Somogyi Múzeumok Közleményei 10. (1994)

Szapu Magda: Együd Árpád hagyatéka I.

208 SZAPU MAGDA Még ebben az évben Manga János felkéri Együdöt

11 az Élő népdal című rádióműsorba, melyben Együd balladagyűjtéseiről beszél, Ml. adatközlőit szerepelteti. 1974-ben Kriza Ildikó megküldi lektori véleményét

12 Együd Árpád addigi munkáját összegző, nagy érdeklődéssel várt tanulmánykötetéről, a „Somogyi népköltészef-ről. A kötet 1975-ben jelenik meg Kaposváron

13 Olsvai Imre zenei szerkesztésében, Takáts Gyula ajánlásával, két hanglemez kíséretében, 15 hangfelvétellel. Együd Marcaliban veszi kézhez a levelet, hiszen ekkor már a Marcali Helytörténeti és Munkásmozgalmi Múzeum igazgatója. A kötet igen jó visszhangot vált ki a megyében és a szakmában egyaránt. Erről tanúskodnak a levelek, a recenziók, a méltatások is.

14 A könyv rövid időn belül elfogy. 1975-ös datálással Erdélyi Zsuzsannától három levelet is őriz a hagyaték. Az elsőt még Marcaliba címzi, a másik kettőt azonban már Kaposvárra, a megyei múzeum igazgatóhelyettesének.

1 A meleg hangú, baráti levél többek között méltatja a fentiekben jelzett könyvet: „Haza jőve várt könyve, melyet nagy szeretettel vettem kézbe, szeretettel az anyag iránt és szeretettel a különösen szép kiállítás iránt. Már nem is beszélek arról a szeretetről, mellyel az ember egy szinte életműbe illő munkát tekint. Ha ezek után Maga mást nem csinálna, mint malmozna, már akkor is meg lehetne Magával elégedve mind Somogy, mind az ország. Somogy megint kitett magáért, s most nézzük, melyik megye tudja ezt bárhogyan lihegve is követni. Azon kívül az egész magyarságnak ilyen örökértéket adni." Majd a technikai szerkesztőt, Farkas Bélát dicséri: „Ha alkalmasint beszél Farkas Bélával, mondja meg, hogy könyvük könyvészetileg is remekmű." 1976 Újévén Takáts Gyula költő és Bálint Sándor professzor köszöntik Együd Árpádot és megjelent kötetét (1-2. számú mellékletek). Ebben az időszakban megszaporodnak a levelek Bálint Sándor és Együd Árpád között, kapcsolatuk szorosabbá, barátibbá válik, s tart egészen Bálint Sándor haláláig. 1976 februárjában Együd két levelének egyike is Bálint Sándornak szól: „Drága Sándor Bátyám ...kérem további útmutatásaidat, magányomban szerető szívedre szoruló atyai-baráti segítségedet", írja, és beszámol munkájáról, terveiről. Jelzi készülő, a regölésről szóló tanulmányát is. Már ekkor hivatkozik a búcsúsokról és „istóriások"-ról készülő hatalmas anyagra, melynek sorsa később igen hányatott. Ma kéziratban, rendezetlenül, lektorálatlanul része a hagyatéknak. A másik levél Volly Istvánnak

17 íródik, melyben Együd beszámol a pécsi Berze Nagy János Tanácskozás eseményeiről és a Vikár Emlékülésről.

18 A levélből értesülünk előadása témájáról „Vikár nyomában" címmel, amely később kötetben is megjelenik.

19 Együd nemcsak ír, de részt vesz a Magyar Rádió műsorkészítésében is, vetélkedők anyagait állítja össze, filmfelvételeket készít a legkülönbözőbb témakörökben. A Magyar Televízió felkérésére

21 szakérti a berzencei zászlós lakodalom filmfelvételeit. Bálint Sándor következő levele 1976 decemberé22 ben érkezik Együd címére: „Most kaptam meg újabb, nagyértékű anyaggyűjtésedet a regölés somogyi világából. Ebből is látszik, hogy mi mindent tehetne még mindig a szakkutatásunk, ha Hozzád hasonló, igazán önfeláldozó apostola állna minél több munkába. A hagyomány jó része már nem él, de ott álmodozik múló parasztságunk emlékezetében. Az a tisztes gyűjtői teljesítmény, amit Neked köszönhetünk, odaírja nevedet Vikár Béla, Gönczi Ferenc mellé." Majd így folytatja: „A népi imádságokat föltétlenül tedd a múzeumi évkönyvben közzé, kiegészítve a „Somogyi Népköltészet" anyagát. Esetleg a tervezett II. kötetbe építsd bele. Zsuzsa nagyszerű anyagpublikációjával a gyűjtés még nincs lezárva.

23 „A Búcsúsok és istóriások nyomában" nehéz szerkesztői feladat elé állíthat, nekem is fő effélében a fejem. Egyelőre a kéziratot állítsd össze, minél több anyagot belefoglalva. Utána következhet a revízió, illetőleg a formábaöntés. Ha élek, számíthatsz rám még a lektorálás előtt." A jelzett regöléssel kapcsolatos tanulmány az 1975-ös múzeumi évkönyvben jelenik meg.

24 Kriza Ildikó levélben gratulál a cikkhez:

25 „Örömmel olvastam élvezetes, jól megszerkesztett, sok szép adatot tartalmazó csodaszarvas-cikkét. Igazán nagyon tetszik, pedig ebben a témában nem könnyű újat és jót írni." 1973-tól Együd szorgalmasan készít recenziókat az évkönyv részére a nagyobb lélegzetű, általa is fontosnak tartott folklórkiadványokról.

26 A Magyar Rádió Pécsi Stúdiója felkéri 1976-ban Együd Árpádot az általa létrehozott Hangarchívum bemutatására.

27 „Nagy érdeklődéssel olvastam a Rippl-Rónai Múzeum Hangarchívumáról. Mivel nagyon értékesnek és példamutatónak tartom, szeretnénk a Magyar Rádió Pécsi Stúdiójának műsoraiban módot adni ennek bemutatására, szélesebb körben való megismertetésére... Készítenénk egy riportműsort, melyben Ön beszélne a hangarchívum keletkezéséről, feladatáról és bemutatná a legérdekesebb felvételeket... 5-10 perces műsorokban, rövid bevezető szöveggel ismertetnénk a hangarchívum egyes területeit, pl. egyik alkalommal a betyár- és pásztordalokat, másik alkalommal a katonanótákat, szerelmi dalokat." 1976-ban és 1977-ben folyamatosan érkeznek levelek, gratulációk, adatkérések és adatközlések a „Somogyi népköltészet" című kötet kapcsán,

28 valamint további felkérések. A Magyar Televízióból, a „Muzsikaszó" című műsorhoz tíz percnyi tánckoreográfia elkészítését kérik. Kriza Ildikó gratulál a TV-szerepléshez

30 és felkéri Együdöt az 1978-ban rendezendő nemzetközi balladakutatók találkozóján szereplésre, „autentikusabb balladaénekesek" szerepel-