Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Molnár Ágnes: Somogy megye néprajzi kutatása az Ethnográfia évfolyamainak tükrében

NÉPRAJZI KUTATÁS AZ ETNOGRÁFIA ÉVFOLYAMAINAK TÜKRÉBEN 127 168. 1973:431, 434, A Szendrei Janka-Dobszay László-Vargyas Lajos: Ballada kapcsolatai a népénekkel. Két somogyi helység - Almamellék és Pödöri puszta - területén gyűjtött népdalanyagot említ meg a cikkben a szerzőhármas. 169. 1973:465, О Füzes Endre: A gabonásvermek problémájához. Bálványos községből hoz egyetlen Somogy megyei adatot a szerző, a gabonásvermek meglétéről. 170. 1973:514-516, 522, X Paládi-Kovács Attila: Néhány megjegyzés a magyar parasztság teherhordó eszközeiről. Somogy megye területén a hojdiván, a fejenhordás, a lógókampós vállrudak használata volt ismeretes. A jelenségeket térképen is elhelyezte a szerző. 171. 1973:592, 602-604, A Mo/dován Domonkos: ,,Halálnak halálával halsz..." A csököllyi fehér gyászviseletet és szokáskörét elevenítette fel s rekonstruálta filmfelvételeken Moldovan Domonkos. A cikk a film forgatókönyvét, a filmből vett fotókat, sirató szöveget és kottaanyagot tartalmazza. Egy a gyászszíneiket felemlegető, nagyatádi dal is megtalálható a szövegben. 172. 1974:18-37, A Domonkos Ottó: A kisiparok néprajzi kutatása. A magyarországi kékfestő cehek és hatáskörük с ábrán a Somogy megyei céhek is megtalálhatók. А cikk másik tanúsága, hogy felhívja a figyelmet az Árva megyei vászonkereskedők és Somogy megye kapcsolatára. 173. 1974:48-60, A Knézy Judit: Települési és építkezési változások Belső-Somogyban a reformkor végétől a XX. század elejéig. Csököly, Gige, Rinyakovácsi, Kisbajom községekben a falukép és a beltelek méretének és a rajta levő épületek elrendezésének XIX. századi alakulásával foglalkozik a szerző. 174. 1974:87, О Szentmihályi Imre: Bőrhíd. A „bőrhíd" szó jelentését bogozgatva két somogyi adatot ismertet a szerző, amely a tárgy történetét megvilágítja. 175. 1974:103-105, 107, X Léva/né Gábor Judit: A faragószék nótája. A faragószék somogyi variánsait találhatjuk a közleményben. 176. 1974:217-219, 225, X Bálint Sándor: Szent György kultuszának maradványai a hazai néphagyományban. A Szent Györgyről elnevezett helységek sorában hét somogyi települést is találhatunk. Ezek felsorolását adja a cikk. 177. 1974:315, X Szendrei Janka: „Szent István szolgái". Egy regősmotívum német párhuzama. Egy Somogy megyei szövegváltozat részletét közli a szerző tanulmányában. 178. 1974:366, 368, -•> Bárth János: A kalocsai búcsúsok egy laikus szokásáról. Az andocsi Mária kegykép Kalocsáról került át Andocsra a hagyomány szerint. A kalocsai búcsúsok Andocsra is rendszeresen eljártak, így a kalocsaiak búcsújáró szokásait leíró cikkben Somogy megyei vonatkozásokat is találhatunk, az andocsi búcsújárás irodalmával együtt. 179. 1974:632, 633, A Balassa Iván: Somogy megye földrajzi nevei. A Somogy megye földrajzi neveit tartalmazó kötet számos következtetés levonását teszi lehetővé és gazdag forrásanyagot tartalmaz a kutatók számára. Következtetni lehet a megye nemzetiségi összetételére, szokások, hiedelmek, mondák maradványaira, a helynévben szereplő tárgy vagy jelenség elterjedésére. A kötetnek mint gazdag forrásanyagnak lehetőségeire mutat rá a szerző. 180. 1975:67, A Takács Lajos: Foglalójegyek és foglalási módok. Táska és Nikla községek 1750-es határperéből ismertet a cikk egy jelzésmódot. 181. 1975:370, 371, 374, A Mészáros István: Gergelyjárás Darányban. A „Darányi Reformata Oskolának Jegyzőkönyve" 1831 és 1862 közötti bejegyzéseiből a gergelyjárás szokásának elterjedésére és kialakulására vonatkozó következtetéseket von le a szerző. 182. 1975:624-627, X Vajkai Aurél: Újabb adatok a bakonyi és Balaton melléki olajütőkhöz. A Somogy megyei olajütőkről közöl a szerző néhány adatot. Az olajkészítés folyamatát a magelőkészítéstől a préselésen át végigkísérhetjük, sőt még a kész olaj felhasználásáról is szerzünk adatokat. A balatonszárszói és a vörsi olajütőről képet is közöl Vaj kai. 183. 1977:21, 24, 25, A K. Csilléri Klára: A népművészet változása. Négy Somogy megyei eredetű népművészeti tárgy elemzése kapcsán az egész magyar népművészet fejlődésére vonatkozó kitekintést kapunk. 184. 1977:167, 177, A Martin György: A magyar néptánckutatás egy évtizede.