Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Deák András: Mikoviny Sámuel két „Monituma”

MIKOVINY SÁMUEL KÉT „MONITUMA" 91 A hasonló igényű földrajzi térképeknek nem lapokon kell mindezt feltüntetniük, hanem valójában gömbfelületeken. Munkáinknál a harmadik alapot a mágneses megfigyelések képezték, melyek kevésbé fontosak, mint az előző, és melyben másutt inkább a munka megkönnyítőjét mintsem tökéletesítőjét látják, megfigyeléseinknél a helyek fekvésének, a vizsgált pontok mágneses szögének a meghatározásához használjuk. Azonkívül a mágneses elhajlásokat is gondosan jegyezzük. Ez Pozsonynál és a szomszédos helységeknél 12° 30'. Nyugat felé teljes tíz év alatt semmi észlelhető változást nem tapasztaltunk. A negyedik alapnak a hidrográfiait tettük, mely az előzőhöz jellegében nagyon hasonlít. Itt a hajózható folyók medrét és kanyargását, a hajó feltételezett vagy ellenőrzött egyenletes haladási sebességét alapul véve, fekvését pedig iránytűvel meghatározva bejelöltük. A későbbiekben ezt a két fundamentumot egyedül sohasem alkalmaztuk, hanem a kevésbé látható helyek bemérésénél az előbbiekkel mindig összekötve. Hogy a tájak külső formáját és természetes arculatát feltüntessük, a domborzatábrázolás módszerét a legpontosabban követjük. A magasabb vagy alacsonyabb helyöknek pedig elsősorban nem művészi megjelenítésére törekszünk, ahogy azt rendesen tenni szokták, hanem síkba kivetítve, a hegyeknek és domboknak horizontáilis vonulatait, csúcsokat, hegygerinceket, és az általuk bezárt völgyeket és mellékvölgyeket, síkságokat, mocsaras lapályokat, vagy erdővel borított területeket: folyók folyását, kanyarulatait, egymásba torkol lását, szigeteket és tavakat, végül az utak és hidak nyomvonalát, várak, városok és falvak igazi helyét és távolságait, természetes arculatukkal megjelenítve adjuk. Először magánjellegűek voltak ezek a megbízatások, de aztán Császár Őfelsége hivatalossá tette őket, midőn egész Magyarország területére nemcsak megengedte, hanem el is rendelte, és ezen akaratát az ország hivatalainak kegyesen tudtára adta. Ö Szent Felségének akaratától vezéreltetve az ország hivatalai és rendjei kegyesen segítettek és segítenek munkánkban most is. Isten kegyelme után ily módon is megerősíttetvén, az elkezdett, nagy részében már el is végzett mű befejezéséhez és így ígéretünk teljesítéséhez a segítséget megkaptuk, és Bél Mátyás csodálatos munkájának egyes köteteihez annyi térképet csatolhatunk amennyi a leírt vármegyék száma. Midőn pedig ezt Isten és a Császár kegyelméből megvallásítani igyekszünk, Te tudós olvasó, ezen vaskos műnek a szerzőjét, nem kevésbé engem is fogadj jóindulatodba. Pozsony, 1735. május 17." Mikoviny Sámuel magyar nemes, Császár/ és Királyi őfelségének a magyarországi bányákhoz kinevezett kamarai földmérője és építésze, valamint A Porosz Királyi Tudományos Társaság tagja, aki Bél Mátyás Notitia Hungáriáé c. művéhez a térképeket készítette IRÁNYELVEK A TÉRKÉPKÉSZÍTÉSHEZ II. „Azokat a térképeket tisztelt Olvasó, melyeket ennek a kiváló műnek már három kötetébe beépítettünk és csillagászati-földrajzi módszerrel készítettünk, kétség kívül címükről felismered. De olyan világban élünk, amelyben annyira szokássá vált a si lány dolgoknak nagyszerű címeket adni, hogy a nagy névből a dolog hitványságára biztoson lehet következtetni; mert romlott értéknek kell a fényes külső, így azután, oki hagyja magát rászedni, együgyű módon pénzért üvegcserepet, aranyért kavicsot vesz. Ha valaki, hát mi bizonyára még inkább, mint mások, valamiféle hasonló kis csillogást megengedhetnénk magunknak, amikor az idegeneknek, nem kevésbé saját polgárainknak a szigorú cenzúrája töméntelen munkánkat, fáradhatatlan utánjárásunkat, végzett megfigyeléseink pontosságát megbízhatónak találta. Mindannak elkerülésére, ami a felületesség látszatát keltené, valamint az első kötet intelmeiben általunk megfogalmazott törvények szerint hitelének megerősítésére, a nyilvánosan tett ígéretünk teljesítésére, a megfigyelés igazolására egyik-másik munkánk mintáját alább leközölhettük, de előbb igazi és okos mérlegelés tárgyává tettük, hogy nem ha szontalan, nem fölösleges-e, amit le akarunk írni. A Geometrico-Trigonometricai műveleteknek már egész köteteit gyűjtöttük össze és szüntelen gyarapítjuk őket, melyekből végtelen mennyiségű példát sorolhatnánk fel: de aki ezeket felmérni, megítélni és ellenőrizni akarja, annak meg kell ismételnie utunkat, fel kell keresnie a helyek meredek csúcsain az állomásainkat; és jóllehet erőnket végsőkig igénybe vevő és életünket felőrlő kitartással gyűjtött adatainkkal a lapokat terhelni fölöslegesnek ítéljük, azért az egész ország felmérésénél jelentkező nehézségeinket szép rendbe szedve és magyarázatokkal ellátva, ha ezt tőlünk megkívánják, speciális kö-* tétben kiadni nem vonakodunk. Most pedig úgy véljük, az asztronómiai megfigyelésekből ízelítőt adunk, ha némelyek kívánságának eleget téve a helységek szélességi és hosszúsági fekvésének a meghatározására szolgáló asztronómiai mérések sajátos mintáit, melyeket nem kevés apparátussal hordtunk és gyűjtöttünk össze, alább leközöljük. Ennek a kitűnő műnek az első három kötetébe tett jelesebb városok térképein található szélességet és hosszúságot megfigyeléseink alapján íme így vezetjük le: