Somogyi Múzeumok Közleményei 10. (1994)

Juhász M.1994: A csokonyavisontai fás legelő flórája Flora of the preservation area of Csokonyavisonta

A CSOKONYAVISONTAI FÁS LEGELŐ FLÓRÁJA 155 Ranunculus bolbosus L. Ranunculus flammula L. Ranunculus repens L. Ranunculus sceleratus L. Reseda lutea L. Rhinanthus minor L. Robinia pseud-acacia L. Rorippa amphibia (L.) BESS. Rubus caesius L. Rumex acetosa L. Rumex acetosella L. Rumex crispus L. Rumex sanguineus L. Salix cinerea L. Salvia pratensis L. Sambucus nigra L. Sanicula europaea L. Scabiosa ochroleuca L. Scirpus silvaticus L. Scrophularia nodosa L. Scutellaria galericulata L. Sedum sexangulare L. Sieglingia decumbens (L.) BERNH. Sinapis arvensis L. Sium latifolium L. Solidago gigantea AIT. Sparganium erectum L. Spiranthes spiralis (L.) CHEVALL. Spirodela polyrhiza (L.) SCHLEID. Stachys silvatica L. Stellaria graminea L. Stellaria holostea L. Stenactis strigosa (MÜHLENB.) DC. Symphytum officinale L. Symphytum tuberosum ssp. nodosum SCHUR. Taraxacum officinale F. WEBER, ex WIGGERS Teucrium chamaedrys L. Thymus serpyllum L. Tilia argentea DESF. Tilia cordata MILL. Tilia platyphyllos SCOP. Trifolium arvense L. Trifolium repens L. Tunica proliféra (L.) SCOP. Tunica saxifraga (L.) SCOP. Ulmus laevis PALL. Ulmus minor MILL. Urtica dioica L. Valeriana officinalis L. Verbascum phlomoides L. Veronica chamaedrys L. Veronica hederifolia L. Veronica officinalis L. Veronica scutellata L. Veronica verna L. Viburnum opulus L. Vicia grandiflora var. sordida SCOP. Viola arvensis MURR. Viola canina L. Viola odorata L. Viola silvestris GMEL. Viscaria vulgaris BERNH. Viscum album L. Flóratérképezés A természetvédelmi területen az eddigi kutatások szerint jelenleg 8 védett növényfaj él, ezek - és a ritka, de nem védett Hottonia palustris - előfordulási helyeit térképen ábrázoltam (3. ábra). A páfrányok közül a Dryopteris carthusiana általánosan elterjedt­nek mondható, szórványosan előfordul az erdészet által kevésbé kezelt égerligetekben és félnedves ke­vert erdőkben. A Polystichum aculeatum egyetlen he­lyen, egy időszakos vízfolyás partoldalában található, itt is mindössze 2 tő. A Primula vulgaris a bikácsi részen gyakori, elsősorban az időszakos vízfolyások környékén található üde erdőkben él. Az Orchis morio előfordulása Fenyősi László természetvédelmi őr szóbeli közlése, ennek alapján néhány példány virág­zott 1991-ben a bikácsi legelőn. Az Orchis laxiflora ezer körüli egyedszámban található az aszfaltúttói nyugatra az időszakos vízfolyást kísérő nedves láp­réteken, néhány száz példány szintén nedves lápré­ten az elektromos vezeték alatt. A két alfaj, az Orchis laxiflora ssp. elegáns és az Orchis laxiflora ssp. pa­lustris együttesen fordul elő, és az alfaji bélyegek a legtöbb egyeden keverten jelentkeznek. Az említett lápréteken a fenti faj mellett tömeges (többezres egyedszámú) a Dactylorhiza incarnata is. A Spirant­hes spiralist egy helyen sikerült megtalálni (50-100 példány) a bikácsi legelőn, a jelenleg is intenzíven legeltetett gyepben. Az Iris pseudacorus általánosan elterjedtnek mondható, szinte minden többé-kevésbé állandóan nedves élőhelyen megtalálható. A ponttérképből világosan látható, hogy a botanikai értékek túlnyomó része a természetvédelmi terület nyugati felén, a jelenleg is legelőként hasznosított területen összpontosul.

Next

/
Thumbnails
Contents