Somogyi Múzeumok Közleményei 9. (1992)

Gáll Éva: Adalékok Nagyberki szőlőművelésének XVIII-XX. Századi történetéhez

98 GALL ÉVA táblázatban Berki népességének 1720-1985 közötti alakulása látható.

11 1. táblázat Berki népessége Év Jobbágy családfők Házak száma Össznépesség Kisberki 1720 ? ? kb. 400-450 1767 38 ? ? 1784-85 ? 72 kb. 572 1847 32 44 ? 1850 ? kb. 880 1857 ? 900 1870 ? 1441 1895 ? 1026 353 1910 ? 1098 1926 ? 1068 1932 187 1073 1962 360 1416 1970 1405 1985 1488 A XVIII. századi összeírásban csupán egyetlen Berki nevű helység szerepel.

12 „Kis Berki Helység" megnevezése 1839-ben már felnűnik.

13 Elsőként Fényes Elek 1841-ben említi külön a két falu lakosságát: „Nagyberkit, mint 765 lakosú magyar falut, Kisberkit, mely ugyanakkor Nagyberkinek egy utcáját teszi 190 lakossal szintén magyar faluként tartja nyilván."

14 1857-ben Csorba József Kis Berkit a 900 lakosú Nagyberkihez tartozó pusztaként említi 200 lakossal. Szeghalmy Gyula megállapítása szerint 18801890 között vált ki Nagyberki határából Kisberki puszta és önálló községgé alakult.

16 1950-ben egyesült újra a két település.

17 A XIX. sz. közepéig sajnos nem tekinthetjük még megközelítő pontosságúaknak sem a népességi adatokat. Az országos és megyei összeírások igen nagy eltéréseket mutatnak. Ez adódik egyrészt a kor egységes statisztikai szemléletének hiányából, másrészt a pusztákon élő népességet sok esetben nem is rögzítették az adóösszeírók. Az 1. táblázat adataiból - ha csak megközelítő értékűek is - annyi kitűnik, hogy Berki lélekszáma a XVIII. században növekedett. A falu népességnövekedésére a jelzett korszakban 3 tényező hatott: 1. Uradalmi központ volt. 1782-ben már „egy szilárdan épített kastéllyal (1. kép), valamint egy majorsággal és istállóval rendelkezett."

18 2. Forgalmas „meglehetősen jó" országút vezetett Berkiből a megye központjába, Kaposvárra.

19 3. 1793. június 6-án az uradalom országos vásárok tartására nyert szabadalmat.

20 1. kép: Nagyberki kastély (1954) SMMI. N-6125 A XIX. századtól mezővárosként emlegetik Berkit. Az 1839-es birtokösszeírás részletesen feltünteti a nagyobb vásáros helyektől való távolságát, hangsúlyozva a község kedvező fekvését. „Kereskedési tekéntetből is kedvező..., mert Dombóvár Mező Városától, hol mindég katonaság fekszik csak 1 órányi , Kapós Mező Várossátul 2 órányi, Hőgyész Mező Várossátul pedig 4 órányi távolságra fekszik - továbbá Péts Szabad Királyi Várossá 5, Kanizsa és Veszprém kereskedő Városok 9 órányi távolságra feküsznek, melly helyeken mindennemű gazdasági termesztményeket minden üdőben illő áron haszonnal lehet eladni."

21 Évente 4 országos vásárt tartottak Berkiben.

22 A község népessége a XIX. században viszonylag kiegyenlített ütemben növekszik, a XX. század elején stagnál, sőt 1926-ra csökken. A csökkenésben szerepet játszott az I. világháború. Az 1945 után végbemenő kitelepítések során több sváb családot kiköltöztettek Kisberkiből és helyüket a Felvidékről érkezett családok foglalták el. Megszűnt Nagyberki uradalmi központ funkciója, és így nem vonzotta tovább a népességet. 1950-ben egyesítették a két falut, emiatt növekedett a lélekszám. Az 1960-as évektől a lakosság nagy része a közeli városokba Kaposvárra és Dombóvárra jár dolgozni, mert helyben a termelőszövetkezeten kívül nincs munkalehetőség. A fiatalok nagy része igyekszik a városokba költözni. A XVIII-XIX. századi források egybehangzóan katolikus vallású magyar falunak írják le Berkit. Az 1767. évi urbárium szerint magyar népesség lakta a falut.