Somogyi Múzeumok Közleményei 10. (1994)

Király István Szabolcs: A nagybirtok gépesítése

262 KIRÁLY ISTVÁN SZABOLCS A tőkeerős gazdaságokban néhány évtized alatt végbemegy a teljes eszközváltás, (faeke-vaseke, sarlókasza (kaszálógép), kézi vetés-gépi vetés, kézi cséplés-gépi cséplés). 1857-ben a csurgói Festetics uradalomban Vidatsféle ekéket használnak, vetőgépeket, van 8 db újabbkori amerikai cséplőgép, répavágó, szecskametsző.

14 A tatai és gesztesi Eszterházy uradalomban 1854ben 43 db Vidats ill. Röck-gyártmányú ekével korszerűsítik a szántást. A régi ekéket árverésen adták el a környékbeli parasztoknak.

15 A vasalkatrész, öntött-, kovácsoltvas és acél rendszeres beszerzése is a fejlettebb technika térhódítását jelzi.

16 A somogytarnócai Széchényi uradalom 1855. évi leltárában még nem találunk cséplőgépet, de az állattenyésztés kisgépeit már beszerezték.

17 A gépek 1850-es évekbeli elterjedését erősíti meg Csorba József és Galgóczy Károly is.

18 Horhy Mihály uradalmi főtiszt tudósítása szerint 1851-1854 között Fejér megyébe 27 cséplőgép érkezett közvetlenül Angliából. A gépek többségét még néhány évtizedig külföldről, a fejlettebb nyugati országokból - szerezték be az uradalmak. A régiónk területén működő Soproni Kereskedelmi és Iparkamara éves jelentése szerint 1860-1863 között egyedül Mosonban Pabst és Krausz és Pécsett Madarász gyára volt jelentősebb mezőgazdasági gépeket gyártó üzem.

20 Ennek okát a jelentés a hitelek hiányában, a nyersanyagok és a vasúti szállítás drágaságában látja. Néhány üzem megrendelés hiánya miatt - kénytelen volt bezárni.

2 Pár évvel később sem változott a helyzet: „a ....földművelést űző Vas, Zala, Somogy, Veszprém, Tolna vármegyék ilyes iparral éppen nem, vagy alig említésre méltó módon bírnak."

22 Jóllehet a kamarai jelentés már 8 üzemet említ, amely gazdasági gépek és eszközök termelésével foglalkozik, közülük igazán jelentős csak Kühne Ede mosoni gyára volt és vált korszerű, európai színvonalú gyárrá.

23 Kőnek Sándor kutatása szerint az 1870-es évek elején a hazai gépgyárak nemcsak a hazai szükséglet nagyrészét fedezték, hanem a világ piacain is jelentkeznek. Budapesten ez idő tájt 18 nagyobb gyártelep van, amely mezőgazdasági gépekkel foglalkozik. Vidéken Győr, Mosón, Nagycenk, Szombat hely, Pécs, Makó a jelentősebb gyárak székhelye. Évente, 1870 és 1873 között átlag 14,7 millió Ft a behozatal mezőgazdasági gépekből és csupán 1 millió Ft a kivitel.

2 A gőzgép amely nemcsak az ipari termelést forradalmasította, hanem döntő szerepet játszott a mezőgazdaság tőkés átalakulásában is, az 1860-as években Somogy minden jelentősebb gazdaságába eljut.

26 E gépek döntő többsége ClaytonShuttleworth gyártmányú.

27 Jóllehet a hazai gőzgépgyártás 1860-tól megindul

28 - régiónkban is gyártanak már ilyen gépeket - a magyar gyártmányoktól egyenlőre idegenkednek az uradalmak.

29 A mernyei 24 uradalomban 1890-ben a 11 gőzkazánból 9 db Clayton-Shuttleworth gyártmányú volt.

30 A korabeli szakirodalmi források és statisztikák adatai szerint a termelőeszközök korszerűsítését szinte kizárólag a kellő tőkével rendelkező nagybirtok tudta megvalósítani. A gazdaságok leírása alapján azonban még ugyanazon a birtokon belül is megtalálhatjuk az ősrégi és a legkorszerűbb technikát. A kézierőre berendezett önellátó, majd árutermelővé alakuló parasztgazdaságokban csak nagyon szórványosan jelenik meg egy-egy kézi működtetésű gép (főleg az állattenyésztés gépei). Bár a gyárak készítettek a kisgazdaságoknak is gépet, de ezek igen drágák voltak.

31 A gépek elterjedésének legfőbb okát Szabó István a szakemberhiányban, a tőkehiányban és bizalmatlanságban látja. Igen jellemző Roboz István megjegyzése: „Mert bár kiterjedtebb gazdaságokban meghonosultak a Garret-Siegel- ház gépei; bár a kisebb gazdaságokban, haszonbérletekben egyes tehetősek részért működtették gőzgépeiket, a kézerő egész arányban pótolva nem lehetett; nem pedig azért, mert az 50-100-200-300 holddal bíró tulajdonosok - egyéb terhektől is sújtva lévén - a gépeket be nem szerezhették. A géperők csak segíthettek, de a bajt gyökerestől nem orvosolták."

32 A somogyi birtokosok gépeiket közvetlenül a gyárakból szerezték be, ilyen jellegű tevékenység a megyében nem volt. A század végén megélénkülő kereslet hatására Kühne - majd később a HSCS fiókraktárakat létesít a megye több területén.

33 Az uradalmak korszerűen felszerelt gépműhelyei kisebb gépek előállítására is alkalmasak voltak. Az első gyár, amely gazdasági gépek előállítására is alkalmas 1906-ban alakul Kaposvári Vasöntöde és Gépgyár Rt. néven.

34 Igen találó Tóth Tibor megjegyzése: „a XX. század Somogyban egy „virágos", de iparnélküli, vagy éppenséggel alkalomszerűen iparosított megyeszékhelyet örökölt."

35 Szakember, szakképzés A gépészeti tudósítások visszatérő témája a megfelelő, gépekhez értő szakember hiánya. A 19. század elején jegyzi meg Nagyváthy: „....a gépekhez ha törnek s vasnak, megigazításukhoz több mérföldre se találunk mester-embert."

36 Jellemző a magyar állapotokra, hogy még száz év múlva is ezt olvashatjuk: „...mert minden haladásnak békjója, minden mozdulatnak kerékkötője: a jó gépészek hiánya."

37 Bár a hagyományos mezőgazdasági szakképzésnek nagy hagyománya volt hazánkban, az önálló, államilag szervezett gépészképzés csak a 2. világháború után indult el.

38 A gépek javításához és üzemeltetéséhez értő szakembereket kezdetben maguk a gépgyárak képezték ki. Vidats István már 1850-ben keres „arravaló ügyes egyéneket" képzés céljára.

40 A Gazdasági Lapok 1853. évfolyamában már olyan