Somogyi Múzeumok Közleményei 9. (1992)
Németh Péter Gergely: A Köröshegyi kelta kard
50 NÉMETH PÉTER GERGELY tovább folytatódik a széleken, de nem keresztezik egymást újra. A tok jobboldalán a felső rész lepattogzása miatt a vésés nagyon rosszul látszik. Egy elliptikus díszítőrész elemei maradtak meg. Ebben lótuszvirág vagy palmetta-derivátum lehetett térkitöltő motívumként, de lehet, hogy a restaurálás előtti rajz alapján nem szerepelt kitöltő díszítés. A középső részből a szélső kettős vésés fut tovább és két ágra szakad, közét hurokszerű kettős vésés díszíti. A két ág újra egyesül és merőlegesen tart a kardtok baloldala felé. A megmaradt toktöredék középső részének balszélén szintén sérülés van, valószínűleg egy megkettőzött kettős motívum indul ívelt alakban és lefut újra a tok baloldalára, majd az említett jobboldali kettős véséssel találkozik. A keretező kettős vésetek között egy köralakú minta van kialakítva, benne ívelt vonalak futnak. A kör vésete kettős és szintén kettős ívelt ág veszi körül fent és lent, benne a korábbihoz hasonló palmetta-derivátummaí. A toktöredék alsó részének rajzolata több kettős vésetre bomlik, esetleg egy újabb köralakú díszítést lehet megfogni. Elképzelhető, hogy a hiányzó tokrészen ez a motívum ismétlődött. 2. Hátlap Itt a díszítés nagyon elmosódottan látszik, esetleg a hátlap is merőlegesen lefutó vonalakkal volt keretelve. A kardfüggesztő alatt halvány bevésés található, majd lejjebb egy kettős, ívelt vésés jól kivehető, mely a jobboldal felé tart gyengén ívelve. A motívum indulása alatt újabb kettős, ívelt vésetek láthatók. 3. Koptató Mint említettük, a megmaradt részen a minta a hüvelyszorítók alá is benyúlik és maguk a hüvelyszorítók is díszítettek. A hüvelyszorítók szélei kiemelkednek, belső részen köralakú vésés van, a kettőt bordák kötik össze. A koptató előlapjának felső részén a minta gyengén látszik, és több pontján (akárcsak a hátlapon) nehezen értékelhető. Mindkét oldalon indadísz vonul végig, mely szabályos közönként köröket alkot (ez a hátlapon nehezen kivehetőbb). A körökből fordított S-alakú díszítés emelkedik ki. A körök belső díszítése az előlap felső részének megoldásához hasonlít. Az előlap díszítésének lezárása a felső toktöredékeknek a sárkánypár alatti véset indulásához hasonlít. A tulajdonképpeni koptató külső oldalán is megfigyelhető egy kacsos indadísz részlete. A kőröshegyi kelta kard sárkánypár ábrázolása a De Navarro II. típusba, a későbbi változathoz tartozik. 8 Az állatalakok itt teljesen beolvadnak a díszítésbe. A sárkányábrázolás eredeti értelme mintha háttérbe szorulna, a sárkányok bekomponálódnak a díszítésbe. Az állatok „szájából" kinövő indadísz önálló életre kel, s az állatok „hátának" díszítése félköríves bevágásokkal is mintha csak ürügy lenne egy egyfajta díszítés alkalmazására. A sárkánypár dísz alsó lezárása nagyon stilizált emberfejre emlékeztet. 10 A magyarországi kardstílus egyik jó jellemzője az, hogy a látszólag szabadon futó díszítés valójában szigorú komponálás eredménye, ez a felső motívumnál, valamint a további vésett díszítésnél jól látszik. A mintavezetés több pontos körszerű díszítést alakít ki, ez az elképzelés már a Cernon-sur-Coole-i kardon feltűnik, 11 bár ott nem alakulnak ki teljes körök. A díszítés bonyolult elrendezésű vonalmintában folytatódik, amely azonban mégis bizonyos szimmetriát mutat. Nem tudjuk, hogy a hüvely hiányzó darabján a fenti minta ismétlődik-e, vagy pedig az alsó részére jellemző hurokmintás dísz, mindkét variáció lehetséges. A hátlap felső töredékének díszítése hiányos volta miatt értékelhetetlen. Az alsó töredék mintázata hasonló az előlap alsó részének rajzolatával. A kőröshegyi markolathoz hasonló darab a stafikovicei 1. sírból került elő. 12 A szerző a sírleletet a LT Cla időszakban datálja. 13 De ilyen markolatzárás figyelhető meg a pilinyi kardon is. A fotó alapján nehéz meghatározni a kard korát (a koptatórész sem látszik), de a többi tárgy inkább a LT C2 időszakba keltezhető. 15 Ily módon a markolatot nem tekinthetjük pontos kormeghatározó elemnek. A kardot méretei, a pengén végigfutó erős borda hiánya, és a vállkiképzés a korai kelta kardokkal rokonítja. 16 A kard ahhoz a körhöz tartozik, mely a Cernon-sur-Coole-i és a drfiai kardot is magába foglalja, 17 a magyarországi példányokat nézve a halimbai áll közel hozzá. A Cernon-sur-Coole-i és halimbai darabokhoz képest a hangsúlyozott „satírozás" csak a sárkánypár „hátán" marad meg, kitöltő motívumként a lótuszvirág és palmetta-derivátum előtérbe kerül. A halimbai kardhoz hasonlóan a sárkánypár és magyar kardstílus díszítőelemei együtt fordulnak elő, 19 sőt itt már egybekomponálódnak. Ezt a feladatot a kard készítője mesterien oldotta meg. A kőröshegyi kard készítése a korai és középső kelta kor átmeneti időszakára tehető, tehát az i. e. 3. század elejére. 20 Az ábrázolás korai elemei mellett a kardkoptató zsinórozás-szerű díszítése is idetartozik. 21 A kard hosszú ideig használatban volt, ezt bizonyítja a kardtokon felfedezhető javítás. 2173 Kőröshegyi szórvány kelta leletekről több ízben történik említés, azonban ezek nehezen értékelhetőek. 1896-ban a földvári villák építésekor kerültek elő edények és érmék, de a lelőhely minden bizonnyal Balatonföldvárhoz tartozik. 22 Lázár Béla házánál az 1940-es években került elő urna - ez a lelőhely biztosan Balatonföldvárhoz tartozik. 23 1903-ban került elő újabb kelta edény, ennek azonban nem tudható a leltári száma. 24 A múzeum gyűjteményében szerepelt egy kelta érme, 25 ez ma már nincs meg, de a tárgy leírása („egyik oldalán női fej, másikon harci szekeret húzó lovak") nem a kelta érmeképekre jellemző. 26 Hunyady Ilona
