Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Varga Éva: Kaposvár művelődés viszonyai az 1930-as évek közepén.

184 VARGA ÉVA 1926-ban hozott rendelet szerint a mozik csak szakképzett gépkezelőt alkalmazhattak, sőt az üzletvezetői szakképzettség is elő volt írva. (Ez alól még volt kibúvó.) A rendelet oka valószínűleg a gyakori gépháztűz volt. A filmek még robbanásveszélyes celluloidból készültek: ez volt a gépháztüzek fő oka. 1926-ban az Apollónak öt (Balassa László zongoristával), az Urániának hat (zongorista: Roth Jozefin elvált asszony volt) alkalmazottja volt, a mozik legmagasabb helyára 1,30 P-t tett ki. Ugyanebben az évben tették kötelezővé a magyar filmhíradó játszását, amely rövidsége folytán a műsorba könnyen beilleszthetően a világ és az ország jelentős eseményeivel ismertette meg a közönséget. Emellett a direkt politizálásnak is teret adott. A két mozi tiszta hasznát minden évben felosztották. Miután Czanyó László és a főkönyvelő megkapta a maga részét (fejenként évi 400 P), a jövedelem 50 százaléka Magyar Jánosé lett. A mozikat azonban 1927-re biztonsági okok miatt a bezárás veszélye fenyegette, így a város elhatározta egy új ,,mozgó-palota" felépítését. Az új moziépület felépüléséig a mozi engedélyének a Városi Színházra történő áttelepítését kérte a BM-től.

28 Időközben 1927. március 27-én az Uránia mozi további működését tűzrendészeti okok miatt betiltották. A mozi a legalapvetőbb tűzrendészeti szabályoknak sem felelt meg (szűk ajtónyílás, kis előtér), természetes szellőztetésére sem volt mód. Bár ezek az okok előbb is fennálltak, de ekkorra már a padló, a menynyezet állapota is veszélyessé vált. A rossz nyelvek szerint a padló alatt még patkányok is tanyáztak. Ugyanekkor a város azzal a kéréssel fordult a BM-hez, hogy a Magyar Jánosnak engedélyezett mozin kívül több engedélyt ne adjon ki a város területére. Minderre a konkurenciától való félelem indította. Hiszen Magyar János engedélye a BM által engedélyezve szünetelt, és csak a Városi Mozi játszott. Indoklásul a kérvényben azt hozták fel, hogy ,,a 30 000 lakos túlnyomó része kisgazda és munkás, akik egyáltalán nem mozilátogatók, úgyhogy a mozi közönsége a kis fizetésű tisztviselőtársadalomból és kereskedőkből került ki, akik azonban a rossz gazdasági viszonyok között is mérsékelten látogatják a mozit, így hétköznap csak egy mozi, vasárnap két mozi játszik. Tehát még ez a két engedély is sok. Ezenkívül a mozi jövedelmét a város a színházra fordítja, így a város ettől a pénztől is elesne."

29 Pedig lettek volna vállalkozók, akik akkor amellett érveltek, hoyy a moziengedélyt a város kezéből ki kell venni: ,,A vidéki mozgóképipar általában a kisipar körébe tartozik és annak összes sajátságait osztja. Nem elsőrendű életszükségletet elégít ki és így hozadéka erősen alá van vetve a publikum fizetőképességének. A közönség érdeklődését állandóan ébren kell tartani, a legolcsóbb és mégis nívós filmeket beszerezni, a reklám eszközeit ügyesen kihasználni, újításokat kipróbálni, oly agilitást kíván, amelyre csak a magánvállalkozás képes, s amelyet a legjobban a szervezett hatósági üzem vezetőségének ügybuzgalma sem pótolhat."

30 Az idézet valóban élénik vállalkozó képét festi elénk, és a verseny minden bizonnyal magasabb színvonalot hozott volna a mozizás terén, mint a megegyezés mögötti harc. A BM a város érdeKét tartva szem előtt (a mozi kultúrhivatására hivatkozva) a város kérvényét teljesítette. Tehát 1927-ben az ApolJó engedélye a színházra lett telepítve, ahol 600 férőhellyel tovább működött. A legolcsóbb mozijegy ekkor 40 fillérbe, a legdrágább pedig 1 P 80 fillérbe került. 1926. szeptember 1. és 1927. augusztus 31. között a Városi Mozi összesen 196 napon át játszott. Itt olyan filmek kerültek már bemutatásra, amit más mozik már lejátszottak, ún. „harmadhetes" üzem volt. Ez alatt az idő alatt 410 film került levetítésre, melyből öt magyar film volt. Feltűnő a „szomorújáték" magas száma, amit a vígjátékok szintén magas száma követett. Nyilván ezek voltak az igazán kasszasikert jelentő műfajok. Ha a moziműsor megoszlását tekintjük (1927. október 1. kimutatás), a játszott darabok közül:'" (öszszesen 394 film, ebből 6 db magyar) szomorújáték 154 db vígjáték 115 db egyéb drámai színmű 23 db bohózat 22 db történelmi 11 db hazafias 17 db sport 14 db híradó 23 db Feltűnő, hogy az ellenforradalmi korszak ideológiájának terjesztésére legalkalmasabb két műfaj, a történelmi és hazafias film alacsony számban van jelen. A történelmi és hazafias filmek száma azért alacsony, mert ezek szükségképpen csak magyar filmek lehettek, a magyar filmgyártás kapacitása pedig kicsiny volt. A „keresztény nemzeti gondolat" nyilván szerephez jutott a vígjátékokban, szomorújátékokban is. Ezt direkt módon nyilván nem akarták agyba-főbe erőltetni, burkolt megnyilvánulásait sokkal hatásosabbnak ítélték. Mivel a mozi ebben az időszakban elsősorban kapitalista vállalkozás, nyilván a közönségsikerre törekedtek, amit pedig kimondottan a szórakoztató jellegű filmek képviseltek. Közben az új moziépületre a városi közgyűlés 172 410 P költséget szavazott meg és Magyar János moziengedélyét a még nem létező mozira telepítették. Ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy mozija engedéllyel szünetelt. Magyar János is viselte az új mozi építési költségeit. Bár ebben az időszakban 539 000 m 392 500 m 59 000 m 76 000 m 38 500 m 59 500 m 49 000 m 80,500 m 28 Uo. 29 Uo. 30 Uo. 31 Uo.