Somogyi Múzeumok Közleményei 9. (1992)

Varga Éva: „A cseperkekalap” K. Pap János színművei

246 VARGA ÉVA JEGYZETEK 1 Meghalt K. Pap János ny. iskolaigazgató, aki még Blaha Lujzával játszott a régi Nemzeti Színházban. =Uj-Somogy. 1944. július 28. 2. p. 2 Meghalt K. Pap János igazgató-tanító.=Somogyi Újság. 1944., július 28. 3. p. 3 Magyar Színművészeti Lexikon. A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk.: Schöpf lin Aladár. III. köt. Bp., én., Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 365. p. 4 E társadalmi rétegek részletes bemutatása, ízlésének jellemzése további kutatások elvégzése után kifejtésre vár. 5 Meghalt K. Pap János ny. iskolaigazgató, aki még Blaha Lujzával játszott a régi Nemzeti Színházban.=Uj-Somogy. 1944., július 28. 2. p. 6 Szinnyei:Magyar írók élete és munkái. X. köt. Bp., 198081., A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése utánnyomat sorozata. 307-308. p. Somogy megye Trianon után. Szerk.: Dömjén Miklós. Bp., (1930), Szerző. 157. p. Somogy vármegye és Kaposvár megyei város általános ismertetője és címtára az 1932. évre. Főszerk.: F. Szabó Géza. Bp., 1932., A vármegyei Tisztviselők Országos Egyesülete. 471. p. Somogyi Helikon. Szerk.: Hortobágy Ágost. Kaposvár, (1928)., Szerző. 106. p. 7 K. Pap János :C$uxgó\ diák. Regényes korrajz. Kaposvár, 1939., Szerző. A szerző és Écsy Ö. István előszava. 3-4. p. 8 Uo. 86. p. 9 Uo. 10 Pap János édesapja, id. Pap Ferenc második házasságából született fia volt. Nagyapjának az első feleségétől egy lánya származott, kit egy kaposmérői, vagyontalan szolgalegény vett feleségül. A vő beházasodott, majd pedig apósától különvált, elvitte az „új örökösödési törvény értelmében (azaz a vagyon a testvérek között egyenlően oszlik meg) a birtok felét, azaz 1/4 telket. Falun valójában tovább élt az ősi szokásjog. 1848 előtt ugyanis a birtokot az elsőszülött fiúgyermek örökölte, a leány pedig pénzt vagy borjas tehenet kapott, ha férjhez ment. Beházasítás csak ott szokott előfordulni, ahol a családban csak lányörökös volt. Több fiútestvér esetén lehetőség szerint elházasodtak oda, ahol nem volt fiú a családban. így próbálták elejét venni a birtok elaprózódásának. Pap János édesapja igencsak zokon vette, hogy sógora az újabb örökösödés szerint járt el. (Ld. erről K. Pap János: Csurgói diák. Kaposvár, 1939., Szerző. 9. p.) 11 Vörös Erzsébet 17 évesen kötött házasságot a 19 éves Pap Ferenccel 1857-ben. Vörös Erzsébetről kevés információval rendelkezünk. 12 К Pap János: Csurgói diák. Kaposvár, 1939., Szerző. 7. p. 13 Uo. 10. p. 14 Uo. 21. p. A nyolclevelű ábécé a magánhangzókat a mássalhangzókkal együtt tanította, így a gyerek nemcsak a hangokat, hanem azok összeolvasását is egyúttal megtanulhatta. 15 U. o. 26. p. A kocsmában mulatozó legények követték el a gyilkosságot. A végzetes napon katonasorozás volt a faluban, két bevált béreslegény belekötött a kocsmába betérő Pap Ferencbe. Hazafelé a sötétben megtámadták, fokossal fejbevágták. A gyilkosság motívumként szerepel K. Pap János Nyíló rózsa című népszínművében is, csak Jancsi nem hal bele sérüléseibe (népszínműről van szó), sőt, mivel ő is hibás volt a történtek miatt, önkritikát gyakorol, lánytestvére és Gyopár Sándor (támadójának öccse) lagziját készíti elő. 16 Uo. 28-29. p. Az özvegy az állatokat azonnal eladta, s így az adósság felét rögtön kifizette. A gazdasági felszerelést nem adta el, maguk munkálták meg a 12 holdnyi szántóföldet. A 4 holdnyi legelőt falusi gazdáknak adta használatra, melyért felszántani, elvetni tartoztak a 4 hold búza- és rozsföldet. A réten termett szénát a mikéi svábok vették meg évi 50-60 forintért, a többi kiadást a tavaszi termények és az eladható búza árából fedezték. A kocsival végzendő takarást a férfi rokonok végezték el. A gyerekek is napszámba jártak az uradalomba, a házkörüli munkák elvégzése is rájuk maradt, mindig a legidősebb felügyelete alatt. 17 Uo. 41^12. p. 18 Pap József 18 éves korában megbetegedett. Arcbőre kisebesedett. Mivel nem igen törődtek vele s csak házilag orvosolták a betegség elharapódzott. Később kórházba került. Bőrfarkas (lupusz) - állapították meg az orvosok. Meggyógyítani nem tudták. Betegsége okán katonának is alkalmatlannak nyilvánították. A katonaorvos kimondta, hogy gyógyíthatatlan. Ettől ideglázat kapott, s csaknem belehalt. (Ld. erről K. Pap János: Csurgói diák. Kaposvár, 1939., Szerző. 49. p.) 19 Bayer József : к magyardrámairodalomtörténete. II. köt. Bp., 1897., Akadémiai. 289-299. p. 20 Szerb Antal Мщу эх irodalomtörténet. 5. kiad. Bp., 1972., Magvető. 400. p. 21 A magyar irodalom története. Főszerk.: Sőtér István. IV. köt., Bp., 1978., Akadémiai. 521. p. Míg a múlt század utolsó harmadában az európai irodalomban és színjátszásban a realizmus a jelszó, a magyar drámairodalom a romantikát tűzi célul önmaga elé, s ennek egy stilizált változatát teremti meg: az ún. újromantikát. 22 Galamb Sándor: к magyar dráma története 1867-től 1896ig. I. köt., Bp., Akadémiai. 238-309. p. Hegedüsné Bodenstedt Lina 1857-ben bekövetkezett korai halálával, Füredi Mihály 1863-as visszavonulásával egy ideig nem akadt méltó színész, aki a népszínművet sikerre vigye. 23 Hevesi Sándor: A régi népszínmű és a magyar nóta. = Az igazi Shakespeare és egyéb kérdések. Bp., 1920., az idézet megtalálható A magyar irodalom története. IV. köt., Főszerk.: Sőtér István. Bp., 1978., Akadémiai. 517. p. 24 K. Pap János:Csurgói diák. Kaposvár, 1939., Szerző. 61. p. 25 Galamb Sándor: A magyar dráma története 1867-től 1896-ig. I. köt., Bp. , 1937., Akadémiai. 271. p. 26 Ld. pl. Haraszti Gyula:

к népszínmű mai álláspontja.=EIlenőr. 1978., 324. sz. vagy K. Pap János:Csurgói diák. Kaposvár, 1939., Szerző. 55. p., valamint egyes műveinek előszavát. 27 Pukánszkyné Kádár Jolán: A magyar népszínmű bécsi gyökerei. Bp., 1930., Pallas. 28 Vasárnapi Újság. 1893. 11. sz. A cikk szerzője a Vidor névvel Kassai Vidorra, a kitűnő komikusra céloz. A tarisznya emlegetése is Kassai kedvenc szóhasználatára utal. (Ld! Kassai Vidor emlékezései. Sajtó alá rendezte: Kozocsa Sándor. Bp., én. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 292. p.) 29 K. Pap János édesanyja gr. Somssich Imre országgyűlési képviselőt kérte meg fia felvételének megakadályozására. (Ld! K. Pap János: Csurgói diák. Kaposvár, 1939., Szerző. 52. p.)