Somogyi Múzeumok Közleményei 9. (1992)

Takács Éva: Egy parasztcsalád hétköznapjai „Fonai György írásos könyve” 1836-1912

EGY PARASZTCSALÁD HÉTKÖZNAPJAI „Fonal György írásos könyve" 1836-1912 TAKÁCS EVA Jelen tanulmány címének megválasztásával előre hangsúlyozni kívántuk, hogy ebben az esetben nem a megszokott történeti megközelítésről, hanem - élve a több évtizedet átfogó „napló" vagy inkább jegyzetfüzet kínálta lehetőségekkel - a paraszti lét, életvitel, életmód felvázolásáról van szó. Szilárd fogódzót jelent ehhez, hogy a térség, a falu, s benne a paraszti társadalom szóban forgó korszakra vonatkozó történetét sokoldalúan, s korszerű történeti módszerekkel, is feldolgozták már.

1 A történelmi összefüggések részletes ismeretében a véletlenül felbukkant forrás

2 sokoldalú elemzésével, a levéltári források ismételt kézbevételével, a családi dokumentumok és a leszármazottak helyszíni segítségével jó eséllyel rekonstruálhatónak látszik egy, a 19. század második felében élt somogyi parasztcsalád élettörténete vagy legalábbis annak egy olyan szegmense, mely eddig rejtve maradt a kutatók előtt. Ez utóbbi megjegyzés már közvetlenül utalni kíván arra, hogy a bemutatni szándékozott forrás korántsem tárja elénk a parasztcsalád életének minden fontos mozzanatát - sőt, mivel a földművelésre vonatkozó részleteket csak közvetve tartalmaz, biztosan tudjuk, hogy nagyon fontos adatok hiányoznak belőle. Ugyanakkor viszont számos olyan részletet megismerhetünk a segítségével, mely egyéb forrásokból nem tárható fel. A tanulmány megírásával a szerzőnek nem titkolt célja, hogy a múzeumi gyűjteményekben megtalálható személyi iratokra, dokumentumokra irányítsa a kutatók figyelmét. „Fonai György írásos könyve" 165 darab tizennyolcszor tizenkét centiméteres fűzött lapot tartalmaz, melyek közül mindössze 14 lap maradt üresen. Nem tudjuk, hogy eredetileg keménytáblás könyvecske vagy füzet lehetett-e, mert fedlapja és hátoldala már hiányzik. A füzetet nem naplószerűen vezették, hiszen az egyes bejegyzések teljes összevisszaságban követik egymást. (Az előbb idézőjelben leírt s a könyvecske címének is felfogható mondat például - mintegy szégyenlősen elrejtve - az utolsó előtti lapon szerepel azzal a kiegészítéssel, hogy: „az ára volt 36 krajcár".) Utólagosan azonban 1836-tól 1912-ig egy csaknem hiánytalan idősort lehet összeállítani, mivel a bejegyzések legtöbbje dátumozott. Az évszámok alapján rekonstruálhatók például a családi építkezések, a rendszeres kifizetések, de még az időjárási események is. Egy két kivételtől eltekintve nem okoz azonban gondot a dátum nélküli feljegyzések besorolása sem, hiszen a tartalomból következtetni lehet az időpontokra. Megállapítható, hogy a századfordulóig csaknem minden évben történt bejegyzés, bár az utolsó évtizedben egyre ritkábban. A későbbi időszakokban azonban már csak egy-egy nevezetesebb eseményt jegyeztek fel. Külön figyelmet érdemel az íráskultúra, a helyesírás színvonala és a tájnyelv megjelenése a szövegekben. Egy-két kivételtől eltekintve - ahol tintaceruzával vagy közönséges ceruzával történt a bejegyzés - az egész napló tintával íródott. Ugyancsak egy-két, általunk ismeretlen kéztől származó feljegyzés kivételével, feltűnően szép, kiírt írással, áttekinthetően, a kor helyesírási szabályainak megfelelő helyesírással. Mindez vonatkozik idősebb Fonai Györgyre éppen úgy, mint fiaira.

3 Különbség azonban, hogy a fiatalok már az újabb zsinórírást használták, vagyis z betűiket nem húzták át, az r betűket nem zárták vízszintes vonallal, d-ik megegyeznek a maival, stb. A külalak, a helyesírás és a választékos köznyelvi megfogalmazás egyaránt az író társadalmi állásához és iskolázottságához mérten magas kulturáltságára vall. Idősebb Fonai György esetében jellemzőnek mondható a kis és nagy betűk bizonytalan és következetlen használata. Bizonyára nem véletlen, hogy a búza szót mindenütt nagy kezdőbetűvel írta, ugyanakkor a női neveket mindig, de a férfi keresztneveket is gyakran írta kicsivel. Megjegyezzük még, hogy láthatóan minden bejegyzést nyugodt körülmények között, valószínűleg ülve készítettek, kivéve talán egy 1892-ből származót, mely sietve odavetett pár sorban tudósít 30 kéve zsupp kölcsönzéséről.

4 Néhány szó a nyelvezetéről: bár általában a helyesírás szabályait követik a bejegyzések, mégis akad kivétel. Néhány szó a beszélt nyelv közvetlen tükröződéséből: Balatony, Kis Bőszény - mint földrajzi nevek és a Mártony keresztnév, ködmeny (ködmön) szó.