Somogyi Múzeumok Közleményei 9. (1992)

Matyikó Sebestyén József: A siófoki zsidóság története

A SIÓFOKI ZSIDÓSÁG TÖRTENETE MATYIKÓ SEBESTYÉN JÓZSEF Siófok a Balaton szélesebb keleti medencéjének közepe táján, a Sió torkolatánál fekszik. Északról a Balaton, keletről a Mezőföld szélét képező hullámos fennsíkok, délről és nyugatról a Balaton déli oldalára jellemző szelíd lejtésű dombsorok határolják. A helység a felszínen lévő pannóniai rétegekre, s a Balaton partján később kialakult „turzások"-ra települt. Lakói kiválasztották a szárazföld s a Sió-torkolat közötti nedves, mocsaras vidékből azokat a területeket, ahol az ősi község majd a fürdőtelep felépülhetett. Vagyis a mai Siófok területe geológiai, hydrológiai és egyéb szempontok alapján is a nagy kiterjedésű terület fontos geográfiai központja volt. Siófok környéke már a történelem előtti időkben, a csiszolt kőkorszakban lakott volt. Balatonújhely területén, a délre fekvő dombsor lejtőin: szövés-fonáshoz használt orsógombokat, agyagból égetett tűz-lábakat, hálónehezékeket, s különféle pattintott kőeszközöket találtak. A város mögött alacsonyan elterülő ún. „Sziget"-dűlő a bronzkor emlékeinek értékes tárháza. Innen nagyméretű urnák, mellékletül kisebb edények, tálak, bronzkardok, véséssel díszített tőrök, bronz sarlók, karperecek kerültek napvilágra. A rómaiak korában is lakott hely, Sextus Aurelius Victor \\\., IV. századból származó feljegyzései bizonyítják, hogy Galerius császár a jelenlegi Siófok területén a „Lacus Pelso" - a Balaton - ingoványos részeinek lecsapolására 292-ben zsilipet építtetett és erdőket irtatott ki. Az egész környéket a Balatontól a Dunáig feleségérő, „ Valeria-xó\ Diocletianus leányáról nevezte el.

1 A zsidók magyar földön - Pannóniában - a rómaiak idején telepedtek meg. A légiók nyomában jöttek, többnyire a szíriai Emesából. A Duna vonalán és a Dunántúlon sírkövek és szimbólumaikkal ellátott tárgyak őrzik emléküket. Zamárdiban - az avar temető ásatása során - Chanukka ünnep kedvelt játéka, a „trenderii" került elő ólomból.

2 A magyarországi zsidóság települési viszonyaira jellemző, hogy az ország jelentős útvonalai mentén (Esztergom, Buda, Székesfehérvár, Pozsony, Győr) alakultak először zsidó közösségek. A XVIII. század folyamán Siófokon a veszprémi káptalan a boltokat árendás görögöknek szokta kiadni. 1753. április 20-án is a Veszprémben lakó Fülöp Mihállyal'köt szerződést, - aki görög kereskedő volt - és kötelességévé tette, hogy árucikkekkel Füle, Fokszabadi, Ságvár, Nagyberény és Kiüti községeket köteles ellátni. Rajta kívül Siófokon és Kilitin más nem foglalkozhatott bolti cikkek árusításával.

3 Ha a forrásanyagokat kutatjuk a legrégebbi összeírás: 1812-ben 8, 1841-ben 12 családot mutat ki

4 Siófokon csak a XIX. század elején jelenik meg a zsidó kereskedelem. 1825. április 10-én a „siófoki boltosház Schrenk zsidónak árendába kiadatik, - írja a szerződés - úgy, hogy ő azon házban lakván abban minden boltbeli portékákat; dohányt, pálinkát, vasat, sót, gyertyát, szappant és több efélét árulhasson. Torkolnék kiégetése is neki által adatik úgy, hogy a szegény embernek becsületesen kiégetvén a torkolt 3/4 részt visszaadja, 1/4 levonás maga bére. 11 hold és fél helyhez való rét, melynek addig is a bolthoz tartoztak, tovább is bírásában hagyatnak. Ossz bér évenkint 200 forint ezüst pénzben, vátó cédulákban pedig 6 forint. Épületet is ő köteles gondozni, tűzre való fája ugy leszen, ha vesz."

5 Siófok kereskedelmét ebben az időben még ez az egy bolt bonyolította le. 1828-ban telepedik le Siófokon Muth Mátyás „árendás zsidó", akinek öt fia (Mór, József, Simon, Ádám és Sándor) is Siófokon maradt, s e család adta a magvát az 1875-ben alakult hitközségnek.

6 Az 1863-as év jelentős eseményt jelez Siófok történetében. Megépítik a Budapest-nagykanizsai vasútvonalat, amelyen Siófok volt az első, a fővároshoz legközelebb eső balatoni község, ahol megállt a vonat. Sokan felismerik, hogy Siófok partja és selymes „fövenye" fürdésre minden korosztály számára kiválóan alkalmas. Siófok hőskorában, a hajdani település fejlesztésében kiveszik részüket az idetelepült zsidók is. Méltán jósolhatta meg Eötvös Károly: „Minden jel oda mutat, hogy Siófok a jövőnek kegyeltje... "A Déli vasút megépültével egyidőben megkezdődött a Siószabályozás, s ezzel a fürdőtelep kialakulása. Az 1865. év nevezetes forduló a helység életében. Az alig 200 házból álló 1500 lakost számláló község vásártartási jogot nyert és így mezővárosi rangra emelkedett. Március 26-án, az első országos vásár napján nagy ünnepséget tartottak: a vásártéren egy magas állványról tíz akó bort folyattak le és ezer zsemlyét szórtak szét a népeknek. Piaca élénk, gabonaforgalmajelentékeny. A Sión 4-500 akónként hordják fel a szekszárdi borokat. A város gazdasági életében aztán oly jelentős szerepet játszó zsidók beszivárgása ekkor vált erőteljesebbé és a XIX. század derekára, a zsidók emancipálását kezdeményező 1848as törvények (XX. te), majd az emancipációt kimondó