Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Deák András: Mikoviny Sámuel két „Monituma”

MIKOVINY SÁMUEL KÉT „MONITUMA" 97 Valódi csillagidő I I Kilépéseik Kilépéseik Kilépéseik 0. 50. 30.* 2. 37. 30. 2. 52. 30. 1. 47. 0 2 2. 0 17 ó. 32. 0. Tycho kezdődik 33. 40. Tycho teljesen (kilép) 35. 10. Copernicus teljesen (kilép) Amikor a Nap már csaknem fölkelt, a hirtelen fel­szálló sűrű köd megfigyelésünknek véget vetett. Mivel Budát és Pestet nyugatról hegyek koszorúz­zák, a szabadabb kilátás kedvéért megfigyeléseinket Szeletziky úr tőlünk 6000 lábnyira (1000 hexapedis) eső hazájának kertjében végeztük. Miután ezeket a megfigyeléseinket Mari nőni úr­nak, a Császári Műszaki Akadémia igazgatójának, valamint a bécsi egyetem jezsuita atyáinak a meg­figyeléseit gondosan összevetettük, a meridiánok következő különbségeit kaptuk: pozsonyi bécsi és Selmecbányái budai így aztán a Selmecbányái pozsonyi és budai * A számértékek szög-fokokban, ívpercekben és másod­percekben értendők. Kedves Olvasó - kezedben van hát jeles városa­inknak, melyeik közül az egyik az ország közepén, másik a keleti részén van, és az északi felén a har­madik, valamennyi ihosszűsági és szélességi adata; vagy ezek megfigyelési adatai, ha sajátjaiddal ösz­szehasonlítod, helyzetedhez viszonyított helyüket könnyen meglátod. Nekünk természetesen csupán ez a három megfi­gyelés az egész ország helyzetének a meghatározó, sara elegendő volna; az említett városokat ugyanis elsődleges alappontoknak vettük, ezeket az oldalak és szögek tisztám geometriai megmérését alkalmaz­va, háromszögbe szerkesztettük. így, miután az asztronómiai megfigyelésekkel egyeztettük, csak jelentéktelen, az ilyen nagy mun­kánál elhanyagolható eltérést tapasztaltunk. Ezzel a módszerrel jártunk el másutt is, az ország­nak bármely pontján voltunk is. A helyek szélessé­gét derült égbolt esetén naponta, hosszúságát pe­dig, valahányszor az ég jelenségei kedvezőek voltak hozzá, megfigyeltük. Nem okoz nehézséget, még ha ezek az alkalmak ritkábbak is, hiszen a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt se lehet bármikor megfi­gyelni őket; elég azonban ha az egyes kivételes he­lyek hosszúságát meghatározzuk. Miután ezeket elő­ször geometriailag összekötöttük, belőlük mintegy 17 ó. 36. 50. Ploto kezdődik 37. 30. Plato közepe 38. 10. Plato teljesen (kilép) centrum okból indítjuk ki műveleteinek, végtelen sok háromszöggel, nagyobbakkal és kisebbekkel, folya­matosan egymáshoz szerkesztve őket, így ha adva van egyik másik helynek a csillagászati-földrajzi módszerrel megállapított helyzete, a hozzájuk szer­kesztett háromszögeink helyességéről semmi kétség sem marad. Ezzel a néhány szóval Tudós Olvasóink el akartuk mondani, hogy a csillagászati-földrajzi módszerün­ket hogyan kell alkalmazni, azt pedig hogy minden­egyes térképünket geometriailag méretezzük, továb­bá, hogy a bennük feltüntetett hosszúsági és széles­ségi fokokat asztronómiai lag valóban meghatároz­tuk inkább tényekkel, mint szavakkal akartuk bizo­nyítani, a jövőben pedig Isten segítségével még töb­bet szeretnénk nyújtani." Mikoviny Sámuelnek itt közölt „Irányelvei" meg­szerezték számára a kortársak elismerését. Schwandt­ner Márton az 1809-ben megjelent „Statistik des Königreichs Ungarn" című művében Mikovinyre utalva büszkén vaSlIja, hogy kevés az olyan ország, amelyik annyi jó térképpel dicsekedhetne, mint Ma­gyarország. S ez valóban így volt. Köszönhető ez Mikovinyn kívül kitűnő tanítványainak is. Mikoviny ugyanis Stegena Lajos sziavaivail élve „jelentős kar­tográfus iskolát hozott létre Pozsonyban és Nagy­szombatban, ahol az obszervatóriumban Hell Miksa irányításával Weiss Ferenc észlelt." Tanítványai Fritsch András, Kovács János, Zeller Sebestyén és társaik kitűnő térképeik egész sorával folytatták az a munkásságát. Mikoviny szép latinsággal írt. Stílusában megmu­tatkoznak a 18. század latinságára annyira jellemző kanyargó, bővérű barokkos körmondatok. Amennyire lehetséges volt, a fordítás során ezt a stílusízlést igyekeztem ézrékeltetni. A fordítói gondokról nem akarok hosszan beszél­ni. Mikoviny és kortársai jól tudtak latinul, mi pedig már nem mindig érzünk rá spontán módon azokra a nyelvi fordulatokra, amelyeket ők nagy eleganciával használtak. Nagy gondot jelentettek a csillagászati fogalmak és kifejezések. Ezek értelmezésében Bartha Lajos nyújtott önzetlen segítséget, fáradozását na­gyon szépen köszönöm. És köszönettel tartozom Dr. Mészáros Vincének is, aki figyelmemet a korszak két nagy tudósára, Bél Mátyásra és Mikoviny Sámuelre irányította. DEÁK ANDRÁS

Next

/
Thumbnails
Contents