Somogyi Múzeumok Közleményei 7. (1985)

V. Molnár László: Kanizsa vára a török félhold uralma alatt (1600-1690)

88 V. MOLNÁR LÁSZLÓ Az 1687-től kezdődő évtized a szövetséges csapa­tok további sorozatos győzelmét hozták, még ha tör­ténteik is átmeneti kisebb-iniagyobb töröik katonai si­kereik. 1687. augusztus 12-én, a Baranya megyei Nagyharsánynál Lotharingiai Károly fényes győzel­met aratott a nagyvezér serege felett, majd decem­ber 17-én Rusztem pasa kénytelen volt feladni Eger várát Ca rafia generálisnak. A következő évben, szep­tember 12-én Badeni Lajos őrgróf hadteste a boszniai Derventnél (a Szávától délre) megverte a boszniai pasa seregét, Miksa Emánuel bajor választófejede­lem pedig visszafoglalta Belgrádot. Az 1689-es esz­tendő újabb sikereket hozott: Badenii Lajos szeptem­ber 24-én elfoglalta Nist (Szerbia), majd október 14­én Vidint (Bulgária). 1688-tól a császári hadvezetés arra törekedett, hogy csapataival szorosan körülzárja Kanizsát és megakadályozza a várba történő élelemszállítást. Ezért a törökök az egyre inkább érezhető ínség miatt többször is kénytelenek voltok kitörni a várból, de ezek az aikciók rendszerint vajmi kevés sikerrel jáirtak. Buda, Belgrád, Szigetvár és Fehérvár visszafogla­lása utáin a bécsi Haditanács 1689-től mind gyakrafo­48. Kanizsa vára. Justus van der Nypoort rézkarca, 1686. (Magyar Történelmi Képcsarnok) 74. Kanizsa 1690. évi blokádjáról, ostromáról és feladásá­ról érdekes részletek olvashatók Sutoris János császári hírszerzőtiszt jelentésében : Jegyzetek Sutoris János nap­lójából a XVII. század végéről. HK. 1896. 352-359. ban foglalkozott Kanizsa felszabadításának gondola­tával. A haditerv általában az volt, hogy a várat le­hetőleg vér nélkül, csupán kiéheztetés sei foglalják vissza. Emneík megfelelően Höister generális, Batthyány Ádám, Zichy István és Inlkey János ezredes egyesített csapataival, mlmtegy 60 ezer fővel 1690 ja­nuárjában teljesen körülzárták Kanizsát. Ezenkívül a könny éken fekvő kisebb váralkát és erősségeket is bevették, hogy ezáltal a törölköiket teljesen elzárják a külvilágtól. 74 A három hónapig körülzárt kanizsai török helyőr­ség a tökéletesen végrehajtott blokád miatt sehon­nan sem kaphatott segítséget, s ezáltal élelmük is napról napra fogyott. Musztaifa pasa, a várparancs­nok arra törekedett, hogy követei útján értesítse a nagyvezért és a boszniai pasát a védők helyzetéről. De a hírnökök és az általuk vitt üzenetek csak ritkán jutottak dl a címzettekhez, mivel az ostromlók rend­szerint elfogták azokat, s így pontos értesüléseket szereztek a várban uralkodó állapotokról. Hogy a törököket a vár mihaimaraibbi feladására szólítsák fel, Batthyány Ádám gróf egy török nyelven íróit fel­hívást juttatott ©I a védőkhöz. 75 Ezt elolvasva a védők azt válaszdlták, hogy Kanizsát az utolsó csepp vé­rükig védelmezni fogják, „esnék is a tűz rájuk zápor gyanánt". ígéretüket a törökök meg is tartották, mi­vel a bástyáikan elhelyezett ágyúkkal azonna 1 ! lövetni kezdték az ostromlók állásait. A császáriak ugyan­csak viszonozták az ágyúzást és hogy a várbeliek lássák, milyen csekélynek minősítik védekezésüket, minden elfogott török katonát bántalom nélkül küld­tek vissza a várba különböző megadási felhívások­kal, amelyeket a kapuk előtt is nagy mennyiségben szórtak szét az őrség és a lakosság részére. De a tö­rökök e felhívásokat figyelemre sem méltatták, ha­nem újabb kitöréséket kíséreltek meg, s arra töre­kedtek, hogy titkos úton segítséget kérő leveleket küldjenek a Portához. Az egyik ilyen török hírvivő, bizonyos Husszein nevú katona arra vállalkozott, hogy három levelet vigyen ki a várból, egyiket a nagyvezérhez, a másikat az udvarmesterhez, a har­madukat pedig a boszniai pasához. A vár körül por­tyázó huszárok azonban öl fogták, s így az ostromlók a levelek tartalmából ismételten megbizonyosodhat­tak arról, hogy ha a védők húsvét előtt segítséget nem kapnak, képtelenek azt tovább tartani. Miután a hírvivő többet nem árult el a vár állapotáról, a császári hadvezérek parancsára lefejeztették és hogy a többi törököt hasonló levelek vitelétől elrettent­sék, Husszein fejét egy magas póznára tűzték, s a külső palánk kapuja elé tették a következő szöveg kíséretében: „Lássák meg szemeitek, ti kanizsai agák, hogy kiküldött levélvivőtök a magas Portánál számo­tokra segéilyt nem kapott, s ezért az örökkévalóság portáin keresztül a másvilágba költözött, meglátandó vajon nem hozhat-e nektek segélyt a holdból." 76 75. SZŰKÍTS NÁNDOR: Kanizsa vár története. Adatok Za­la megye történetéhez (Szerk.: Bátorfi Lajos). Nagyka­nizsa 1876. I. füzet. 48-50. 76. BALOGH JÁNOS im. 210,

Next

/
Thumbnails
Contents