Somogyi Múzeumok Közleményei 9. (1992)

Géger Melinda : Galimberti Sándor indulása (A művész tanulóéveinek rekonstrukciója 1883-1903-ig Kaposvártól-Nagybányáig)

GALIMBERTI SÁNDOR INDULÁSA 125 lusú szecessziós és hagyományosabban nagyvárosias, eklektikus épületeket emeltek, szinte teljesen megváltoztatva a város eredeti képét. Az építkezési láz olyan nagyarányú, hogy a város három téglagyára alig győzi kielégíteni az igényeket.

8 Sok zöld terület tette annak idején még hangulatosabbá a települést. Ehhez a külső megjelenést is megváltoztató fejlődéshez az első lendületet az a gyorsvasút adta, amit 1882-ben a pécsi vonalba kapcsoltak, és a BudapestFiumei-vonalon közlekedett. Természetesen nagy jelentőséggel bírt az új összeköttetés, mert ez a vonal lett az ország egyetlen tengerre vivő útja. Kaposvárról gyorsvonattal három és fél óra alatt lehetett Budapestre jutni, míg Fiumébe hét és fél óra alatt, és innen már a világ minden sarkába eljuthattak a korabeli utaA vasúton kívül a helyi posta is segített kiemelni Kaposvárt a falusias jellegéből azzal, hogy távíró, távbeszélő és levélpostai forgalmat bonyolított.

10 További lendületet adott 1890-ben a Magyar Általános Hitelbank Kaposvárra települése, amely az ország legnagyobb pénzintézetének számított. A Fő utca közepén álló két reprezentatív, eklektikus épületet is ez a cég emelte. A Magyar Általános Hitelbank külön részvénytársaságot alapított, amely a környező uradalmak egy részét kibérelte. A társaság tisztviselőkara - az 1890-es megtelepedéskor még 12 főt tett ki - komoly szellemi értéket jelentett Kaposvár számára, mert nagy elméleti felkészültséggel bíró szakemberek voltak közöttük. Ez a részvénytársaság telepítette Somogyba, ebbe az alapvetően agrár jellegű megyébe a cukorrépa feldolgozó gyárat. A gyár komoly munkaadó helye lett a környező településeknek. A megye lakosságának a városba történő áramlásával a polgárosodás folyamata fokozatosan megindult, és a jelentékenyen felszaporodó községi adó, illetve a később létesülő új munkaalkalmak révén (vasgyár, sörgyár, vajgyár, gőzmalmok, stb.) a városi értelmiség száma is meg növekedett.

11 Mindemellett Somogy továbbra is feudális jellegű, kispolgári megye maradt, és azt a szellemi középszerűséget képviseli összességében, ami Magyarországon a dzsentri korszakot mindenütt jellemezte. Kis szellemi szigetet képez néhány művész, író, tanár, a helyi sajtó képviselője, kereskedő és a városban élő izraelita vallású értelmiségiek, akik liberális eszmerendszerükkel elütöttek a nagy átlagtói. (így elsősorban közéjül tartozik Rippl-Rónai József, aki 1901-ben tért vissza párizsi tartózkodása után szülővárosába, hogy véglegesen letelepüljön.) E művelt, világlátott polgári rétegnél azonban jóval többen vannak a dzsentrit utánzó, féimúvelt kispolgárok, akik hangját a megye vezetése elfogadta. A kettő között ingadozott egy elég jelentékeny, becsületes gondolkodású értelmiségi réteg, olyan emberek, akiknek műveltsége, a kor színvonalán álló ismeretanyaga szerencsésebb körülmények között jelentős társadalomalakító, közgondolkodást formáló erővé válhatott volna, így azonban magukra maradtak a legporosabb kisvárosban, a „konfekciós díszmagyarok" népszínmű-magyarkodásával. Vagy beleszürkültek környezetükbe, vagy elmenekültek a városból. A város művészeti életében nem túlságosan gyakoriak azok a kezdeményezések, amelyek kulturális törekvéseket szolgálnak, és különösen áll ez a RipplRónai letelepedése előtti időre. Zichy, akinek kapcsolatai és hatásköre külföldre szólnak, egyáltalán nem volt kapcsolatban a várossal. Rippl-Rónai, Vaszary és Kunffy még tanulóéveiket töltik - ki külföldön, ki Budapesten, egyelőre nem látni, merre tart útjuk. A 90-es évektől a század első éveit is beleértve Kaposváron a festészeti másodvonal jutott szóhoz: viszonylag képzett, külföldön is iskolázott kismesterek képezik a művészeti élet gerincét, akik egzisztencia nélküli művészemberként a város eltartottjai voltak, vagy jobb esetben belesimulva a kisvárosi életbe egy-egy főgimnáziumi rajztanári állást foglalhattak el. A lehetőségek tehát: kiemelkedni, világhírt szerezni, amit persze Kaposváron nehezen ismernek el, vagy szolid keretek között dolgozó kismesternek megmaradni, ahogyan ezt a velencei akadémián végzett Luigi Galimberti esetében is látjuk. Both Menyhért

12 - bár művészeti téren iskolázottnak számít (Székely Bertalan és Lotz Károly tanítvány, aki Münchenben és Párizsban is tanult) - a Somogy című napilap segédszerkesztői pozíciójáig vitte. Ungváry Sándor középszintű freskófestő, Sárdi Ferenc rajz- és kézimunkatanár. Igazából elismert, tekintélyes festőnek a 90-es évektől itt élő Bacskay Béla

13 számított, aki képeivel fizetett a városnak az eltartásért. Magasabb polgári körök ebédre járó vedégeként fogadták, és hosszas iskolázása (müncheni akadémiát végzett) révén szerzett tekintélyével élve befolyásolhatta e körök irányadónak számító művészeti ízlését. Művészetének mérvadó voltára jellemző az az eset is, amikor Rippl-Rónaival versenyezve a kaposvári városháza részére készülő, egészalakos Kossuth-kép megrendelését nyerte el. A város őt részesítette előnyben a modern európai szellemet képviselő RipplRónaival szemben. A gyermekkor Galimbertiék a központtól nem messze fekvő Berzsenyi utcában vásároltak házat. 1892 körül költöztek át a Berzsenyi utca 19-ből a Zárda utca folytatásában lévő Honvéd utca 2-be. Különös egybeesése a véletlennek, hogy a közeli Zárda utcában, néhány háznyi távolságra lakott a másik két, művészeti szempontból nevezetes család, Rippl-Rónai Mihály iskolaigazgató és Vaszary Mihály főgimnáziumi tanár családja. Galimberti Sándor szülőháza nem maradt fönn. Mára a Honvéd utcai lakás sem áll, de a környék hasonló korú épületeiből sejthető, hogy olyan egyszerű külsejű, földszintes, alacsony kis ház lehetett, mint a közelében még fennmaradt 6-os számú épület. (2. kép) Galimberti Sándor apja, Luigi Galimberti nevét idővel Alajosra magyarosította. Kunffy Lajos visszaérnie-