Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Bernáth Mária: Rippl-Rónai József kapcsolata az Országos Magyar Képzőművészeti Társulattal

RIPPL-RÓNAI JÓZSEF KAPCSOLATA A KÉPZŐMŰVÉSZETI TÁRSULATTAL 157 tekben ezt az összehasonlítási: is elvégeztem és a megfelelő helyeiken közlöm. (02154) Paris 1888. jan. 16. Rippl József. Bejelenti, hogy Munkácsy Liszt-arcképe után készült rézkarcát kívánja a bécsi kiállításra küldeni. Bejelenti egyben a bécsi kiállításra Koroknyai Ottó Javíthatatlan с képét is. Az 1888. május 1-i cédulából kiderül, hogy a rézkarcot elfogadták és azt kiállították Bécsben. (02160) Paris 1888. jan. 24. Rippl József. Kérdi — Munkácsy érdekében is — nem késnek-e le, ha pár nappal megtoldják a beküldési terminust a bécsi kiállításra. Munkácsy Liszt-képét szándékozik beküldeni. Újabb alkotásait nem állíthatja ki, mert nem diszponál felettük. Sedlmayer meg nincs Párizsban. E levélből látszik Rippl azon törekvése, hogy szeretné, ha itthon elfogadnák szorosan Munkácsyhoz való tartozását, mintegy bennfenteseként. (02193) Paris 1888. május 1. Rippl József. Bécsben kiállított Lisz-rézkarcát szeretné a müncheni tárlatra is kiküldeni s legközelebb itthon is kiállítani. Felhívja a figyelmet a rézkarc művészetének fokozottabb kultiválására, amelyre Párizs a legjobb iskola. Csak persze sokkal több pénz kellene hozzá, mint amennyit eddig a kormány erre fordított. „Proletárokra nincs szüksége Magyarországnak, hanem igenis üayes konkurrensekre más államok munkásaival szemben." Példa rá tanítója, a drezdai születésű Koepping, aki ma mesterének (értsd Munkácsynak) leghatalmasabb riválisa Párizsban. Az OMKT cédulaainyagából kiderül, hogy 1888 májusában lehetett jelentkezni a müncheni nemzetközi kiállításra és magána'k a müncheni kcl'ialógusncik a tanúsága szerint a művet elfogadták és kiállították: (3116) a Rippl, Joseph, Paris, Porträt Franz Liszt's, nach M. Munkácsy.

8 Igen érdekes ebben a levélben Koepping (Köpping 1848-1914) nevének említése. A drezdai születésű festő-, rézikarcoló- és iparművésszel nyilván Mumkácsy műtermében akadt össze. Köpping 1876-ban kerül szorosabb kapcsolatba Munkácsyval Párizsban és egy idő múlva cinmaik képei rézkarc-áttételére specializálja maigát. 1890-ben meghívják a berlini aikadémiára. Művészettörténeti szempontból ennél fontosabb üveg művészeti tevékenységéről Köpping nek Rippl azonban sem ebben a levélben, sem később nem ejt szót. Köpping mellesleg a szecessziós üvegművészet eqyik legnagyobb figurája: fújt díszüvegjei Rippl-Rónciinaik az Andrássy-ebédlőbe készített üvegpoharaihoz a legkézenfekvőbb analógiák. A levél egyébként abból a szempontból is érdekes, hogy az OMKT-naik tanácsot adó, majdhogynem kioktató hangia érzékelteti a Munkácsy melletti egzisztenciális biztonságát. (02225) Paris 1888. jún. 15. Rippl József. A napokban megküldi a Társulatnak Munkácsy Mihály Liszt Ferenc portréja után készült rézkarcát. 8 Illustrierter Katalog der III. Internationalen Kunstausstellung (Münchener Jubiläumausstetlunq) in Königl. Glaspalast zu München, München 1888. E Len(02297) Paris 1888. szept. 26. Rippl-Rónai József. A tárlatra egy francia életből vett képét küldi: három elegáns nő, kettő kártyázik, a harmadik nézi. Bejelenti megküldött rézkarcát is a kiállításra. Még két képe volna, de Koroknyaitól nem tudja megkapni hozzá a kereteket. Munkácsy három képet fejezett be. Közli egyben, hogy családi nevét megváltoztatta, de miután az ügy folyamatban van, mindkét nevet használja. Az említett kép az 1888-ban készült Egy játszma bézique, Munkácsy modorában és a Munikácsy-díjra készült képe. E kép szerepelt az OMKT 1888-as őszi .kiállításain 347-es számon, képe reprodukálva a 37. lapon. A képet Munkácsy adta el, majd eltűnt a műke resiked el e m ben. A cédula külön figyelmet érdeme! azért, mert ennek az információnak a segítségével kétségtelen időpomltihoz köthető névmagyarosítása. Érdekes az is, hogy látható módon a Rippl-Rónai név-kapcsolatot ő csaík ideiglenesnek szánta, majd kitartott mellette. Ebben szerepet játszhatott az is, hogy úgy érezhette, hogy a ,,Rippl" névhez már bizonyos eredményei kötődnek, így már nem mondott volna le róla szívesen. (П9222) Választmányi ülés jegyzőkönyve. Az 1888. nov. 10-i ülésen Keleti iqazqató bejelenti, hogy Munkácsy Mihály 6000 frankos ösztöndíjára 6 pályázat érkezett Blaskovics Ferenc, Kardos Gyula, Nagy Lázár, Pataky László, Rippl-Rónai Józsi és Tornai Gyula művészektől. A következő adat már tudósít az eredményről is. (08706) Munkácsy-díj. A zsűri jegyzőkönyvében részletesen felsorolva 6 pályázó művész neve s a művek címe. Az 1888. dec. 6-i ülésen la zsűri a következő 3 művet választja ki Munkácsy személyes döntése alá teendő kiküldés végett: Pataky László: Hírmondó; Kardos Gyula: Jézus kigúnyoltatása; Tornai Gyula: Heródes ajándéka. Egy szavazatot kapott Rippl-Rónai József: Egy játszma bézique с műve is. Ahogy a céduláikból kiderül, Munkácsy saját díjának odaítélésére már egy előzsűrizett anyagot kapott - Pattaky, Kardois és Tornai képeit. Men.nyire érdekes left volna megtudni, vajon kiállt volna-e ellenkező esetben Rippl mellett. Amint az köztudott, Munkácsy válaszitáisa ebből a válogatásból Pataky Lászlóra esett, 2 év múlva majd Halmi Artúrra. Egyértelmű egyébként, hogy a Munkácsy stílust ez a társa- I ság szakavatotitabban űzte, mint Rippl bármikor is. Úgy hiszem Rippl, Munkácsy egyszemélyes döntése esetén sem kapta volna meg a Munkácsy-díjat. Azt mondhaitjuik, hogy az 1888-as év Rippl, az induló festő számára relativen sikerösnek könyvelhető el. Noha a Munkácsy-díj at nem fogja megkapni, de Liszt rézkarcát kiállítják Bécsben és Münchenben és az őszi tárlaton az Egy játszma bézique о képével szerepelhet. Ebben az évben Munkácsy árnyékaként él és dolgozik, mindaz a kis kedvezmény, amely ekkor eléri, Munkácsy hírnevének morzsái. A következő év, 1889. Rippl magáratóláilásámak éve és úgy látszik, nem keresi a kapcsolatot a Tárbachház könyvtárában található leltározotton katalógusra Raoul Sorban professzor (Bukarest) volt szíves felhívni a figyelmemet.