Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Varga Éva: Kaposvár művelődés viszonyai az 1930-as évek közepén.

KAPOSVÁR MŰVELŐDÉSI VISZONYAI AZ 1930-AS ÉVEK KÖZEPÉN 171 lőtestület fokozatosan emelte a községi pótadót a költségvetési hiány pótlására.

5 A szűk anyagi keretek dacára a további építkezési tervek elég nagyszabásúak voltak: új vágóhíd, kultúrpalota, új felsőkereskedelmi iskola felépítése, az államrendőrség, a pénzügyőrség épülethez juttatása, sőt felvetődött egy harmadik gimnázium szükségessége (internátussal), amikre valóban szükség is lett volna, de az adott körülmények között nagy részük csak terv maradt. Többnyire azonban pénzügyi lehetőségek és tőkés kezdeményezések hiányában a város gazdasági erejét látványos külsőségekkel igyekezett demonstrálni. Pl. 1934-ben a Kaposvári Hét (szept. 2-8.) vagy 1935 júniusában a Virágos Hét megrendezésére került sor, Efajta rendezvények nemcsak Kaposváron zajlottak. Miskolc, Pécs, Debrecen, Szeged, Kecskemét is rendezett már előtte hasonlót. De hát hol van tőlük Kaposvár? E rendezvények célja az volt, hogy a város az egész ország figyelmét magára terelje, látványos törekvés volt a törvényhatósági jog megszerzése (amit az 1942. 23. te. alapján Szombathellyel egyidőben meg is kapott). De mindezen túl ezek az alkalmak gazdasági és kulturális megmozdulást jelentettek a város egyesületeinek, intézményeinek és gazdag szórakoztató programot a látogatóknak (lóverseny, foci, kerékpárverseny, galamblövészet, térzene, vi rág karneváli, „bokrétáik" műsora, somogyi festők kiállítása, egyházművészeti kiállítás, divatbemutató, hangverseny, bál stb). Tehát e rendezvények részben a csillogást, a parádét szolgálták, másrészt nagy bevételeiket hoztak a helyi iparosoknak, kereskedőknek, érdekeltségeknek, alkalom volt a városnak arra, hogy kitűnjön. így a polgármester a várost vallóban „virágos Kaposvárrá" tette. Thury Zsigmond a Kaposvári kalauz (1928) с munkájában írja, hogy e cflból a város befásított 14 rendezett utcát, a gyalogjáró mentén virágos gyepszegélyt létesítettek. Mintegy két év alatt másfél ezer utcai fát, tízezer darab muskátlit ültettek ki. Fokozottan figyeltek rendbentartására, a köztisztaságra „a közízlés nagy gyönyörűségére". Mindezek dacára a városkép nem sokat változott a századelőhöz képest. Milyennek láthatta a korabeli látogató Kaposvárt? Az idegen a pályaudvarról jövet a Hősök ligetéhez (mai Színház-park) ér, ahol Kaposvár egyik büszke épületét, a szecessziós színházépületet láthatja A park vasútállomás felé eső részén látható a 44-es bakák hősi emlékműve (Já

lies Ernő szobrász alkotása). Majd továbbhaladva a Baross utcán a látogató a Deák térre jut, ahol Nagyatádi Szabó István szobra állt, majd a Teleki utcán át a Megyeháza mögött bejut a „city"-be, a Kossuth térre. Az oktogon alakú tér közepén Kopits János Kossuth-szobra (1911) áll. Itt található a Városháza (Erzsébet út sarka), vele szemben pedig a Nagytemplom (Zárda utca sarkán). A szobor mögött a régi gimnáziumi épület áll. Az Erzsébet úton látható a Városi Mozgóképszínház palotája (1928), a Korona utca pedig Kaposvár kereskedelmi főutcájaként mutatható be a vendégnek. A Széchenyi tértől északra a Berzsenyi utcában látható a zsidótemplom, ettől DNy^ra, a Vár utcán jut el az idegen a kaposvári várhoz. Ez valamikor vízi vár volt, de falait elhanyagolták, építőanyagként gazdasági épületek emeléséhez felhasználták. Ebben az időben azonban még látható volt néhány csonka fail a. Kaposvár Fő utcáján található az Eszterházy-ház, a klasszicista stílusban 1825-31 közt épült Megyeháza, homlokzatán a „Közjónak" felirattal, távolabb pedig a vármegyei közkórház (1846). A Fő utca végén van a Cukorgyár te'lepe, a Keleti Temető, mely előtt az 1927-ben elkészült Hősök Temploma áll. A Fő utcától É-ra szabályos utcákat alakítottak ki, itt helyezték el a legújabb középületeket. A Somssich Pál utca vezet az Eszterházy utcába, ahol a város jó hírnévnek örvendő reálgimnáziuma található (1898-ban emelt épület), mely Kaposvár első gimnáziuma volt (1806-os alapítású). Ebben az utcában áll a Nemzeti Kaszinó épülete (1911), mellette az Igazságügyi palota. Az Árpád utcán továbbmenve találhatjuk a Kaithöliitkus Kör székházát és az 1908-ban épült református templomot. A Fő utcával párhuzamos Németh István utcában helyezték el a tűzoltólaktanyát, a MÁV nevelőintézetét, itt látható az 1911-ben épült Szent Imre templom. Kaposvár északi részén helyezkedik el a gyönyörű Horthy-park, a „virágos Kaposvár" legnagyobb büszkesége. Itt állítottak fel egy katonai emlékoszlopot, 1936-ban Berzsenyi Dániel és Rippl-Rónai József szobrát. Az itteni pavilonban tavasztól rendszeres térzenéit szolgáltatott a helyi katonaság, illetve a MÁV fúvószeneikara. A parkot középületek szegélyezik. Nyugaton a Református gyülekezeti ház és az evangélikus templom, keleten az új, 1927-ben épült Berzsenyi Polgári Fiúiskola, a Sporttelep és a csendőrségi palota. A vasúton túl új városrészek keletkeztek. A legrégibb a Donnerváros. A Kapós és a csatorna közt itt található a Jókai-park, melynek híres fáit ekkorra már kivágták. Mögötte a városi strand. A Cseri úton haladva jutunk el a harmincholdas Virágos-rétre, ahol a város szépítésére szánt virágokat termesztik.

0 A város egyes utcái napjainkban is őrzik ezt a hangulatot, különösen a nosztalgia jegyében történt felújításuk után. Az 1930-as évek politikai arculatát alapvetően meghatározza a hitleri fasizmus győzelme és megszilárdulása Németországban. Magyarországon fölborult az ellenforradalmi rendszer konzervatív típusú uralmainak belső egyensúlya, a világgazdasági válság Gömbös Gyula és csoportja hata5 Andrássy im. 397. p. 6 Kaposvár (Budapest székesfőváros iskolai kirándulóvonatai). Bp., 1936.