Somogyi Múzeumok Közleményei 9. (1992)

Henkey Gyula: Segesdi magyarok etnikai embertani vizsgálata

SEGESDI MAGYAROK ETNIKAI EMBERTANI VIZSGÁLATA 81 16 17 18 ben egy-egy honfoglaló magyar sír van, de ettől függetlenül a temetkezés a korábbi rend szerint tovább folytatódik.

32 A fentiek alapján igazoltnak látszik László Gyula álláspontja, mely szerint a griffes-indás mellékletekkel temetkező avarkori onoguroknak jelentős szerepe volt a magyar nép kialakulásában

33 és ez Somogy megyére fokozottabban lehet érvényes. E tekintetben fontos adat, hogy mind a típusok megoszlása, mind a Hiernaux-távolság számítás szerint a mai segesdiek a vörsiekhez igen közel állnak. A Borovszkyféle Somogy megyei monográfia szerint a megye északi felének magyar népe a honfoglaló magyaroknak a vendekkel való keveredéséből alakult ki, viszont a leírt külső-somogyi (észak-somogyi) embertani jellegek

34 a turanid típus alföldi és erősen andronovói jellegű változataival megegyezők, míg a honfoglalókra visszavezetett belső-somogyi (dél-somogyi) alkat és arcvonások a turano-pamiri és pamiro-turanid átmeneti formákkal azonosíthatók. Bár Segesden 1780-tól kezdve mutathatók ki a katolikus egyház anyakönyveiben horvát eredetű családnevek, arányuk az 1828. évi öszszeírásban 9 vagy 8% (1% horvát és szlovák eredetű egyaránt lehet), a déli horvátoknál túlnyomó dinári típus

35 gyakorisága csak 2,6%-kal haladja meg a vörsi