Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)
Varga Éva: Kaposvár művelődés viszonyai az 1930-as évek közepén.
178 VARGA ÉVA analfabéta tanfolyam 6 elemi ismer elterjesztő előadássorozat 9 közművelődési előadássorozat 7 nemzeti tánc 7 gazdasági tanfolyam 44 női kézimunka 22 idegen nyelv 6 háziipari tanfolyam 9 mesedélután 513 kirándulás 81 népies hangverseny 52 műkedvelő előadás 486 alkalmi ünnepély 497 rádió előadás 280 nemzeti tánctanfolyam 28 Ezt a nagy számot minden bizonnyal szerény anyagi eszközökkel érték el, ugyanis a vármegyétől 5000 P-t, a várostól pedig mindössze 500 P-t kaptak, ez az összeg még az előadók díjazására sem igen futotta. Sőt a város a következő évre már csak 200 pengőt volt hajlandó adni, mely összeg nem volt arányban a Kaposvárott végzett népművelői tevékenység anyagi szükségletével. így a hiányzó összeget társada'mi gyűjtés során voltaik kénytelenek megszerezni. Szép számmal vettek részt a falusiak a gazdasági tanfolyamokon. Pl. a Zimányban tartott egy hetes gazdasági tanfolyamon 80 nő és 120 férfi vett részt. Az 1935-ös népművelési adatok szerint a megye területén 85 dalkör és énekkar, 36 kultúrház, 105 népkönyvtár működött; 1470 népművelési előadó 8818 ismeretterjesztő előadást tartott, melyből 7 analfabéta tanfolyam, 115 elemi ismeretterjesztő és 914 műkedvelő tanfolyamok kategóriájában zajlott. Meglepő, milyen kevés konkrétan hasznavehető előadás volt: a gazdasági és technikai kérdések az előadásoknak alig 1/7 részében jönnek elő, az időt az ünnepélyek és a műkedvelő előadások vitték el. Az adatok alapján feltűnő a műkedvelő előadások nagy száma, nyilván ezek a szórakozást is jelentő alkalmak voltak a leginkább közkedveltek, erre jöttek el a legszívesebben az emberek. Az ismeretterjesztő előadások közt a természettudományok keretében egészségápolásról, gazdasági és természeti ismeretekről hallhattak az emberek. A társadalomtudományok körében elsősorban az erkölcs, a hazaszeretet, az állampolgári ismeretek, irodalom időszerű kérdései szerepeltek. Ebben az időszakban még a természettudományos ismeretek terjesztése gyakoribb, 1936-tól csökken a természettudományos ismeretek aránya. A népművelés falucentrikus volt. Kaposváron inkább ismeretterjesztő előadásokat, nyelvtanfolyamokat, szabás-varrás tanfolyamot, egészségügyi előadásokat rendeztek. (Leventék számára külön is!) Az itteni magasabb igényeket segítették kielégíteni a különféle társaságok, egyesületek rendezvényei. Mint például a kaposvári róm. katolikus egyházközség által szervezett Katholikus Szabadegyetem, mely a magasabb szintű közművelődési igényeket szolgálta. Az előadások keddenként az egyházközség nagytermében 30-50 filléres belépődíj ellenében voltak meghallgathatók. Sokszor 300-400 fő is megjelent, a hallgatóság krémjét a város előkelőségei, intelligenciája és diáksága alkotta. Az előadók a helybeli középiskolai tanárok közül kerültek ki, akiknek kiváló szakképzettsége garantálta az előadások színvonalát. Az előadók közt szerepelt néha unikumként egyegy fővárosi előadó, de szerepelt a vármegyei főlevéltáros, sőt a Somogyi Újság szerkesztője, Szőllősy Ferenc is. 18 Hétfőnként a városháza dísztermében a Magyar Vöröskereszt helyi fiókja rendezésében díjtalan egészségügyi előadások zajlottak. Az általános közművelődési szintet emelte a Gyöngyösbokréta mozgalom is, a falusi értelmiség, jegyző, tanító vezetésével az illető helység népművészetét volt hivatva ápolni és átörökíteni. A megyében kiemelkedő volt a karádi bokréta (Karád 1934-ben ünnepelte fennállásának 800. évfordulóját), nagy sikert ért el be'l- és külföldön egyaránt. Jelentős volt még a csurgónagymartoni és törökkoppányi bokréta. Táncaikkal, dalaikkal, népszokásaik bemutatóival járták az országot. Szerepeltek a Kaposvári „Virágos Hét" rendezvényein, részt vettek a polgármester névnapjainak ünneplésében is. A megye népkönyvtárhálózata számát tekintve gyorsan gyarapodott, de könyvállományáról már nem mondható el ugyanez. Az olvasók főleg mesét, elbeszélést, különféle történeteket olvastak szívesen. Gárdonyi, Herczeg Ferenc, Mikszáth Kálmán voltak a közkedvelt írók. Nem voltak keresettek a gazdasági szakkönyvek, a versek és a színdarabok. Ezeket a könyvtárakat a helybeli tanítók gondozták, kezelték. 19 Az iskolán kívüli népművelés keretében a vidéki emberek, a falusiak találtak főleg művelődési, illetve szórakozási lehetőséget, de a város munkásainak, a művelődni vágyó egyszerűbb embereknek is lehetőséget biztosított. Működésének tere elsősorban a vidék volt. A Katholikus Szabadegyetem a város felsőbb köreinek és inteilligenciájának jelentett művelődési alkalmat és megmozdulást. c) A helyi tömegkultúra intézményei és jellege — nyomdák, fieíyí kiadványok, sajtó, könyvtár, mozi A művelődés helyi kereteiről és tartalmáról szólva meg kell vizsgálnunk a művelődés alantabb elhe18 Új Somogy 1935. szept. 29. 19 ÚJVÁRI JENŐ: Adatok az iskolán kívüli népműveléshez Somogy megyében az ellenforradalom időszakában 1921-1944 (szakdolgozat).
