Somogyi Múzeumok Közleményei 9. (1992)

Géger Melinda : Galimberti Sándor indulása (A művész tanulóéveinek rekonstrukciója 1883-1903-ig Kaposvártól-Nagybányáig)

GALIMBERTI SÁNDOR INDULÁSA 127 3. kép. A „Haza kis polgárainak 1832" felirattal ellátott elemi iskola, ahol Galimberti Sándor is tanult. A felvétel később, 1914-ben készült a család. A másik két leány házat kapott hozományul. Sándor örökségét és minden pénzét felemésztették későbbi tanulmányútjai.

24 Galimberti gyermekéveire vonatkozó dokumentumok ma már alig találhatók. Tájékozódási pontként csupán a bizonyítványok szolgálnak. Ezekből kiderül, hogy 18 éves koráig, 1891-től 1901-ig a szülővárosban tanult. 1891-ben a nála két évvel fiatalabb Vilmával együtt Íratták be őket a Rónai József direktor irányítása alatt álló Központi Elemi Népiskolába. (3. kép) (Ugyanebben az iskolában Galimberti Bertalan (Umberto) már negyedikes volt.) Sándor 8 éves a beiratáskor - ez az életkor nem ritka abban az időben kezdő elemi iskolai osztályokban, így Galimberti évfolyamában sem. Az elemi iskola elvégzése után a kaposvári főgimnáziumban végzett további négy évet. A gimnáziumi évek elejére esik az iskola átköltöztetése is a régi épületből az új, reprezentatív, a korábbinál jóval nagyobb épületbe, amit Somssich Pálról neveztek el a városi polgárok. (4-5. kép) Az iratokat végigkövetve úgy tűnik, a kis Sándor élénk szellemű, de rapszodikus, hullámzó teljesítményű gyermek lehetett, akinek fantáziáját, érdeklődését az iskolai tevékenységek igazából nem kötötték le.

25 Legfeljebb a művészetekhez közel álló éneket és rajzot kedvelhette - azt is mérsékelt lelkesedéssel. A rendszerességet, nagy figyelmet és aprólékos szorgalmat igénylő tárgyakat unhatta vagy nem szerethette, és a követelményeknek változó eredménnyel tett eleget. Az elemi iskola végére mégis úgy tűnik, a kissé hanyag fiúból egycsapásra igyekvő, jeles eredményű, csaknem eminens diák válik, talán a gimnáziumi tanulmányokra készülve. Rajzból kitüntetést is kap ez az első iskolai megnyilvánulása kézügyességének. A gimnázium első évében, 1897-ben nagy megrázkódtatás éri a családot: Galimberti Alajos tüdőrákban meghal december 31-én. Noha ekkor Sándor csak 14 éves, az apa befolyásolhatta kamaszodó fia bizonytalan, lassan körvonalazódó, jövő iránti elképzeléseit, amint ezt később látni is fogjuk. Ettől az időtől kezdve az édesanya tartotta össze a családot. A következő évben újabb szerencsétlenség éri őket: meghal az egyik fiútestvér, Umberto. A gyermekek közül már többen felnőttek, a két legkisebb, Sándor és Vilma tanulmányait az idősebb testvérek segítségéből, illetve a családi birtok jövedelméből lehetett fedezni.