Somogyi Múzeumok Közleményei 9. (1992)

Matyikó Sebestyén József: A siófoki zsidóság története

A SIÓFOKI ZSIDÓSÁG TÖRTÉNETE 187 1867. évi XVII. te. megjelenésével Siófok jelentős számú, szinte kizárólag kereskedéssel foglalkozó zsidó lakossal rendelkezett. Siófok zsidósága kezdetben kereskedőként, regálébérlőként (korcsmák, fogadók, csapszékek bérlete) és fuvarozóként kapcsolódott be a siófoki és környékbeli gazdasági életbe, az árucserébe. 1868-ra a piaci forgalom rohamos növekedésének következtében mintegy 30 zsidó család választotta Siófokot lakóhelyéül, s így 70 kereskedő élt városunkban.

8 A siófoki izraelita hitközség 1875-ben alakult, míg a helybeli hittestvérek adakozásából épült zsinagóga 1878-ra épült fel. A gyülekezet első rabbija: Dessauer Mór, első elnöke pedig Fieischman ignác volt. Siófokon, az anyanyelv iránti szeretet és felelősség szép példája, hogy az alapítás évében egy tanerős, két tantermű, magyar tanítási nyelvű iskolát működtettek, amelynek Rónai Adóit'volt ötven éven át buzgó tanítója. Hasonlóképpen a szomszédos Ádándon is alakult zsidó iskola, ahol Lőw Jeromos, a neves Lőw-dinasztia leszármazottja volt a rabbi. A siófoki zsidó iskola nagyon jó hírnévnek örvendett, minden szülő szívesen adta ebbe az iskolába tanulni a gyermekét. A gyermeklétszám jóval kevesebb volt, mint a katolikus iskolában és a tárgyi feltételek is jobbak voltak. Rónai Adolf, ha kellett, „polgárira" készített fel (megjegyezzük, hogy Sámuel Aranka is foglalkozott ilyen irányú felkészítéssel), s az iskolában az előírt tantárgyakon kívül német nyelvet és könyvelést is tanított. Kiváló tanító volt; pontos, szorgalmas és lelkiismeretes. Haladó szellemére jellemző, hogy felekezeti különbség nélkül vette fel tanulóit és szívesen tanította őket. Tanítványai között említhetjük: dr. Révész Gézát, a nemzetközi hírű pszichológus professzort, (Alexander Bernátvejét), Kálmán (Koppstein) Imrét, a kiváló zeneszerzőt, Korcsmáros Nándor írót, Révész-Ferrymann Ferenc festőművészt; továbbá Sámuel Adolfleányai, Hirsch-csaláá, Bagó Gyula, Csepeli József, Burg Andor, Fischer Jenő, Glanez Gusztáv, Náthán Mór, Klein Simon és Fókásy László tanítványokat, akik Rónai „tanár úrtól" kapták életre szóló indíttatásukat. Későbbi tanítványai közül a következőket említhetjük meg: Bruckner Alajos, Kaszner László, Nagy Imre, Winger Gizella, Kiss József, Bányai János, Rothschild Imre, Fodor József, Vargha Zoltán, dr. Ti m ár Gyula, dr. Kovács András... A zsidó iskola fennállásának első 50 évére Rónai /4<7to//szellemisége nyomta rá a bélyegét.

10 Az iránta való mély tiszteletet jelzi, hogy tanítványai anyagilag is hozzájárultak siófoki sírkövének elkészítéséhez és felavatásához, amelyen ezt olvashatjuk: „Rónai Adolf 50 évig volt hitközségünk tanítója és szellemi vezére. Tetteiben csak a szeretet vezérelte, ezért áldásos életében szeretetet kapott. Gyászolja szerető családja. Kegyeletük jeléül emelték hálás tanítványai, tisztelői (1859-1932)". Mivel a második világháború idején az iskola dokumentációja teljesen megsemmisült, a zsidó iskola belső szellemi légkörét csak az egykori tanítványok visszaemlékezéseiből ismerhetjük meg. „Az iskolának, amikor én jártam, 53 tanulója volt és csak egy tanterem volt használatban. Rónai Adolf mellett volt egy hittanár is, Klein Józsefnek hívták. Rónai a német nyelvet második osztályban már tanította, tökéletesen. Aki azt akarta, hogy a fia továbbtanuljon, az ebbe az iskolába adta. Rónai kiváló ember volt, szigort tartott, de mindenki nagyon szerette. Katolikus és református családok gyerekei egyaránt jártak ide, például a református Farkas építész - kinek népes családja volt - minden gyermekét a zsidó iskolába járatta. Polgárit tanított, Veszprémben vizsgáztatott, az öszszes tárggyal foglalkozott. Evégett is sokan jártak hozzá. Rónai Adolf hihetetlen memóriával rendelkezett. Szigorú, sokoldalú ember volt. Akit a Rónai tanár úr tanított, mindenhová felvették!"

11 Siófokon 1912-1922-ig Sámuel Aranka nyitott egy magánóvodát, amelynek a helyén később községi óvoda létesült.

12 Ez időben fokozatosan alakultak meg a hagyományos egyesületek, mint például a Chevra, valamint annak idején a Menóra. I. Chevra Kadisa, 1875-ben alakult Dessauer Mór főrabbi szervezésében. Ő hatalmas munkát végzett; igazi emberszeretettel és áldozatvállalással mind a gyászszertatások, mind az élőkről való gondoskodás terén, segítséget nyújtott mindenkinek, aki rászorult. A Chevra vezetője mindenkori hitközségi elnök is volt, tehát a Chevra Kadisa a hitközség belső intézményeként működött. Kiemelkedő vezetői között tarthatjuk számon többek között Fischer Jákobot, Hirsch Mórt, dr. Friss Emilt, Braumann Józsefet, Rabin Zoltánt és dr. Ney Józsefet™ II. A Siófoki Izraelita Nőegylet 1880. január 1-jén alakult és főként szociális ügyekkel foglalkozott; hivatása volt a szegény családok támogatása. Az özvegyek ós árvák támogatására számos jótékonycélú, műsoros összejövetelt rendeztek. Nagy jelentőségű társadalmi esemény volt a zsidóság számára a hagyományos nőegyleti Purím bál, amelyet a Balaton étteremben tartottak, és valláskülönbség nélkül látogatták a siófokiak. Ilyenkor minden zsidó ház asztalán ott állt a sülttészta mellett a cukor és a narancs. Az ünnep lényeges eledele a kindli(diós sütemény), amely úgy nézett ki, mint a pozsonyi kifli, csak „gyerek formájú" volt. Volt sok mézes sütemény is. A másik jellegzetes süteményt bódás-nak, bordás-пак nevezték. Ez piskótaszerű sütemény volt. Úgy ették, hogy borba mártogatták. A leglényegesebb az volt, hogy mindenki sütötte ezeket a süteményeket és egymásnak küldözgették egy tálon. Azt úgy hívták, hogy slách monesz. Ajándékot jelent.

14 III. A Zsidó Leányegylethasonló célt szolgált, mint a Chevra Kadisa. Pártfogolta, összetartotta a tagságot, ezenkívül ünnepélyeket, teadélutánokat rendeztek. IV. A Zsidó Ifjúsági Egyesületpedig önképzőszerűen működött, tevékenységüknek irodalmi, szépirodalmi jellege volt. Az egyesület biztosította a fiatalok művelődését, szórakozását, sportolását; a fiatalemberek