Somogyi Múzeumok Közleményei 10. (1994)
Uherkovich G:1994 Adatok Dél-Dunántúl néhány kisebb vize algavegetációjának ismeretéhez Data to the algal vegetations of some small waters of Southern Transdanubia, Hungary
146 UHERKOVICH GABOR vett minták alapján a következő jellemző adatok adódnak = рн 7,6-8,5, vezetőképessége 420-692 (цБ), BOI 5 4,1-30 mg/l, klorofill-a 12,3-500 mg/m 3 , összes P 0,08-0,78 mg/l, összes N 0,9-2,61 mg/l. A legmagasabb trofitási szintre utaló értékek természetesen a tározótó feltöltési időszakában jelentkeztek, amikoris a medencében található szerves maradványok még intenzív lebontódásban voltak. A gyékényesi kavicsbánya-tó egy még művelés alatt álló, majd a művelést fokozatosan csökkentő kavicsbánya mélyületében összegyűlt vízből keletkezett. A tó legmélyebb pontja 12,9 m. A tóból 1978. III. 31-én vízkémiai elemzés céljaira 26 vízmintát vettek a felszín különböző pontjairól, másrészt az É-i és D-i tórész, valamint a tóközép különböző mélységeiből, egészen a fenékig. А рн értékei az egyes mintavételi pontokon 8,1-8,6, a vezetőképesség értékei 300360 (|iS) közöttiek voltak. A BOI5 az egyes mintákban 3,3 és 7,1 mg/l közöttinek adódott, a minták többségében 3,6 és 4,0 közötti volt. A klorofill-a mennyisége az egyes mintákban 0,76 és 3,40 mg/m 3 között ingadozott, a minták többségében 1,10 és 1,50 mg/m 3 közötti volt. Az összes P mennyisége az egyes mintákban 0,17 és 0,70 mg/l között ingadozott, többségében 0,25 és 0,35 mg/l közöttinek adódott. Az összes N mennyisége 0,31 és 1,83 mg/l közötti, a minták többségében 0,25 és 0,40 mg/l közötti volt. A fentiekben az egyes vizekről közölt BOI5 és klorofill-a értékek egybevetéséből közvetlenül leolvashatók e vizek trofitási szintjei közötti különbségek. De az összes N és P adatai is hozzásegítenek e vizek ökológiai besorolásához. A vizsgált vízminták algaegyütteseinek dominanciaviszonyai A dominancia-viszonyok rövid bemutatása némi betekintést nyújthat a szakember számára az adott alga-együttest kialakító ökológiai viszonyokba. A következőkben D-vel az illető algataxon határozott domináns jelenlétét, SD-vel a szubdomináns jelenlétét jelezzük. Az igen kis egyedszámú jelenléttel szemben a némileg gyakoribb jelenlétet N-nel jelöljük. Rinya-patak Babócsánál, 1972. február 28-án. - D = Microcystis aeruginosa, SD = Oscillatoria limosa, Cymatopleura solea, N = Synura uvella, Asterionella formosa, Nitzschia acicularis, N. Linearis, Synedra acus, Scenedesmus opoliensis. Rinya-patak Babócsánál, 1973. március 12. - SD = Oscillatoria limosa, Synura uvella, Eudorina elegáns, N = Microcystis aeruginosa, Cymatopleura solea, Synedra ulna, Pediastrum boryanum. (Ekkor egy algataxon sem alakított ki határozott dominanciát.) Karasica-patak Villánynál, 1973. március 12-én. SD = Euglena caudata, Synura uvella, Stephanodiscus hantzschii, N = Euglena sp. (E. proxima ?), Cyclotella spp., Diatoma elongatum, Fragilaria capucina, Nitzschia palea, N. sigmoidea, Synedra acus, S. nana, Eudorina elegáns. Deseda-tározótó és táppatakjai, 1977. március hó 29. - Keleti ágának táppatakja Somogyaszalónál: D = Navicula viridula, SD = Navicula cryptocephala, Surirella ovata, N = Nitzschia palea, Gyrosigma kuetzingii. - Nyugati ágának táppatakja Magyaregrésnél: D = Nitzschia palea, SD = Navicula viridula, N. cryptocephala, N = Oscillatoria limosa, Gyrosigma kuetzingii, Nitzschia acicularis, N. linearis. - A tározótó a toponári elfolyónál: SD = Aphanizomenon flosaquae, Dinobryon divergens, N = Trachelomonas volvocina, Synedra acus. Kavicsbánya-tó Gyékényesnél, 1973. május hó 14. - D = Oscillatoria limosa, SD = Dinobryon cylindricum, N = Ceratium hirundinella f. robustum, Synedra nana. Az észlelt algataxonok rendszertani felsorolása Az egyes vízmintákból meghatározott algataxonokat a nagyobb renszertani egységeken belül alfabetikus sorrendben hozzuk a listánkban. A lelőhelyeket a nevek után a következő rövidítések jelzik = Deseda-tározótó 1977. III. 29., nyugati ágának táppatakja: Di, keleti ágának táppatakja: D2, a tó elfolyó vize a duzzasztógátnál: D3; Karasica-patak Villánynál 1973. III. 12.: К; Rinya-patak Babócsánál 1972. II. 28.: Rí, 1973. III. 12.: R2; Kavicsbánya-tó Gyékényesnél 1973. V. 17.: Gy. CYANOPHYTA Aphanizomenon flos-aquae (L.) RALFS - D3 Chroococcus limnetic us LE MM. - Rí Ch. minutus (KÜTZ.) NAEG. - Rí Dactylococcopsis rhaphidioides HANSG. - Rí Lyn g by a limnetica LEM M. - Di Lyngbya sp. (L. aestuari [METT.] LIEBM.) - R 2 Microcystis aeruginosa KÜTZ. - К, Rí, R2 M. ichthyolabe KÜTZ. - Rí Oscillatoria limosa KÜTZ. - Di, D3, K, R 2) Gy O. putrida SCHMIDLE - R 2 O. tenuis AGH. - D2, D3, Rí O. tenuis var. tergestina (KÜTZ.) RABENH. - К Siphononema polonicum (RACIB.) GEITLER - R2 EUGLENOPHYTA Euglena caudata HÜBNER-K, Di Euglena sp. (E. proxima HÜBNER?)-K Euglena sp. - Rí Lepocinclis subsalina FRITSCH - К L texta (DUJ.) HÜBNER - Rí Petalomonas ventritracta SKUJA - D3 Phacus orbicularis HÜBNER-D1 Ph. pyrum (EHRENB.) STEIN - Rí Trachelomonas hispida (PERTY) STEIN - D 3 T. scabra PLAYF. - Ri T. volvocina EHRENB. - D3, Ri