Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)
Bárdos Edith: Középkori Templom és temető Kaposvár határában II.
10 BÁRDOS EDITH 17. ábra: 773. sír — „sarlós temetkezés" (Fotó: Bárdos Edith) gából arra lehet következtetni, hogy sírba tétel előtt törték darabokra 14 (19. ábra) Ugyancsak a pogány szokások közé sorolható a keresztény temetőben a vaskés sírba tétele. Az 1061. sz. téglákérétes sírban, a halott jobb keze mellett egy vasikés feküdt, a koponya -két oldalán egy-egy ,,S" végű hajkarika (XI. tábla, 12-14., 44.). 2. Régészeti leietek Az alábbiakban összefoglaljuk mindazokat a lelettípusokat, melyek sírmelléklétekként 1977-80 között fordultaik ellő. A már publikált anyag (SMK. 3. 187223.) nem asupán számban gyarapodott az utolsó ásatásaik folyamán, de új lelettípusok is előkerültek. Erre a megfelelő helyeiken külön is felhívjuk a figyelmet. A sírokban leggyakrabban előforduló melléklet az ,,S"-végü hajkaríka. A pompakedveiő honfoglaló magyarok gazdag hajékítményeinek (hajfonat-díszek, korongok) szerény utódjai ezek az ékszerek. 15 14. A 839. sír edényének méretei: M=15 cm, fenék d=10 cm, száj d=13,6 cm, öblösség cm. (Vöröses színű, jól koron golit, lehajló peremű fazék.) 15. KRALOVÄNSZKY ALÁN: Adatok az ún. S-végű hajkarika etnikumjelző szerepéhez AÉ, 83/1956/206-212. o. Uia.: Adatok az ún. S-végű bajkidriika kiailaikulásónak és időrendjének kérdéséhez (Studio Slavioa 4. 1958, AÉ 84/1957, 157-186. o.) MESTERHÁZY KAROLY: Az S-végű hajlkaniika elterjedése a Kárpát-medencében, Déri Múzeum Évkönyve, 1962-64 (1965) 95-111. o. TÖRÖK GYULA: Die Bewohner von Halimba im 10. und 11. Jahrhundert. AAH 39 (1963) 116. o. SZŐKE BÉLA: A honfoglaló és kora 18. ábra: A 773. sír kettétört sarlója (Fotó: Gőzsy Gáborné^ 19. ábra: 839. sz. sír edénye (Fotó: Gőzsy Gáborné) Árpád-kori magyarság régészeti emlékei, Rég. Tan. 1. 1962. (86-87. o.) Mesiterházy Károly: Az S-végű hajkarika elterjedése . . . i. m. o. BÓNA ISTVÁN a dunaújvárosi templom és temető feltárásaikor airra a következtetésre jutott, hogy az S-végű hajikarikával nem lehet közelebbi! keltezést végezni, mivel az egyszerű hajkarika-típusok nem tűnneik él a XII-XIll. században sem. Az S-végű az Árpád-kor végéig előfordulnak és ezért nimcs közelebbi datáló értékűik, különösen nem lehetséges csak S-végű hajikarikás ímelilékletű sírok alapján Árpád-kori templomokat a XI. századra keltezni.