Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Molnár Ágnes: Somogy megye néprajzi kutatása az Ethnográfia évfolyamainak tükrében

NÉPRAJZI KUTATÁS AZ ETNOGRÁFIA ÉVFOLYAMAINAK TÜKRÉBEN m 16. 1904:446, Э Szigeti József: Hogyan tisztelték meg Somogy­ban a tiszteletes urat. Egy mondatból álló anekdota-szerű közlés. Népraj­zi adatként jelentősége nincs. 17. 1906:96-98, О Bellosics Bálint: Áldozati szobrocskák. A szerző szerint az áldozati szobrocskákat Somogy megye lakossága is ismeri. (Közelebbi meghatározás hiányzik.) 18. 1911:47-55, О Kenései Ilona: Krisztus-legendák. 48. old. - utalás egy somogyi variánsra. (Forrás feltüntetésével.) 19. 1911:33, XD Bátky Zsigmond: Adatok a fehér gyászviselet­hez. A fehér gyász elterjedésének területén belül Alsó­Somogy területét nevezi meg Bátky. Egyetlen község neve szerepel Somogy megyéből a közleményben, Ri­nyaszentkirályé. Bővebbet nem közöl e viseletről. Iro­dalmi vonatkozásai és a Dél-Dunántúlra kiterjedő át­tekintése igen hasznos. 20. 1914:340, X -én: A legrégibb „Ispiláng". Népdalközlés Somogy vármegyéből, a Magyar Hír­mondó 1792-es számából átvéve. A gyűjtés helye, ideje mines feltüntetve. 21. 1916:287, X Relkovic' Davorka: A Balaton keletkezésének mondái. Szárszó vidékéről származó eredetmonda tartalmi ismertetése. Más pontosabb megjelölés hiányzik. 22. 1921:61. X Háborús nóta szövegének közlése. A 44-es somogyi bakák énekelték. Szerzője, lejegyzője ismeretlen. 23. 1923:54-56, XU Szendrei Zsigmond: Magyar népmonda-típu­sok és tipikus motívumok. Ez a cikk „Történeti mondáink" címmel tovább foly­tatódik az 1924-es és az 1925-ös Ethnográphiában. Mivel a cikkek szerves egészet alkotnak, ezért ismer­tetésüknél sem választom szét ezeket. (1924:144, 146, 1925:49, 53, 1926:136, 137.) Törökkoppányból történeti mondák, Nagyberkiből és Kaposvárról eredetmagyarázó mondák vázát is­merteti a szerző. Alsógyékényesről, Csurgóról és Atta­la ból hoz még mondaadatokat. Az 1924-es évfolyamban Áttolóból szintén történe­ti, Félegyházáról és Gamásról eredetmagyarázó mon­dát ismertet, szintén a források feltüntetésével. Az 1925-ös számban Szálacska, Kötcse, Szólód, Szárszó és Csurgó történeti mondái ikerülnek elő. Az 1926-os kötetben Szenna, Somodor, Jádfalva és Szentgyörgy (?) községek mondaanyaga kerül ismer­tetésre. A munka a mondagyűjtőik számára jól használha­tó, elsősorban összehasonlító anyagul szolgálhat. Mondaosztályozása már meghaladott. 24. 1924:151-156, X Gulyás József: Népi és folklorisztikus elemek Csokonai műveiben. Csokonai sok esetben népi eredetű figuráinak be­széltetésénél a somogyi tájnyelvet használja fel. Konkrét somogyi folklorisztikus alakokat is találha­tunk műveiben, ilyenek pl. Pikó, a somogyi zsivány és a toponári muzsikus zsidó alakja. Az adatok ku It úr­törté nttil eg értékesek. 25. 1926:40-45, XD T. I.: Bábtáncoltató betlehem Somogy megyé­ben. Lengyeltótiból szövegközlést és a betlehemezés tár­gyainak leírását közli a szerző. Irodalmi hivatkozás­ként Kilitit is megemlíti és a Magyar Népköltészeti Gyűjteményben található szövegekre is utal. Mivel a somogyi bábtáncoltató betlehemmel a nép­rajzi irodalom még a későbbiekben is foglalkozik az Ethnográfia hasábjain, ezért ez a közlés alapmunká­nak számít. Szerzőjének teljes nevét nem ismerjük. 26. 1926:56, 59, A Györffy István: A magyar szűr. A cikk az 1930-ban megjelent ,,A cifra szűr" с könyv előmunkálata. Az összegző jellegű munkában megemlíti Györffy a Csököly-Nagyatád-Csurgó vidé­ki szűrtípust. A somogyi viseletek tanulmányozásához alapmunka. 27. 1926:154, 155, X Relnovic Néda dr.: Babonagyűjtés. Balatonszemesről egy, a szőlőműveléssel, Berzencé­ről egy Szentgyörgy-nappal kapcsolatos hiedelmet is­mertet a szerző. A lejegyzés időpontja, a gyakorlás helye, ideje és körülményei ismeretlenek. 28. 1927:33, 34, X Szendrey Zsigmond: Falu csúfol óink. Három somogyi vonatkozású adatot hoz Szendrey, amelyeknek irodalmi forrásait is feltünteti, de a gyűj­tés helyét és idejét ebben az esetben sem tudjuk. 29. 1927:60-61, X Solymossy Sándor: A „letyetár" kendő. Somogy megyében szokásos, (hogy melyik község­ben, azt nem tudjuk meg) hogy az udvarló legény ún. letyetár kendőt ad a lánynak. Továbbiakban a „Letye­tár" szó nyelvészeti magyarázatát kapjuk. Szántód­pusztán jegykendőként is használtak ilyet. Irodalmi forrásait feltünteti a szerző. 30. 1928:83-93, X Madarassy László: Magyar aratószokások. A magyar aratószokások tárgyalása közben megál-

Next

/
Thumbnails
Contents