Somogyi Múzeumok Közleményei 9. (1992)

Tóth Sándor:1992 Adatok a Zselic zengőlégy faunájához (Diptera:Syrphidea) Data to the syrphid fauna of Zselic (Diptera: Syrphidae)

ADATOK A ZSELIC ZENGŐLÉGY FAUNÁJÁHOZ (Diptera: Syrphidae) TOTH SÁNDOR Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc Abstract: Data to the syrphid fauna of Zselic (Diptera: Syrphidae) - The author studied the Diptera fauna of the area in the frame of a project called „Natural character of Mecsek and its surrounding" since the late 70s, intermittently for a decade. In his present paper results of elaboration of syrphids collected there are summarized. Despite the relatively low number of collections, third of species known from Hungary were found in this area. Thus syrphid fauna of Zselic can be considered quite rich, comparing to other areas. Among species found during the research work, there are rather numerous interesting ones, which are more or less rare in Hungary. These are for example: Criorhina ranunculi Panz., Cheilosia chrysocoma Meig. Merodon equestris Fabr., Sphaerophoria batava Goeldl. Bevezetés A Zselic kétszárnyú (Diptera) faunájának vizsgálatát az 1970-es évek második felében a pécsi Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztálya munkatársa, dr. Uherkovich Ákos kérésére „A Mecsek és környéke természeti képe" program keretében kezdtem el. A megszakításokkal egy évtizeden át folyt munka során kiemelt szerep jutott a zengőlegyeknek (Syrphidae), aminek eredményeképpen a terület zengőlégyfaunáját ma már viszonylag jól (bár természetesen közel sem teljesen) ismerjük. A kutatások megkezdése előtt a Zselic a zengőlegyek szempontjából úgyszólván teljesen fehér folt volt, ma viszont előkelő helyet foglal el a kistájaink között, hiszen a hazai fajok egyharmadát sikerült onnan kimutatni. Csak példaként álljon itt, hogy fajszám tekintetében a Zselic meghaladja a Hortobágyi Nemzeti Park {Tóth 1983) és a Kiskunsági Nemzeti Park ( Tóth 1987a), de a Barcsi Borókásból ( Tóth 1985) ismert zengőlegyek fajszámát is. A kutatások erkölcsi és anyagi támogatásáért e helyen is illesse köszönet a Janus Pannonius Múzeumot, személy szerint dr. Uherkovich Ákost. A vizsgálat során célul tűztem ki a terület faunájának minél sokoldalúbb megismerését. A cél elérését szolgálta a gyűjtések térben és időben való egyenletes eloszlására törekvés, melyet a lehetőségek természetesen erősen korlátoztak. A gyűjtések konkrét helyeit a mellékelt lista tartalmazza az UTM hálótérképen behatárolható helyzetük szerint, a megfelelő betű és számkódokkal. A kódok meghatározásában az UTM hálótérképezés néhány eddigi eredménye (Jakucs-üévai 1985, Dévai

et al. 1987, Tóth 1987b) szolgált alapul. A Zselicből gyűjtött zengőlegyek között számos érdekes, hazai szempontból ritkának nevezhető faj akad. A részietes értékeléstől eltekintve néhány példa. Criorhina ranunculi (Panzer, 1804) Egyike legritkább zengőlegyeinknek melyet hazánkban eddig csak a Bakony és a Zselic egy-egy pontján sikerült megtalálni (Tóth 1990). A zselici lelőhelye Ropolypuszta, ahol egyetlen példánya virágzó galagonyáról (Crataegus monogyna) került a hálóba. További néhány lelőhelyét a Kárpát-medencében Szlovákiából ismerjük. Feltehetően montán elem, mely a Zselic bizonyos fokú hegyvidéki jellegét látszik alátámasztani. Cheilosia chrysocoma (Meigen, 1822) Viszonylag ritka zengőlegyünk, mely egész elterjedési területén ritkaságnak számít. Bár kétségtelen, hogy az utóbbi években számottevően megnövekedett a reá vonatkozó ismeretünk. Érdekes, hogy eddig felfedezett hazai lelőhelyei a Dunántúlra korlátozódnak (Tóth 1990). A Zselicnek három pontján is sikerült megtalálni, de mindenhol csak egy-egy példányban (Enyezdi-rakodó, Kardosfapuszta, Ropolypuszta). Merodon equestris (Fabricius, 1894) Annak ellenére, hogy Európa néhány országában gyakori kártevőként tartják számon, Magyarországról érdekes módon csak az utóbbi évtizedben sikerült kimutatni ( Tóth 1989). Jelenleg az országnak csupán 5 pontjáról ismerjük az előfordulását, így a Zselic Syrphidae faunájának mindenképpen egyik érdekes szinezőeleme. Zselici lelőhelye Kishárságy. Sphaerophoria batava Goeldlin, 1974 A Franciaországból (Mitt. Schweiz, ent. Ges., 47.: 240) leírt faj elterjedését egyelőre alig ismerjük. Annyi bizonyosnak látszik, hogy mindenütt meglehetősen ritka. Peck (1988) palearktikus diptera katalógusa Franciaországon (Rambouillet) kívül csak Hollandiából említi. Kormann (1988) közelebbi lelőhelymegjelölés nél-