Somogyi Múzeumok Közleményei 10. (1994)

Matyikó Sebestyén József: A siófoki római katolikus templom története és berendezése

294 MATYIKÓ SEBESTYÉN JÓZSEF építés költségeit. „A nagyösszegű adomány nyújtója jóságát teljesen a névtelenség és ismeretlenség homályába burkolózva gyakorolta" - mondta róla Huchthausen Lajos.

6i A község munkaváltság címén 10.000 Koronát fizetett. A nép az elöljáróságtól megajánlott összeget még Rosos plébános idejében elvileg elfogadta. Ezt Csomay építőmester jelenlétében 1903. február 22-én újra megszavazta. A megegyezés szerint két részletben, 1903. szeptember és 1904. márciusi kifizetéssel. A káptalani határozattal egyidőben az egyházmegyei hatóság megengedte, „hogy az új plébániatemplom építési ideje alatt a szentmiseáldozatot hétköznapokon az iskolában, vasár- és ünnepnap kedvező idő esetén a szabad ég alatt, kedvezőtlen időben pedig szintén az iskolában mutassák be." Húsvétvasárnapra, április 19-re tervezték az alapkőszentelést. A rossz idő miatt azonban az ünnepséget fehérvasárnap tartották meg. „A régi kis katolikus templomot a torony kivételével teljesen lebontották. Én vagyok az egyetlen élő tanú, aki még jártam gyerekfővel a kis barokk templomban. A jelenlegi alapkő letételekor 12 éves voltam, mint iskolás vettem részt azon a nagy ünnepen. Egy nagy árkusról olvasták fel az akkori elöljárók neveit, köztük Torkos Pál plébános és Antal József bíró, valamint a többi elöljáró neveit. Ezt egy tokba helyezték, majd lepecsételték és márványlappal borították le..." - mesélte Tólinger Sándorné. Ez alkalommal a veszprémi káptalan, mint kegyuraság a Fogas-vendéglőben fényes bankettot rendeztetett s ugyanekkor az ünneplő közönség a nevezett káptalant, mint jótékony kegyurat sürgönnyel üdvözölte."

64 A kibővített templom-téren április 19-től a következő év július hónapjáig folyt az építkezés. A közmunkából derekasan kivette részét Siófok akkori polgársága is. Az új templom méretei: hosszúsága 29 m, szélessége 10 m. A főbejáró a Fő utcáról nyílik, a szentély észak felé, a vasút közvetlen környékéig nyúlik. A latin kereszt alapzatú épület neoromán stílus és konstrukció részleteiben a veszprémi Szent László templomhoz hasonló. Megjegyezzük, hogy azt is Csomay tervezte és építette Fejérvári József kanonok adományából.

66 A szentélyben 5, a hajóban 12, a homlokzaton pedig 5 színes ablak ontja a világosságot. A templom titulusa a Sarlós Boldogasszony, akit színes ablakkép (a főoltár felett) mutat be. A ruskicai márványból készült főoltár Hudecz budapesti kőfaragó műve. Az evangélium-oldali kereszthajóban az egyetlen mellékoltár áll; a szentlecke-oldalon pedig a szűk sekrestye nyert elhelyezést. A hajó evangélium-oldalán a diadalívnél áll az egyszerű, terméskőből faragott szószék, a diadalív másik oldalán pedig a fából faragott keresztelőkút. Mögötte a hatalmas színes festmény Leszkovszky György festőművész alkotása, mely Jézus megkeresztelését ábrázolja a Jordán vizében.

67 A padok fenyőfából készültek, a padozatot cementlapokkal borították. A donga boltozatot, az oszlopokat, a templom egész belső falát pedig dekoratív festés tette hangulatossá. Július 2-án délután a község apraja-nagyja ünnepi díszbe öltözött, hogy a nemsokára megérkező báró Hornig Károly veszprémi püspök, később bíboros, iránt való ragaszkodásának ily módon is kifejezést adjon. A püspök, kinek kíséretében voltak: dr. Palotay Ferenc pápai prelátus, Jánosi Gusztáv с püspök, Kránitz Kálmán, dr. Rada István, Péller Pál, Káuzli Dezső kanonokok, dr. Simon György püspöki titkár, dr. Lukcsics József püspöki könyvtáros és Strausz Antal succentor, Balatonfüreden át hajón érkezett Siófokra. A magas vendég fogadására megjelent a hajóállomáson Siófok község elöljárósága Sallay Jenő jegyző vezetésével, aki Hornig Károlyt szép beszéddel üdvözölte. Felköszöntőt mondottak ezenkívül dr. Ángyán és dr. Thanhoffer egyetemi tanárok is.

68 A főpásztor szívélyes válasza után a menet harangzúgás között a plébániára vonult, ahol az enyingi és ságvári esperesi kerület papsága fogadta. Ezután következtek a tisztelgések, melyek végeztével Hornig az újonnan épült templomot tekintette meg.

69 Másnap reggel nyolckor vette kezdetét a szentelés, mely után Hornig fényes segédlettel csendes-misét mondott, ennek végeztével Strausz Antal veszprémi succentor mondotta el tartalmas és mindenkit elragadó alkalmi beszédét.

70 A beszéd vezérgondolata „Elválasztottam és megszenteltem e helyet, hogy ott legyen az én nevem mindörökké" (Krón. I. 7, 10.) volt.

7 A szentbeszéd után báró Hornig Károly megyéspüspök mintegy 800 bérmálkozót - a szabadiak is Siófokra jöttek - bérmált. A községnek már az elmúlt év szeptember 31-én és a templomszentelés előtt, szeptember 31-én két részletben törlesztenie kellett volna az építésből ráháruló szekeres- és kézi munkát megváltó tízezer Koronát. A páronként 10 korona és az adókulcs alapján kivetett összeg nehezen folyt be. A kivetést a villatulajdonosok meg is fellebbezték. A Veszprém megyei Közigazgatási Bizottság elutasító döntése után a Vallás és Közoktatásügyi miniszter elutasító határozata volt szükséges a kérdés megoldására. A megszorult egyházközség kölcsön felvételére gondolt, hogy a hiányzó összegeket ki tudja fizetni és az esetleges pert elkerülhesse. A nehézségek megoldásához Pintér Ferenc áldozata jött segítségre. Sajátjából, kölcsönként az összeget felajánlotta az egyházközségnek. A megegyezés szerint az egyházközség még kamatot sem volt köteles fizetni. 1904. szeptember 8-án az egyházközség az Egyházmegyei Alapítványtól 2500 Korona kölcsönt vett fel, Pintér Ferenc kölcsönének teljes kifizetésére. Ennek a kölcsönnek teljes letörlesztése sok gondot okozott, mert még 1909-ben is azt kérték a püspöktől,