Somogyi Múzeumok Közleményei 9. (1992)
Visy Zsolt: Római bronzmérleg Gyékényesről
RÓMAI BRONZMÉRLEG GYÉKÉNYESRŐL 65 JEGYZETEK 1 Az adatokért, a tárgy publikálásra való átengedéséért a Somogy Megyei Múzeumnak, személy szerint Németh Péternek tartozom köszönettel. 2 Vö. Zs. Visy: Römische und byzantinische Schnellwaagen aus Türkei. Akten des X. Kolloquiums über antike Bronzen, Freiburg, s. a., I. táblázat. - Az ómega-alakú kapcsolótag a három felfüggesztési ponttal rendelkező mérlegeknél általános, a két felfüggesztési ponttal rendelkező mérlegeknél többnyire csak egy karika szolgál a láncok fölfüggesztésére. 3 O. ParefrVon römischen Schnellwaagen und Gewichten. (SJ) 9, 1939, 73 skk; J. Garbsch.:W [ agen oder Waagen? BVbl 53, 1988, 191 skk. Vö. még a CIL köteteiben közölt mérlegeket, valamint A. Mutz lentebb idézett munkáját. 4 Ennek okát lásd lentebb! 5 Ehhez a kampóformához Id. Z Gregl:Rimsk\ medicinski instrumenti iz Hrvatske II. VAMZ 3. ser. 16-17, 19831984. 175 skk. és T. 1; J. С Waldbau/v: Meta\viork from Sardis The Finds through 1974. Harvard-CambridgeLondon, 1983, 81, Nr. 436 és PI. 28 (korabizánci); F. Drexel in: Kastell Stockstadt. ORL B/33, 1914, 53. 6 Valószínűleg ugyanilyen szerkezetű volt egy trieri vasmérleg is. Fotóját közli A. Mutz: Römische Waagen und Gewichte aus Äugst und Kaiseraugst. Augster Museumshefte 6, Äugst, 1983, 14, Abb. 6. 7 Mutz i. m. (6. j.) 33. 8 V. ö. Mutz Im. (6. j.) 3. sz. mérleg: 31 skk; Abb. 21. 9 Visy Zs.: Római gyorsmérleg a szentesi múzeumban. Technikatört. Sz. 12, 1980-81. 279 skk. (németül: MFMÉ, 1978/79 (1980) 303 ff.). 10 Visy, i. m. (9. j.) 280. E helyen is szeretném hangsúlyozni, hogy noha az elvi rekonstrukció lehetőségét felismertem, a tényleges megoldást a matematikus Visy Gábornak köszönhetem. 11 A legtöbb gyorsmérleg I. és II. skálája között 2-3 fontnyi átfedés figyelhető meg, Vö. Visy, i. m. (2. j.); Garbsch, i. m. (3. j.) és másutt. 12 Mutz, i. m. (6. j.) 43 skk; Garbsch, i. m. (3. j.) 208. Ezt az arányt azonban tévedés emelőviszonynak (Hebelverhältnis), illetve a skálák egymáshoz való arányának (Proportionen der Skalen zueinander) nevezni, mint ahogyan azt A. Mutzteszi (i. m. 6. j.) 44, Tabelle 5). A mérlegrúd hasznos hosszának a felfüggesztési pontok szerinti különböző belső aránya, vagyis az egyes erőkarok és a maradék rúdhosszak semmilyen összefüggésben sincsenek a mérleg alapvető fizikai sajátságával. A rúd hosszát az az elv határozta meg, hogy a különböző felfüggesztési esetek között biztosítsák a megszakítás nélküli mérési lehetőséget, inkább létrehozva néhány fontnyi mérési átfedést, semmint akár egyet is kihagyva. Az I. felfüggesztési pont helye által való kettéosztás gyakran egész számokkal kifejezhető aránya, netán az aranymetszés alkalmazása a mérleg és rúdja tudatos, előzetes, nem súly-, hanem hosszegységekkel való megtervezésének a bizonyítéka. Ha esetenként a többi fölfüggesztési pont szerinti osztás is egész számú arányt mutat, az a véletlennek tudható be, annak, hogy a teherkarok egymáshoz való aránya is többnyire egész számmal fejezhető ki. Ugyanez vonatkozik a skálák (Mutz a skálarúd teljes hosszát érti alatta, nem pedig a skálák osztásközeit!) egymáshoz való erőltetett összevetésére is, mivel az egyes felfüggesztési pontoktól a mérlegrúd végéig adódó távolság teljességgel irreleváns a mérleg fizikai sajátságaira és működésére nézve. 13 Visy i. m. (9. j.) 284 sk. - A 0-értéket a rómaiak nem a mai értelemben használták, hanem csak mint terheletlen állapotban való egyensúlyhelyzetet tekintették. 14 Vö. 2., 3., 5. j; valamint £. Schiibach:Byzantinische Metrologie. Handbuch der Altertumswissenschaft 12, 4. München, 1970, 271 skk. vagy legutóbb H. Steuer: Spätrömische und byzantinische Gewichte in Südwestdeutschland. Arch. Nachrichten aus Baden 43, 1990, 43 skk, és £. Grönke-E. Weinlich: Die Nordfront des römischen Kastells Biriciana/Weißenburg. München 1991,73 skk. 15 Mutz, i. m. (6. j.) 28 skk: Nr. 2 és 3. 16 A római mértékek, elsősorban a hosszmértékek használatáról, alkalmazásáról a gyorsmérlegek gyártásánál Id. Visy Zs.: Maße und Gewichte. Fragen der industriellen Norm im Lichte der Instrumenta Inscripta Latina. Előadás az Instrumenta Inscripta Kolloquiumon, Pécs, 1991. szeptember 13-án. Specimina nova 7, 1991, s. a.
