Somogyi Múzeumok Közleményei 9. (1992)

Gáll Éva: Adalékok Nagyberki szőlőművelésének XVIII-XX. Századi történetéhez

100 GALL ÉVA 2. sz. táblázatban a Somogy megyében átlagosan 1 helységre jutó különböző földterületeket hasonlítottam össze Berkivel. 2. táblázat 1767 Belső telek (hold) Szántó Rét (hold) (kaszás) Összes terület (hold) Telekátlag 1 helységre 29,3 átlagosan Somogy m-ben Berkiben 102 434,7 198,1 916 149 662,1 1167 0,52 0,92 A berki jobbágyok lényegesen jobban voltak földdel ellátva, mint a megye többi területe, közel kétszer akkora volt a berki úrbéres földek területe, mint a megyei átlag. 3. táblázat Az 1 jobbágyra jutó földek mennyisége Somogy megyében és Berkiben 1767 Belsőtelek Szántó (hold) (hold) Rét Összes terület (hold) (hold) Somogyban 1 jobbágynak Berkiben 1 jobbágynak 0.77 2,69 12,26 24,1 5,39 3,92 18,4 30,71 Amíg Somogyban egy átlagos telkes jobbágy kb. 18,4 hold földön gazdálkodott, addig Berkiben 30,71 holdat müveit egy egész telkes jobbágy.

38 A táblázatból jól kitűnik, hogy egy berki jobbágynak kb. háromszor akkora belső telke, kétszer akkora szántója volt, mintegy átlagos telekkel rendelkező somogyi jobbágynak, ellenben a rét a megyei átlagnál alacsonyabb volt. Az 1767. évi urbárium egységesen megszabta a jobbágyok úrbéri szolgálatait. 4. táblázat A Berki jobbágyok szolgáltatásai 1 esztendőre 1 egész telkes 1/2 telkes 1/4 telkes (33 fő) (4 fő) (1 fő) Esztendőben árenda (Ft) 1 1 1 Tűzre való fa (öl) 1 1/2 1/4 Kender (fon at) 6 3 1 1/2 Fifőzött vaj (icce) 1 1/2 1/4 Kappan (db) 2 1 1/2 Csirke (db) 2 1 1/2 Tojás 12 6 3 Az urbárium szerint valamennyi termesztvényből kilencedet kellett adni az uraságnak, valamint robot szolgáltatást teljesíteni 52 igás vagy 104 gyalog napot. Berkiben két marhával, maga szekerével, szántáskor pedig négy marhával maga ekéjével vagy boronájával kellett a jobbágynak robotolnia. Ha nem volt négy marhája, akkor mással kellett összefognia és két napot szántani volt köteles a jobbágy. Szántás idején az egész házhelyes köteles volt „duplázni". Ezt úgy tette, hogy legföllebb egyszer marhás és kétszer kézi munkát végzett. Előírták, hogy „a fél helyes és fertályos vagy nyolczados csak az egy hétre számlálandó robottyát duplázza."

39 Az 5. táblázat a jobbágytelkek számának alakulását és a berki jobbágyok rétegződését szemlélteti az országos és megyei összeírások adatai alapján.

40 Amint erre már utaltunk is a népességi adatok kapcsán, a megyei és országos összeírások adatai között azonos évek esetében (pl. 1828) is jelentős eltérés mutatkozik. Az adatok alapján annyi megállapítható, hogy Berkiben 1767-1839 között 5 egész 2/8-al nőtt a jobbágy telkek száma. A megyével ellentétben

41 a XIX. század első felében Berkiben intenzív telekalkotás folyt, a zselléresedés sem volt jelentős mértékű. (5. táblázat) 5. táblázat Berki jobbágyok és zsellérek 1715-1847 1715 1720 1751 1767 1804 1812 1828 1828 1834 1839 1844 1845 1847 1852 o. m. ú. t. m. m. o. m. b. ö. í. m. m. ú. r. Telek szám Jobbágy Házas zsellér Hazátlan zsellér 10 35 2/8 35 8/16 40 1/2 39 8/16 40 1/2 9 38 44 36 41 27 41 32 32 4 4 2 4 3 3 12 12 2 12 1 3 2 i 2 2 Rövidítések: o.=országos összeírás; m.=megyei összeírás; b. ö. í.=birtok összeírás; ú. t.=úrbéri tabella; ú. r.=úrbéri rendezés