Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Molnár Ágnes: Somogy megye néprajzi kutatása az Ethnográfia évfolyamainak tükrében

122 MOLNÁR AGNES 92. 1951 :224-225, X Balcos József: Néprajzi ankét Siófokon. A Néprajzi Társaság a néprajztudomány akkori legfontosabb elvi kérdéseiről tartott ankétot Siófokon 1950 októberében. Ennek a tanácskozásnak a legfontosabb kérdéseit olvashatjuk a közleményben. Tartalma kutatástörténeti szempontból érdekes. 93. 1952:367, 368, Xü Szendrey Ákos: Legényavatás. Kéthelyen és Kálmáncsán élt még a legényavatás szokása. Hogy az irodalmi adatok mely időszakra vonatkoznak, nem lehet tudni, de Szendrey sem tünteti fel, kik az eredeti szerzők, akiktől átvette adatait. 94. 1953:293-298, X Takáts Gyula: Az utolsó talpaspajta Somogyjádon. A pajták telkeken való elhelyzkedésével, építéstechnikájával foglalkozik a cikk. Ábrákon az alaprajzot, a szerkezeti rajzot, a sövények rögzítését a szérűkaput láthatjuk. A pajta vázának megnevezéseivel együtt egy alapos, kompiex felmérést kapunk. 95. 1953:329, A Sándor István: Néprajzi múzeológiánk kérdései Az 1873-ik évi világkiállításra gyűjtött néprajzi anyag kapcsén a Somogy megyében Xantus János által gyűjtött néprajzi anyagról kapunk áttekintést. A Somogy megyei néprajzi gyűjtés története szempontjából értékes adatokat tartalmaz a cikk. 96. 1953:401, 403, X Lengyel Györgyi: A népművészeti pályázat eredményei. Id. Kapoli, Jancsikity János, Papp Vendel nevével és az általuk készített tárgyak fotójával találkozunk a közleményben. 97. 1954:45 A Diószegi Vilmos: A honfoglaló magyar nép hitvilága („ősvallásunk") kutatásának néhány kérdéséhez. A táltoshit magyarországi elterjedését térképre víve több Somogy megye területére eső pontot is felfedezhetünk a cikkben. Surd, Babócsa, Zselicszentpál, Cserénfa községekből jelzi a táltoshit meglétét. Az „elrejtezés" hiedelmének hasonló kivetítésénél Kaposvár, Szenna, Zselickislalk, Zselicszentpál, Töröcske és Mozsgó nevét találhatjuk meg. 98. 1954:377, О Cs. Sebestyén Károly: Ágy a magyar parasztházban. Az ágy somogyi megnevezéséről kapunk két adatot a сiWeben. 99. 1955:125, 127, 130-139, 151, 166, 168, 170, 171, 175, 176, A Hofer Tamás: Dél-dunántúl településformáinak történetéhez. A somogyi falvak tagosítás előtti állapotáról kapunk áttekintő képet, ezen belül is kiemelten foglalkozik a szerző a zselici falvaikkal. Zselickisfalud, Szilvásszentmárton, Patca, Szenna, Zselickislak, Zselicszentpál, Simcnfa, Hedrehely és Kadarkút községekről tudunk meg legtöbbet. A megye területén mindenütt m

egtaiállható megosztott településforma a Zselicre különösen jellemző volt. Adatait 1952-54 között gyűjtötte a szerző. Kutatásain kívül a somogyi megosztott települések korábbi irodalmát is ismerteti és értékeli a szerző. Nemcsak a falu településszerkezetével, hanem az egyes tellkek beosztásával is foglalkozik Hofer. Történeti adatok segítségével végigkíséri azt a gazdasági és történeti láncolatot, amely az osztott települések átalakulásához és megszűnéséhez vezetett. 100. 1956:231, ~

} Takács Lajos: A históriások alkotásmódja. A Toponáron élő Zóka nevű énekes kegyes, népi ájtatosságokat szolgáló énekeit a Koppány vidékén sokan ismerték. Ez az adat további gyűjtések alapjául szolgálhat. 101. 1956:409, 426, 427, 436, 438, A Balassa Iván: A kévébe kötött szálas gabona összerakása és számolása. Irodalmi adatok alapján a szerző összegezte a Somogy megyei kéverakási módokat és azok helyi megnevezéseit. A tanulmányhoz térképanyag is tartozik. 102. 1956:580, Takáts Gyula: A szömörcearatásról és a tabakról. Somogy megye agyagtalajos vidékein folyt szömörcetermesztés is. Hogy időben mikor és meddig, azt nem tudjuk meg a cikkből. 103. 1956:650-651 A Boros Marietta: Néprajzi kiállítások. A Siófokon megrendezett balatoni hajózást bemutató kiállításról közöl egy fotót a cikk. 104. 1957:217-251, X Tálasi István: A termés és nyelv kapcsolata aratóműveleteinkben. Pontos helymegjelölés nélkül nyolc Somogy megyei vonatkozású adatot közöl a szerző a cím szerinti témakörben elsősorban irodalmi hivatkozások alapján. 105. 1957:270-289, A Balogh István: A gabona betakarítása a XVIXVIII. században. Nemespátró, Kapoly, Somogytúr, Balatonendréd, Telek, Döbrököz (ma Tolna m.) és Magyarfülöp (mai helye és neve nem azonosítható — az adat 1879-ből való) községekre vonatkozó irodalmi álatokat csoportosít a szerző az egész ország területére kitekintő cikkben. 106. 1957:378, A Hofer Tamás: Csűrök és istállók a falun belül,