Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Varga Éva: Kaposvár művelődés viszonyai az 1930-as évek közepén.

184 VARGA ÉVA 1926-ban hozott rendelet szerint a mozik csak szak­képzett gépkezelőt alkalmazhattak, sőt az üzletveze­tői szakképzettség is elő volt írva. (Ez alól még volt kibúvó.) A rendelet oka valószínűleg a gyakori gép­háztűz volt. A filmek még robbanásveszélyes cellu­loidból készültek: ez volt a gépháztüzek fő oka. 1926-ban az Apollónak öt (Balassa László zongo­ristával), az Urániának hat (zongorista: Roth Jozefin elvált asszony volt) alkalmazottja volt, a mozik leg­magasabb helyára 1,30 P-t tett ki. Ugyanebben az évben tették kötelezővé a magyar filmhíradó játszá­sát, amely rövidsége folytán a műsorba könnyen be­illeszthetően a világ és az ország jelentős eseményei­vel ismertette meg a közönséget. Emellett a direkt politizálásnak is teret adott. A két mozi tiszta hasznát minden évben felosztot­ták. Miután Czanyó László és a főkönyvelő megkap­ta a maga részét (fejenként évi 400 P), a jövedelem 50 százaléka Magyar Jánosé lett. A mozikat azonban 1927-re biztonsági okok miatt a bezárás veszélye fenyegette, így a város elhatároz­ta egy új ,,mozgó-palota" felépítését. Az új moziépü­let felépüléséig a mozi engedélyének a Városi Szín­házra történő áttelepítését kérte a BM-től. 28 Időközben 1927. március 27-én az Uránia mozi to­vábbi működését tűzrendészeti okok miatt betiltották. A mozi a legalapvetőbb tűzrendészeti szabályoknak sem felelt meg (szűk ajtónyílás, kis előtér), természe­tes szellőztetésére sem volt mód. Bár ezek az okok előbb is fennálltak, de ekkorra már a padló, a meny­nyezet állapota is veszélyessé vált. A rossz nyelvek szerint a padló alatt még patkányok is tanyáztak. Ugyanekkor a város azzal a kéréssel fordult a BM-hez, hogy a Magyar Jánosnak engedélyezett mo­zin kívül több engedélyt ne adjon ki a város terü­letére. Minderre a konkurenciától való félelem indí­totta. Hiszen Magyar János engedélye a BM által engedélyezve szünetelt, és csak a Városi Mozi ját­szott. Indoklásul a kérvényben azt hozták fel, hogy ,,a 30 000 lakos túlnyomó része kisgazda és munkás, akik egyáltalán nem mozilátogatók, úgyhogy a mozi közönsége a kis fizetésű tisztviselőtársadalomból és kereskedőkből került ki, akik azonban a rossz gaz­dasági viszonyok között is mérsékelten látogatják a mozit, így hétköznap csak egy mozi, vasárnap két mo­zi játszik. Tehát még ez a két engedély is sok. Ezen­kívül a mozi jövedelmét a város a színházra fordít­ja, így a város ettől a pénztől is elesne." 29 Pedig lettek volna vállalkozók, akik akkor amellett érveltek, hoyy a moziengedélyt a város kezéből ki kell venni: ,,A vidéki mozgóképipar általában a kis­ipar körébe tartozik és annak összes sajátságait oszt­ja. Nem elsőrendű életszükségletet elégít ki és így hozadéka erősen alá van vetve a publikum fizető­képességének. A közönség érdeklődését állandóan ébren kell tartani, a legolcsóbb és mégis nívós fil­meket beszerezni, a reklám eszközeit ügyesen kihasz­nálni, újításokat kipróbálni, oly agilitást kíván, amely­re csak a magánvállalkozás képes, s amelyet a leg­jobban a szervezett hatósági üzem vezetőségének ügybuzgalma sem pótolhat." 30 Az idézet valóban élénik vállalkozó képét festi elénk, és a verseny minden bizonnyal magasabb színvonalot hozott volna a mozizás terén, mint a megegyezés mögötti harc. A BM a város érdeKét tart­va szem előtt (a mozi kultúrhivatására hivatkozva) a város kérvényét teljesítette. Tehát 1927-ben az ApolJó engedélye a színházra lett telepítve, ahol 600 férőhellyel tovább működött. A legolcsóbb mozijegy ekkor 40 fillérbe, a legdrá­gább pedig 1 P 80 fillérbe került. 1926. szeptember 1. és 1927. augusztus 31. között a Városi Mozi összesen 196 napon át játszott. Itt olyan filmek kerültek már bemutatásra, amit más mo­zik már lejátszottak, ún. „harmadhetes" üzem volt. Ez alatt az idő alatt 410 film került levetítésre, mely­ből öt magyar film volt. Feltűnő a „szomorújáték" magas száma, amit a vígjátékok szintén magas szá­ma követett. Nyilván ezek voltak az igazán kassza­sikert jelentő műfajok. Ha a moziműsor megoszlását tekintjük (1927. ok­tóber 1. kimutatás), a játszott darabok közül:'" (ösz­szesen 394 film, ebből 6 db magyar) szomorújáték 154 db vígjáték 115 db egyéb drámai színmű 23 db bohózat 22 db történelmi 11 db hazafias 17 db sport 14 db híradó 23 db Feltűnő, hogy az ellenforradalmi korszak ideológiá­jának terjesztésére legalkalmasabb két műfaj, a tör­ténelmi és hazafias film alacsony számban van je­len. A történelmi és hazafias filmek száma azért ala­csony, mert ezek szükségképpen csak magyar filmek lehettek, a magyar filmgyártás kapacitása pedig ki­csiny volt. A „keresztény nemzeti gondolat" nyilván szerephez jutott a vígjátékokban, szomorújátékokban is. Ezt direkt módon nyilván nem akarták agyba-főbe erőltetni, burkolt megnyilvánulásait sokkal hatáso­sabbnak ítélték. Mivel a mozi ebben az időszakban elsősorban kapitalista vállalkozás, nyilván a közön­ségsikerre törekedtek, amit pedig kimondottan a szó­rakoztató jellegű filmek képviseltek. Közben az új moziépületre a városi közgyűlés 172 410 P költséget szavazott meg és Magyar János moziengedélyét a még nem létező mozira telepítet­ték. Ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy mozija engedéllyel szünetelt. Magyar János is viselte az új mozi építési költségeit. Bár ebben az időszakban 539 000 m 392 500 m 59 000 m 76 000 m 38 500 m 59 500 m 49 000 m 80,500 m 28 Uo. 29 Uo. 30 Uo. 31 Uo.

Next

/
Thumbnails
Contents