Somogyi Múzeumok Közleményei 9. (1992)

Henkey Gyula: Segesdi magyarok etnikai embertani vizsgálata

74 HENKEY GYULA összehasonlított népességek járomíve is. A legnagyobb mértékben széles mindkét nemnél a vörsiek járomíve, legkevésbé pedig a cecei férfiaké és a darányi nőké. Morfológiai arcmagasság A segesdiek és az összehasonlított népességek arca mindkét nemnél „középmagas". A férfiaknál viszonylag a legalacsonyabb a ceceiek, a legmagasabb a csömödériek arca, a nők e téren egységesebbek, csak 1,3 mm-es eltérés van a legkisebb és a legnagyobb átlag között. Állkapocsszögletszélesség A segesdi férfiak és nők állkapocsszöglete széles, nagyobb a magyar átlagnál is, mely férfiaknál 112,58, nőknél 105,56 mm. A telepes eredetű ceceiek kivételével az állkapocsszöglet a többi összehasonlított népességnél is szélesebb, mint a magyar átlag. Orrmagasság A segesdiek és az összehasonlított dunántúli népességek orrmagassága enyhén kisebb a magyar átlagnál, mely férfiaknál 53,98, nőknél 43,97 mm. Az összehasonlított népességek e téren egységesek, férfiaknál 1,0, nőknél 1,1 mm a legnagyobb eltérés az egyes átlagok között. Fejjelző A segesdi férfiak fejjelzőjének átlaga rövid, a nőké túlrövid. A fejjelző azon embertani jellegek közé tartozik, melyek tekintetében az általam vizsgált falusi és mezővárosi magyarok egységesek és ez a dunántúli magyarokra fokozottabban érvényes. A Duna-Tisza közi kunok és jászok fejjelzője a magyar átlagnál kisebb mértékben, a palócoké nagyobb mértékben rövid.

7 Az összehasonlított dunántúli népesség közül a ceceiek fejjelzője a legkevésbé rövid, a legfokozottabban rövid pedig a darányi férfiaké és a csányoszrói nőké. Arcjelző A segesdiek és az összehasonlított dunántúli magyar népességek arcjelzője mindkét nemnél széles. A dunántúliaknál az arcjelző kissé szélesebb a magyar átlagnál, mert a Duna-Tisza közi magyarok arcjelzőjének átlaga mind a férfiaknál, mind a nőknél közel van a közepes arcjelző alsó határához.

8 Orrjelző A segesdiek orrjelzője mindkét nemnél „keskeny". A vörsi férfiak kivételével, akiknél az orrjelző 0,1%-kal lépi túl a keskeny határát és esik a közepesbe, a többi összehasonlított népességek orrjelzője is keskeny. Járomcsont formája A segesdieknél és az összehasonlított dunántúli népességeknél a frontálisan lapult (előreálló) járomcsont nagy többségben van. Ennek a formának a gyakorisága a segesdieknél a magyar őslakos népességek átlagához képest is igen jelentős, de a vörsieknél, valamint a darányi férfiaknál még fokozottabb mértékben volt észlelhető. A frontálisan lapult járomcsont nagy gyakorisága egyike középázsiai eredetű örökségünknek. Homlokprofil A meredek homlok mind a segesdieknél, mind az összes dunántúli összehasonlított népességeknél túlnyomó többségben van, a cecei férfiak kivételével a 90%-os gyakoriságot is meghaladja, a darányi és a csömödéri nőknél pedig 100%. Orrhát profilja Az orrhát profiljának megoszlása mind Segesden, mind általában a magyaroknál

9 a legkevésbé egységes megoszlású jellegek közé tartozik. Segesden mindkét nemnél konvex, egyenes, konkáv az előfordulás sorrendje, a konvex orrhát gyakrabban, az egyenes és főleg a konkáv orrhát ritkábban észlelhető a magyar átlaghoz képest. Az összehasonlított népességek többségénél hasonló a megoszlás, a telepes ceceieknél viszont lényegesen gyakoribb mind az egyenes, mind a konkáv orrhát gyakorisága, a csányoszrói és a darányi nőknél pedig a konkáv forma aránya fokozottabban csökken, az egyenesé a magyar átlag körüli. Orrhát kiemelkedése A közepesen kiemelkedő orrhát a segesdi férfiaknál és nőknél nagy többségben van, az erősen kiemelkedő forma előfordulása is említésre méltó, a gyengén kiemelkedő viszont csak egy férfinál volt észlelhető. A megoszlás az összehasonlított népességek többségénél hasonló, de az erősen kiemelkedő forma gyakorisága a csányoszrói, csömödéri és cecei férfiaknál emelkedik, a cecei nőknél pedig jelentősen csökken. Tarkó profilja A segesdi férfiaknál és nőknél az enyhén domború tarkó van túlnyomó többségben. Az összehasonlított népességek közül a csömödéri férfiaknál a lapos forma jelentősen, a csömödéri, őriszentpéteri és cecei nőknél pedig kisebb mértékben az erősen domború forma aránya emelkedik a többi népességekhez képest. Szemszín A segesdieknél a barna szemszín gyakorisága a legnagyobb, a nőknél abszolút többségben is van. Bár a szemszín megoszlása a magyarok között a leginkább változó megoszlású jellegek közé tartozik, de az összehasonlított népességek között az őriszentpéterieknél, csányoszróiaknál, darányiaknál és a segesdi