Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Bárdos Edith: Középkori Templom és temető Kaposvár határában II.

KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN II. 23 bó! valószínűleg csaik azért ismerünk kevés ilyen öt­vösm űrnek számítandó fátyoltűt, mert kevés a feltárt tempiloim körüli tömető. A női viselet, illetve az ékszerek következő cso­portját a nyakláncok, gyöngyök alkotják. A gyöngyök­nek az eddig ismert és gyalkon típusai kerültek elő, többnyire gyermeikisírókból, felnőtt nő sírjából ritkáb­ban. A 858. sz. gyermeksírbam henger alakú üveg­gyöngyök, felületülkön sárga festéssel alko'tjátk a gyöngysort, s köztük egy db átfúrt kagyló felfűzve (VII. tábla, 2—3.). Ugyancsak hengeres, sárga festésű üvegpasztagyömgyölk és néhány ametiszt alkotja a 776. sz. sír gyöngysorát (111. tábla, 4.). Gyakori a pici fekete pasztagyöngyöíkből álló gyöngysor (pl. a 947. és 697. sz. sírokban). Ugyancsak gyakorinak mondha­tó az üveggyöngysor, hordó alakú, kásás, rossz meg­tartású gyöngyökkel és fekete alapom zöld-fehér-sár­ga folyatott díszítésű gyöngyökkel vegyesen (VII. táb­la, 12-55.). A 862. sz. sírban talált gyöngysor (32. sz. ábra) vegyes gyöngyeikből áll. A koponya két oldalán 1-1 „S"-végű haJkarikia; a szegmentált ametisztek és a 31. ábra: A 862. sír gyöngysora (Rajz: Bajókné Sótonyi Mária) 36. KRALOVÁNSZKY ALÁN: Adatok la Kárpát-medencei X -XI. századi félhold alaíkú csüngője 'kérdéséhez. AÉ. 1959 78. o. 37. A -lelett íp us kigyűjtése лет teljes, cstak az ásatási je­lentések alapján. 38. DIENES ISTVÁN ásatása, Régészeti Füzetek, 1967, Щ-* 67 „ g. hordó, gömb alakú egyéb gyöngyszemek egymást váltva, szaibályos ritmusban voltaik felfűzve. A 847. sz. sárban az ametisztek szintén „S"-végű hajkarifkaval együtt fordultaik elő. A 774. sz. sírban - anya gyer­mekével - a gyermek nyalkában ametisztek és sárga festésű hengeres üveg gyön gyök alkotják a nyalklán­cot. A csurgatott pasztagyöngyök gazdag variációi is előfordulnak élénk színezéssel. (971., 1069. sz. sírok), valamint a gerezdéit gyöngyök (XI. tábla, 24—43.). Kései gyöngytípusnak momdhatjulk a 760. sz. sír gyöngyeit — sötétkék, enyhén lapított gömb alalkú üveggyöngyök - ugyan olyan olk, mint a bronz hajtűk­re felhúzott gyöngyök. (I. tábla 44.) A temető Ny-i szélén, a korai temetkezések között az 1217. sz. sírban (valószínű fiatal lány) öntött bronz lunula volt (32. sz. ábra), a jobbkéz ujján öntött bronz gyűrű (XIII. tábla, 17., 18.). A lunula a X-XI. századi magyar temetőink jellegzetes lelete. Pogány kuiltusztárgy a félhold alakú csüngő, melynek haszná­latát a kereszténység tiltotta. Az ,,S" végű hajkarikák­hoz hasonlóan kereskedelmi áru, s nem tekinthetjük egyetlen népesség kizárólagosam jellegzetes hagya­tékának. A X. század utolsó negyedétől a XI. század végéig használták. Kralovánszky Alán szerint haszná­latának időbeli felső határa a XI—XII. század. 36 Álta­lában leánysírokból! kerülnek elő. Kralovánszky meg­fogalmazása szerint a félhold alakú függő jelképes alakja és díszítése alapján termékenységi kultusz­tárgy, amelyet másodlagos értelmezéssel is használ­tak. Kralovánszky Alán leíetkatasztere Dunántúlról 10 lelőhelyről összesen 16 db lunulát sorol fel. A munka megjelenése óta eltelt két évtized alatt ezek száma jócskán megnöveikedett, honfoglaló, illetve XI. száza­di temetőkből kerültek elő. (Magyarhomorog 37 , Ká­nyadomb 38 , Pilismarót 39 , Tímár 40 , Rácalmás-Göbö'ljá­32. ábra: Bronz lunula (Fotó: Gőzsy Gáborné) 39. HORVÁTH ISTVÁN ásatása, Régészeti Füzetek, 1971. 60. o. 1. sír. 40. KOVÁCS LÁSZLÓ ásatása, Régészeti Füzetek, 1971. 62. o. X-XI. sz,

Next

/
Thumbnails
Contents