgonaépítő mester építette. A templom környékének nagyarányú rendezésével napjainkban sikerül az építményt végre megfelelő környezethez juttatni. A területrendezés méltó helyre, városunk tényleges központjába helyezi az ősi templomhelyen épített, oly sokszor felújított, újjáépített, átépített templomot. 4. kép. A plébánia-templom oltára (Helényi Béla felvétele, 1993.) JEGYZETEK 1 Erdélyi László: A tihanyi apátság története, I. Az apátság önállósága. 1055-1701. Budapest, 1908. 347. Az 1211. évi birtokösszeírás határjárása szerint „Szent Ányos egyházáé az a falu is, amelyet Törk-nek nevezgetnek, s ezt ily határokkal erősítették meg: a Balatin mellett Szent Péter (lostai) bazilikájánál van nyugat felől egy földből való határjel. Innét (a határ) délre tart a Törk-be vezető úton, s ott van a határjel, amelyet határároknak neveznek." A lényeg az, hogy a XI-XIV. századi források a mai Siófok területén a Fok, vagy másképpen Sió mentén öt települést tartanak számon: Holóvogy, Losta, Töreki, Kiliti, Fok. Vö.: Matyikó Sebestyén József: Siófok helynevei.= Siófok. Várostörténeti tanulmányok. Szerk. Kanyar József. 1989. 895-897. 2 Molnár István kanonok (Tüskevár, sz. 1906.) szíves levélbeli közlése. Veszprém, 1978. augusztus 25. „Az oklevél eredetije Csekő Ferencnél, Monoszló. Fényképe és másolata: Csekő Árpád pápai áll. liceum és tanítóképző igazgatójától kaptam 1941. június 30-án". 3 Uo. 2. 4 Fejér Georgius: Codex diplomaticus. Budae, IX/2. 717. „Az 1388 táján készült hamis összeírásnak elfogadható adata, hogy a tihanyi apátság és a fejérvári^ káptalan Török nevű falujának Mindszent-egyháza volt." 5 Monumenta Romana Episcopatus Veszprimiensis. (A veszprémi püspökség római oklevéltára. Budapestini, 1902. III. 310. 6 Pfeiffer János: Veszprémi Schematismus. (Kézirat.) Veszprém, 1975. 254. 7 Pehm József: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök élete és kora. Zalaegerszeg, 1934. 102. 8 Uo. 7., 110. 9 Pákay Zsolt: Veszprém vármegye története a török hódoltság korában a rovásadó összeírás alapján (15311696). Veszprém-vármegyei Füzetek, 7. Veszprém, 1942. 33. 10 Somogy Megye Levéltára. Protocollum, 10., 1030 és 1036. 11 Uo. 6., 255. 12 Veszprémi Püspöki Levéltár. Protocollum Episcopatus Vesprimiensis 1748-1749. IV. 226 és 227. - Vö. Bíró Márton Enchiridion-jával 95. 13 Csontos Károly: Kenése község és a kenései plébánia története. Veszprém, 1899. 59-61. 14 Veszprémi Püspöki Levéltár. Acta negotium religionis cum acatholicis concernentia Cottus Simighiensis. Fasc. I. 1721-1770. 15. Uo. 10. 16 A veszprémi egyházmegye papságának névtára. Veszprém, 1975. 214-215. 17 Körmendy József : Fa- és sövénytemplomok a Veszprémi Egyházmegye területén a XVIII. században. = Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei. Veszprém, 10. köt. 1971. 62.