Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Molnár Ágnes: Somogy megye néprajzi kutatása az Ethnográfia évfolyamainak tükrében

NÉPRAJZI KUTATÁS AZ ETNOGRÁFIA ÉVFOLYAMAINAK TÜKRÉBEN m 16. 1904:446, Э Szigeti József: Hogyan tisztelték meg Somogyban a tiszteletes urat. Egy mondatból álló anekdota-szerű közlés. Néprajzi adatként jelentősége nincs. 17. 1906:96-98, О Bellosics Bálint: Áldozati szobrocskák. A szerző szerint az áldozati szobrocskákat Somogy megye lakossága is ismeri. (Közelebbi meghatározás hiányzik.) 18. 1911:47-55, О Kenései Ilona: Krisztus-legendák. 48. old. - utalás egy somogyi variánsra. (Forrás feltüntetésével.) 19. 1911:33, XD Bátky Zsigmond: Adatok a fehér gyászviselethez. A fehér gyász elterjedésének területén belül AlsóSomogy területét nevezi meg Bátky. Egyetlen község neve szerepel Somogy megyéből a közleményben, Rinyaszentkirályé. Bővebbet nem közöl e viseletről. Irodalmi vonatkozásai és a Dél-Dunántúlra kiterjedő áttekintése igen hasznos. 20. 1914:340, X -én: A legrégibb „Ispiláng". Népdalközlés Somogy vármegyéből, a Magyar Hírmondó 1792-es számából átvéve. A gyűjtés helye, ideje mines feltüntetve. 21. 1916:287, X Relkovic' Davorka: A Balaton keletkezésének mondái. Szárszó vidékéről származó eredetmonda tartalmi ismertetése. Más pontosabb megjelölés hiányzik. 22. 1921:61. X Háborús nóta szövegének közlése. A 44-es somogyi bakák énekelték. Szerzője, lejegyzője ismeretlen. 23. 1923:54-56, XU Szendrei Zsigmond: Magyar népmonda-típusok és tipikus motívumok. Ez a cikk „Történeti mondáink" címmel tovább folytatódik az 1924-es és az 1925-ös Ethnográphiában. Mivel a cikkek szerves egészet alkotnak, ezért ismertetésüknél sem választom szét ezeket. (1924:144, 146, 1925:49, 53, 1926:136, 137.) Törökkoppányból történeti mondák, Nagyberkiből és Kaposvárról eredetmagyarázó mondák vázát ismerteti a szerző. Alsógyékényesről, Csurgóról és Attala ból hoz még mondaadatokat. Az 1924-es évfolyamban Áttolóból szintén történeti, Félegyházáról és Gamásról eredetmagyarázó mondát ismertet, szintén a források feltüntetésével. Az 1925-ös számban Szálacska, Kötcse, Szólód, Szárszó és Csurgó történeti mondái ikerülnek elő. Az 1926-os kötetben Szenna, Somodor, Jádfalva és Szentgyörgy (?) községek mondaanyaga kerül ismertetésre. A munka a mondagyűjtőik számára jól használható, elsősorban összehasonlító anyagul szolgálhat. Mondaosztályozása már meghaladott. 24. 1924:151-156, X Gulyás József: Népi és folklorisztikus elemek Csokonai műveiben. Csokonai sok esetben népi eredetű figuráinak beszéltetésénél a somogyi tájnyelvet használja fel. Konkrét somogyi folklorisztikus alakokat is találhatunk műveiben, ilyenek pl. Pikó, a somogyi zsivány és a toponári muzsikus zsidó alakja. Az adatok ku It úrtörté nttil eg értékesek. 25. 1926:40-45, XD T. I.: Bábtáncoltató betlehem Somogy megyében. Lengyeltótiból szövegközlést és a betlehemezés tárgyainak leírását közli a szerző. Irodalmi hivatkozásként Kilitit is megemlíti és a Magyar Népköltészeti Gyűjteményben található szövegekre is utal. Mivel a somogyi bábtáncoltató betlehemmel a néprajzi irodalom még a későbbiekben is foglalkozik az Ethnográfia hasábjain, ezért ez a közlés alapmunkának számít. Szerzőjének teljes nevét nem ismerjük. 26. 1926:56, 59, A Györffy István: A magyar szűr. A cikk az 1930-ban megjelent ,,A cifra szűr" с könyv előmunkálata. Az összegző jellegű munkában megemlíti Györffy a Csököly-Nagyatád-Csurgó vidéki szűrtípust. A somogyi viseletek tanulmányozásához alapmunka. 27. 1926:154, 155, X Relnovic Néda dr.: Babonagyűjtés. Balatonszemesről egy, a szőlőműveléssel, Berzencéről egy Szentgyörgy-nappal kapcsolatos hiedelmet ismertet a szerző. A lejegyzés időpontja, a gyakorlás helye, ideje és körülményei ismeretlenek. 28. 1927:33, 34, X Szendrey Zsigmond: Falu csúfol óink. Három somogyi vonatkozású adatot hoz Szendrey, amelyeknek irodalmi forrásait is feltünteti, de a gyűjtés helyét és idejét ebben az esetben sem tudjuk. 29. 1927:60-61, X Solymossy Sándor: A „letyetár" kendő. Somogy megyében szokásos, (hogy melyik községben, azt nem tudjuk meg) hogy az udvarló legény ún. letyetár kendőt ad a lánynak. Továbbiakban a „Letyetár" szó nyelvészeti magyarázatát kapjuk. Szántódpusztán jegykendőként is használtak ilyet. Irodalmi forrásait feltünteti a szerző. 30. 1928:83-93, X Madarassy László: Magyar aratószokások. A magyar aratószokások tárgyalása közben megál-