Somogyi Múzeumok Közleményei 9. (1992)

Gáll Éva: Adalékok Nagyberki szőlőművelésének XVIII-XX. Századi történetéhez

108 GALL ÉVA A szőlők munkaigényessége volt az oka annak, hogy általában Somogy megyében is az uradalmak gyakran adtak ki allodiális szőlőket többnyire negyed és ötöd részért a jobbágyoknak.

79 Az összeírásban a dézsmás szőlők is szerepelnek: 9-ed és 10-ed alatt levő szőllő a Szalatskai határban van 97 2/8 hold, 69 7/8 hold a szőllő lábbal együtt a Mosdósi határban, mellyek mind jó karban és alkalmatos helyheztetésben lévén igen szép jövedelmet adnak."

80 „... ezektül is a 9-ed és 10-ed járván, közönséges terméskor bejött 250 akó, mint ezt Számadás és szőllő birotkosok is bizonyíttyák, akaját a megállapított kults szerént 2 forinttal számlálva az ára: 500 Ft."

81 A bevezetőben már utaltunk arra, hogy a szőlők végében lévő füves területet a „szőlő állát", illetve a pincét körül vevő „gyöpöt" kaszálóként hasznosították, az ott termett szénát nagy becsben tartották. A források elég szűkszavúak, a szőlők aljának területéről mindössze két adatunk van.

82 A „szőlők alla" Szálacska hegyen Uradalmi Dézsmás Év összes szőlő % összes szőlő % szőlő kh láb kh szőlő kh láb kh 1939 8,6 8,2 95,3 66,9 47,6 71,1 1851 4,6 3,4 73,9 54,5 11,77 21,6 1839-ben az uradalmi szőlőben a szőlővel betelepített terület és a „szőlőa//a"ma\ánem azonos nagyságú volt, a dézsmás szőlők esetében is nagy területet (71 %-ot) foglalt el a gyep. 1851-re ez az arány a dézsmás szőlők esetében számottevően megváltozik, ami a szőlőnek alkalmas területek intenzívebb kihasználására utal a parasztok körében. Az 1851-es telekkönyv bejegyzéseiből azt is megtudjuk, hogy a szőlő hegyen ekkor már 42 présház, 6 lakrész, 1 istálló is található, amelyek összesen 351 n-öl területet foglalnak el. Az építmények közül 3 lakrész és 11 présház Szálacska részét képező - Csille hegyen található. Csille hegy nevét ekkor említik először. Az építmények viszonylag nagy száma összesen 48 db - viszonyítás képpen: Nagyberki lakóházainak száma ekkor 90 db - arra kell következtetnünk, hogy a XIX. század közepén már többen jelentős „üzemhellyé" vált a szőlő, ahol többen hosszabb ideig folyamatosan kint tartózkodhattak a „lakrészekben". A volt úrbéresek egyik leveléből arról értesülünk, hogy „Homokalja, Nagy-Berki mezőváros volt úrbéresek tulajdonául bejegyzett közös legelőföld darab a kérelmező egyes birtokosok közt 1867-ben lett legkivált szőlő földekül felosztatván..."

84 Az 1875-ben elkészített osztálykivonat minőség szerint osztályozta a szőlőhegyeket Szálacska hegyet I., Csille hegyet II., Kata hegyet pedig III. osztályba sorolta.

85 4. kép: Csille hegy. Az erdő maradványa SMMI. F: 5569. Gáli Éva felvétele 1984.