Somogyi Múzeumok Közleményei 9. (1992)

Géger Melinda : Galimberti Sándor indulása (A művész tanulóéveinek rekonstrukciója 1883-1903-ig Kaposvártól-Nagybányáig)

132 GÉGER MELINDA szeti közeget jelöli meg az érzelmi kötődése színhelyéül. (Ilyen szempontból érdemes összevetni Vaszary János emlékezéseivel.)

33 Galimberti Sándor külföldi tartózkodásai során gyakran hazalátogatott édesanyjához, aki Karolina nevű testvérénél lakott a Tallián Gyula utcában. A rokoni kötelékek és a nagy család sokat jelenthetett számára, hiszen az összefogás adta meg a lehetőséget, hogy képezhesse magát, tovább tanulhasson. Hivatkozása a szülővárosra nem rutinszerű szlogen, hanem egy élő kötelék, az erőt adó biztonság tudata lehetett. „Ha Sándor nem írt, azt mondták, biztosan jól megy a sora. Akkor fogott csak tollat, amikor pénzre volt szüksége."

34 - mondta az unokahúg, Jurasich Rózsa. Kaposvár tehát a kiindulás helye, érzelmi és anyagi bázis volt, ahová segítségért fordulni mindig lehetett. Joggal tételezzük fel, hogy Sándort az apja kezdte el tanítgatni a festészet alapelemeire. Galimberti Alajosról tudjuk, hogy több növendéket is oktatott, Kunffy Lajos például 1885 körül volt a tanítványa.

35 Módszere az iskolai oktatáshoz képest előrehaladottabb volt: nem olajnyomatokat és gipszszobrokat másoltatott a növendékekkel, hanem mindjárt a természet utáni festéshez irányította őket. Bár korai halála miatt Sándort csak 14 éves koráig tanítgathatta, a helyét kereső, újdonságra éhes, ébredező szellemű kamaszfiú képzeletére bizonyára ösztönzőleg tudott hatni. S ha ez a hatás Galimberti Alajos életében kevésbé érvényesülhetett, halála után mégis igazolódott Mihalik Gyula pedagógiai közreműködésének felerősítő hatásával. Az otthoni festési lehetőségek bizonyára többet nyújtanak bárki érdeklődőnek, mint a száraz iskolai rajzóra vagy különóra unalmas keretei és fakó metódusa. Egyrészt ott a családi legenda Galimberti Alajos akadémiai végzettségéről, amire oly büszke a család, szemmel láthatóan ott vannak a képek és még inkább az apa után megmaradt mesterségbeli kellékek: festékek, vásznak, ecsetek, az állvány, stb. Ki lehetett próbálni, játszani velük, kísérletezni... S ha a távlatokat tekintve ezt még kevés szellemi ösztönzőnek tartanánk, egy külső, de annál lényegesebb mozzanatra kell figyelnünk. Galimberti Sándor előtt Kaposvárról három tehetséges fiatal indult útnak a művészi pálya felé. Elsőként Rippl-Rónai József (1861-ben), aki Galimbertinek később atyai jóbarátja lesz, később Vaszary János, majd Kunffy Lajos. Rippl külföldi tanulmányútjairól, kiállításairól a helyi sajtó útján folyamatosan hírt ad a testvéröccse, Rónai Ödön. (12. kép) Ő az, aki az álmatag kisvárosban folyamatosan agitált, szervezett, propagandát, hírverést csinált a modern művészet, így bátyja művészetének elismertetése érdekében azzal a céllal, hogy a festő ügyeinek menetén idehaza is lendíthessen! A 90-es években, Sándor szellemi ébredése idején Ödön szorgalmazta Kaposváron a nagyvilág, különösen Párizs művészeti eseményeiről szóló híradásokat is. így aztán az ország e kis szegletében a korabeli megyei lapok, a Somogy, Somogyi Ellenőr, Somogyi Hírlap párizsi lapokból, például a Le Figaróból, plakátokból, katalógu12. kép. Rónai Ödön sokból és Rippl-Rónai Ödön személyes beszámolóiból vették híradásaikat. (E hírekből persze az is kitetszik, hogy a nagy megbecsülés inkább a hírnevet szerző földinek, mint a modern művészet első magyarországi képviselőjének szól.) Galimberti Sándor tehát folyamatos hazai híradásokból értesülhetett RipplRónai sikereiről, és a mester iránti, későbbi rajongó tisztelet ekkor foganhatott meg benne. Rippl-Rónai József példája reményteli ösztönző lehetett számára, de vajon ismerte-e akkoriban a gimnazista korú fiú a világlátott művész munkáit? Erre vonatkozóan nincsenek adataink. Mindenesetre ha Rippl-Rónai képeit nem is, Vaszary János egy festményét, a Virág Benedekről festett reprezentatív portrét módja volt megismerni. Vaszary viszonylag korán, 15 éves korában, 1882-ben került el Kaposvárról. A szülőváros vezetői - nyilvánosan is deklarálni kívánván a helység lokálpatrióta szellemét Vaszary Kolos hercegprímásra, Vaszary János nagybátyjára való tekintettel is - megrendeli a külföldön iskolázott, tehetséges, bár még fiatal festőtől a népszerű író, Virág Benedek arcképét. (13. kép) (Virág Benedeket Nagybajomhoz szoros szálak fűzték, ez képezte a megrendelés alapját.) Vaszary 1892-ben Rómában készítette