Somogyi Múzeumok Közleményei 9. (1992)

Közlemények - Szapu Magda: Együd Árpád és Somogy népköltészete

342 SZAPU MAGDA dolgozása, a filmek, fotók tematikus csoportosítása, mutatózása. Molnár Éva teljes munkaidőben a hangzóanyag lejegyzésével és az anyag rendezésével foglalkozik. 1990. közepétől 1991. végéig körülbelül húsz órányi a lejegyzett anyag és a hagyaték gyakorlatilag teljesen előrendezett. 4 Együd halála után a hagyaték egy része 1987. februárjában átkerült az MTA Zenetudományi Intézetébe átjátszásra. 1989. közepéig ebből csupán négy órányi anyag készült el. 5 A Magyar Televízióval való együttműködés eredményeként elkészült anyagok: a Bartók életmű filmsorozat „Ürögi kanásztánc" című sorozatrész táncai; a „Zászlós" lakodalom forgatókönyvének megírása; a „Somogyi búcsúsok" című film forgatókönyve; az „Andocsi búcsú" hangfelvételei (Moszkvai Filmfesztivál, III. díj); a „Bábtáncoltató betlehem" és szokás filmfelvétele Balatonberényben; a pécsi TV filmje „Előttem a határ, mögöttem a betyár" című film szakértői közreműködése. 6 Több helyen írásaiban is igen nagy szeretettel emlékezik meg róluk. Lásd Csurgó és környéke kalendáriuma 198687, Csurgó, 1985. 66. p.; Somogyi Múzeumok Közleményei 7. sz. Kaposvár, 1985. 127. p. „Azt is megtanultuk Vikártól, hogy a tárgyi és szellemi kultúra összefüggéseit mindig tartsuk szem előtt. A fotóra került tárgyi anyagok mellett külön figyelmet szenteltünk a mozgó filmre vehető anyagoknak: táncok, farsangolás, tűzugrás s egyéb szokás és tárgyi anyagok rögzítéséről van szó... Sok tekintetben azonban szerencsés barangolást végezhettünk társainkkal együtt az „újabb öregek" újbóli felfedezésével, akiktől klasszikus veretű anyagokat vehettünk föl: a rinyakovácsi Jandzsó Györgyné, a varjaskéri Hosszú Lázár és felesége, a kisbárapáti Tóth Imre, a szenyéri, szőcsénypusztai Tislér Antalné és még néhány nevet említhetnők. Külön említést kell tennünk a Borbély testvérpárról (Teréz és Lajos), akiktől Olsvai Imrével együtt kb. 800 néprajzi egységet jegyeztünk föl: dalok, balladák, imák, regölés, hiedelmi anyagok stb. Mind tőlük, mind a közel 300 adatközlőnktől sikerült olyan anyagokat is felvennünk, amelyek azonosak, vagy rokon változatai a Vikár-gyűjtésnek is." 7 Lásd többek között Olsvai Imre méltatását In: Somogyi Múzeumok Közleményei 6. szám, Kaposvár, 1983. 183. p. 8 Publikációiban sem mulasztja el felhívni a gyűjtők figyelmét: „Felhívjuk a nevelők, szakkör- és együttesvezetők, népművelők, amatőr gyűjtők figyelmét arra, hogy... maguk is iparkodjanak utánanézni... a helyi és a környékbeli hagyományok(nak). " Kaposváron megverték a rézdobot. Együd Árpád: Száz somogyi népdal. Kaposvár, 1981. 7. p. 9 „Idomhoz, egészségi állapotomhoz mérten túlzottan igénybe vettek a különböző intézmények (a megyében és azon kívül is). Ezek ellenére néhány olyan előadást vállalok... elsősorban a megkezdett iskolai előadások folytatásaként, amelyekkel segítségére lehetek az iskolák, pedagógusok, szakkörök számára. A számtalan film- és magnóátjátszás rengeteg időmet vont el a tudományos munkától... Csökkentenem kell a rádióval, a televízióval való (egyébként néha hasznos) együttműködésemet. Sajnos a 30 éves gyakorlat szerint még néhány kulturális szemlét le kell zsűriznem 1983-ban, s egy-két jelentősebb fesztivált is." Lásd Együd1983. évi munkaterve. Megtalálható a múzeum Néprajzi Adattárában. 10 Nevéhez fűződik többek között az ország első diák tánccsoportjának megalakítása 1947-ben; a siófoki Balaton táncegyüttes megalakítása 1964-ben. Néptánc együtteseket patronáló és mozgalmat irányító tevékenysége az egész megyére kiterjedt. Koreográfiákat készített és tanított be. 11 Lásd Csurgón élő barátaihoz írt nyílt levelében: „Kéréseteknek végre eleget tudok tenni: eddig azért nem jutottam az íráshoz, mert gyűjtő-kutató munkám napi 14-16 órányi súllyal nehezedett a nyakamba. No, nem mintha sokallanám, hiszen éppolyan intenzitással dolgozom, mint annak idején fiatal koromban Csurgón." Lásd i. m. Csurgó, 1985. 66. p. 12 Az 1983. évi munkatervében ír az általa megkezdett, de sürgős feladatként számontartandó „Hangarchívum" átjátszásának szükségességéről. Ugyanitt sürgeti annak átrendezési és lejegyzési munkálatait, melynek „főleg a további kutatók, feldolgozók látnák hasznát. Már 20-22 éves felvételek teljesen tönkremennek a régi szalagokon, az újabbak még kb. ugyanannyi ideig megmaradnak ebben az állapotban." Jelzi a műfajcsoportonkénti átjátszás szükségességét, többször hivatkozva az igen rossz technikai felszereltségre. 13 Lásd 3. jegyzetpontban 14 Ugyancsak az 1983. évi munkaterve tartalmazza az alábbiakat: „Kicserélésre javaslom (a már újkorától hibás) Eumig 8 típusú filmvetítőgépet: pótolhatatlan és értékes filmjeinket (és sajátomat is) roncsol szét előadások közben." Később nehezményezi: „A filmarchívum - jobb híjával irodámban összezsúfolva van, nem megfelelő helyen." 15 1970-ben a Kálmán Imre Emlékház vezetőjeként havi bére 2.538,-Ft. Ugyanakkor a Beszédes József Emlékmúzeumnál másodállást vállal havi 500 forintért. 1971-ben néprajzos-muzeológusként illetménye 2.500,-Ft. 1973ban fizetését Bakay Kornél 2.860,- forintban állapítja meg, majd 700 forint vezetői pótlékot kap az újonnan létesített marcali múzeum vezetőjeként. 1975-ben megjelenik több évtizedes gyűjtő és feldolgozó munkájának összegző nagy kötete „Somogyi Népköltészet" címmel, Olsvai Imre zenei szerkesztésével. A kötetet Kriza Ildikó lektorálja, Takáts Gyula ajánlja és két hanglemez egészíti ki 25 hangfelvétellel. Ugyanebben az évben megyei múzeumigazgatóhelyettesi feladatokat lát el, bére 4 900 forint. 1977-ben - számtalan kitüntetés és 30 évi munkaviszony után Honfi István múzeumigazgató bérét 5 350 forintban állapítja meg. 1982-ban munkabére 7 400 forint. Mészáros Balázs múzeumigazgató 1981-ben a Munka Érdemrend Arany Fokozatára terjeszti fel Együd Árpádot, ekkor bére eléri a 7 600 forintot, Együd pedig a nyugdíjkorhatárt. Utolsó besorolása 1983. február 7., tudományos főmunkatárs, fizetése 8 050 forint. 16 Lásd a hivatkozott beszámoló és munkaterv. 17 Halála előtt fejezte be a múzeum évkönyve számára írt tanulmányát, melyet „Vikár Béla nyomában" címmel a Somogyi Múzeumok Közleményei tartalmazza, és amely Együd halála után, 1985-ben jelent meg Kaposvárott. E jelzett tanulmányban összegzi - az adott szempontok szerint - eddigi munkája eredményét. Legsürgetőbb feladatait, terveit pedig a fenn említett 1982. évi beszámoló és az 1983. évi munkaterve tartalmazza. 18 Az Együd-hagyaték feldolgozásának és publikálásának egyrészt anyagi vonzata jelentős, másrészt személyi feltételeit biztositani kell. A cikk írója a szöveges folklór-hagyaték feldolgozását - tervei szerint - elkezdi, de szükséges a táncleírások és a zenei anyag feldolgozásához is a megfelelő szakember biztosítása. 19 A bibliográfia összeállításánál segítségemre voltak: dr. Sipos Csaba (Somogy Megyei Könyvtár) és Forrai Márta (Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága).