Somogyi Múzeumok Közleményei 9. (1992)

Gál József: Páloskolostor Nagyszakácsiban.

PÁLOS KOLOSTOR NAGYSZAKÁCSIBAN GAL JÓZSEF Rendtörténeti előzmények Történetük a prepaulinusok első megnyilatkozásától (1225.) az önálló rendi ritus feladásáig (1600.) terjed" - egy rendtörténeti résztanulmány szerint.

1 Ezen remeteségek a falvaktól, városoktól távol, erdők rengetegébe húzódva, a hatalma csúcsán álló gazdag egyháztól elforduló kisközösségekben krisztusi szegénység, böjt és ima közepette vezekeltek önmagukért, embertársaikért. Példaképük remete Szent Pál (Théba). „Névadójuk" is ő lett („pálosok").

2 A főszervező Özséb, esztergomi kanonok 1246 táján vonult el a világtól, majd a Pilisben és a Baranyában élő remetéket egyesítette 1250 körül.

3 1263-ban ő a születő rend főnöke. A renddé szervezés felvetődvén, IV. Orbán pápa a veszprémi püspöktől - Páltól - kért véleményt. Pál püspök e célból 1263-ban meglátogatta a közösségeket, mintegy hetet Veszprém, Zala és Somogy megyében. A látottak lehangolták. Kiközösítés (excommunicatio) terhe mellett tiltotta meg újabb szerzetek létesítését!... Az ok nyilvánvaló: a számára elfogadhatatlan kontraszt a gazdag katolikus egyház és ez önkéntes szegénység szülte közösségek létesítményei - pl. a templomok - között. így majd fél évszázad telt el működésük alapszabály szerinti jóváhagyásáig. „Bejegyzett", elfogadott renddé 1308tól válnak tehát a pálosok az „Ágoston regula" szerint.

4 Addig is aszerint éltek azonban, „...mint akik ilyen módon akarnak előre haladni, minden gyakorlatukat, t. i. imáikat, elmélkedéseiket, olvasmányaikat, vigiliáikat, böjtjeikét, kétkezi munkájukat ...az ember mind külső, mind belső igyekezetét" e célra irányítva, hogy „így ...jussanak el az örök bölcsesség és szeretet izlelésére" - Bertalan pécsi püspök intelmei szerint.

5 Aki a hivatalos egyház aggodalmával figyelte a sorból kilógó törekvéseket a centralizált római curia fénykorában. Ezért a korai igyekezet renddé szervezésük érdekében, ill. a halogatás az engedélyezés körül. (Az „Ágoston regula" szabályzat megtagadása). A cél tehát, hogy „...egy testvér se végezhessen hórákat - az ájtatosság órái - egyedül, hanem mindig kórusban, másokkal".

6 Csak így remélhető, hogy a „mi atyáinknak, t. i. a kiváló Ágoston doktornak ...regulája alatt az Úrnak katonáskodjunk" és méltóak legyünk Szt. Pál első remetének, „a mi legelsőbbünknek" nevére, akinek jóllehet mi „méltatlan és érdemtelen követői vagyunk" - írják a legrégibb pálosok alkotta alapszabályban.

7 Rendi szabályozottságuk közepette idővel „föladták a tudományokkal szemben viselt ...tartózkodásukat...", s mintegy 60 kolostort számláltak csak Magyarországon. Fénykoruk a XIV. század, amikor lengyel, német, spanyol, portugál földön is alakul Pálos szerzet, amelyek központja Budaszentlőrinc, élén a rend generálisával. A hely súlyát növelte, hogy 1381-től itt őrizték a névadó, remete Szt. Pál földi maradványait.

8 A török alatt a rendek elpusztultak, XVIII. századi újjászerveződésük után pedig II. József oszlatta fel őket. Folyamatosan csak Lengyelországban (Czestochowa, Krakkó) maradtak fenn, - a II. világháború utáni pár éves hazai működésüket kivéve (Pálosszentkút, Kiskunfélegyháza határában). A somogyi és szakácsi pálosok Egy-egy rendházuk, közösségük külön is elnevezte magát. (Szent Ilona, Szt. Magdolna, Szt. Imre, - vagy a „Zakach Sancti Dominici" - Szt. Domokosról elnevezett szakácsi rendház.)

9 Létezett azonban rendház az egykori Somogy területén „Wetahida", Mindszent, Szentpál, Szerdahely, Pogányszentpéter falvakban is a már említett vizitáció - ellenőrző látogatás - idején, s ugyancsak állottak egy hasonló látogatáskor 1520 körül.

10 Földrajzi eloszlásuk a mellékelt térképen látható. (1. sz. térkép) „Sűrűségüket" csak két tényező határozta meg: az egyik, hogy a rendház a nagy egész - a Rend - tagja, a szomszédos házakkal kapcsolatot tarthasson fenn. Ezért egymástól való távolságuk általában egy-két napi járó föld (25-30 km). A másik szempont ennek ellenkezője: ennél közelebb se legyenek egymáshoz, a rendház fenntartása ugyanis a környék adakozó lakosait terheli - terhelné túl. Ezért tűnik kizártnak - a szakirodalom ki is zárja -, hogy a dokumentumok tömegével igazolt szakácsi kolostorhoz 12 km-re, fél napi járóföldre - Marcaliban - újabb pálos kolostor állott volna. Egy okleveles adat figyelmetlen forgalmazása folytán ugyanis 100 éves legenda él az utóbbi településen. A szakácsiakat érinti ez. Indokolt tehát megismerni az érveket. Az 1455 januárjában babócsai várában végrendelkező marcali főúr, Marczaly János szentföldi zarándoklatra készülvén, Nyugat- és Észak-Somogyot ölelő