Somogyi Múzeumok Közleményei 7. (1985)
V. Molnár László: Kanizsa vára a török félhold uralma alatt (1600-1690)
88 V. MOLNÁR LÁSZLÓ Az 1687-től kezdődő évtized a szövetséges csapatok további sorozatos győzelmét hozták, még ha történteik is átmeneti kisebb-iniagyobb töröik katonai sikereik. 1687. augusztus 12-én, a Baranya megyei Nagyharsánynál Lotharingiai Károly fényes győzelmet aratott a nagyvezér serege felett, majd december 17-én Rusztem pasa kénytelen volt feladni Eger várát Ca rafia generálisnak. A következő évben, szeptember 12-én Badeni Lajos őrgróf hadteste a boszniai Derventnél (a Szávától délre) megverte a boszniai pasa seregét, Miksa Emánuel bajor választófejedelem pedig visszafoglalta Belgrádot. Az 1689-es esztendő újabb sikereket hozott: Badenii Lajos szeptember 24-én elfoglalta Nist (Szerbia), majd október 14én Vidint (Bulgária). 1688-tól a császári hadvezetés arra törekedett, hogy csapataival szorosan körülzárja Kanizsát és megakadályozza a várba történő élelemszállítást. Ezért a törökök az egyre inkább érezhető ínség miatt többször is kénytelenek voltok kitörni a várból, de ezek az aikciók rendszerint vajmi kevés sikerrel jáirtak. Buda, Belgrád, Szigetvár és Fehérvár visszafoglalása utáin a bécsi Haditanács 1689-től mind gyakrafo48. Kanizsa vára. Justus van der Nypoort rézkarca, 1686. (Magyar Történelmi Képcsarnok) 74. Kanizsa 1690. évi blokádjáról, ostromáról és feladásáról érdekes részletek olvashatók Sutoris János császári hírszerzőtiszt jelentésében : Jegyzetek Sutoris János naplójából a XVII. század végéről. HK. 1896. 352-359. ban foglalkozott Kanizsa felszabadításának gondolatával. A haditerv általában az volt, hogy a várat lehetőleg vér nélkül, csupán kiéheztetés sei foglalják vissza. Emneík megfelelően Höister generális, Batthyány Ádám, Zichy István és Inlkey János ezredes egyesített csapataival, mlmtegy 60 ezer fővel 1690 januárjában teljesen körülzárták Kanizsát. Ezenkívül a könny éken fekvő kisebb váralkát és erősségeket is bevették, hogy ezáltal a törölköiket teljesen elzárják a külvilágtól. 74 A három hónapig körülzárt kanizsai török helyőrség a tökéletesen végrehajtott blokád miatt sehonnan sem kaphatott segítséget, s ezáltal élelmük is napról napra fogyott. Musztaifa pasa, a várparancsnok arra törekedett, hogy követei útján értesítse a nagyvezért és a boszniai pasát a védők helyzetéről. De a hírnökök és az általuk vitt üzenetek csak ritkán jutottak dl a címzettekhez, mivel az ostromlók rendszerint elfogták azokat, s így pontos értesüléseket szereztek a várban uralkodó állapotokról. Hogy a törököket a vár mihaimaraibbi feladására szólítsák fel, Batthyány Ádám gróf egy török nyelven íróit felhívást juttatott ©I a védőkhöz. 75 Ezt elolvasva a védők azt válaszdlták, hogy Kanizsát az utolsó csepp vérükig védelmezni fogják, „esnék is a tűz rájuk zápor gyanánt". ígéretüket a törökök meg is tartották, mivel a bástyáikan elhelyezett ágyúkkal azonna 1 ! lövetni kezdték az ostromlók állásait. A császáriak ugyancsak viszonozták az ágyúzást és hogy a várbeliek lássák, milyen csekélynek minősítik védekezésüket, minden elfogott török katonát bántalom nélkül küldtek vissza a várba különböző megadási felhívásokkal, amelyeket a kapuk előtt is nagy mennyiségben szórtak szét az őrség és a lakosság részére. De a törökök e felhívásokat figyelemre sem méltatták, hanem újabb kitöréséket kíséreltek meg, s arra törekedtek, hogy titkos úton segítséget kérő leveleket küldjenek a Portához. Az egyik ilyen török hírvivő, bizonyos Husszein nevú katona arra vállalkozott, hogy három levelet vigyen ki a várból, egyiket a nagyvezérhez, a másikat az udvarmesterhez, a harmadukat pedig a boszniai pasához. A vár körül portyázó huszárok azonban öl fogták, s így az ostromlók a levelek tartalmából ismételten megbizonyosodhattak arról, hogy ha a védők húsvét előtt segítséget nem kapnak, képtelenek azt tovább tartani. Miután a hírvivő többet nem árult el a vár állapotáról, a császári hadvezérek parancsára lefejeztették és hogy a többi törököt hasonló levelek vitelétől elrettentsék, Husszein fejét egy magas póznára tűzték, s a külső palánk kapuja elé tették a következő szöveg kíséretében: „Lássák meg szemeitek, ti kanizsai agák, hogy kiküldött levélvivőtök a magas Portánál számotokra segéilyt nem kapott, s ezért az örökkévalóság portáin keresztül a másvilágba költözött, meglátandó vajon nem hozhat-e nektek segélyt a holdból." 76 75. SZŰKÍTS NÁNDOR: Kanizsa vár története. Adatok Zala megye történetéhez (Szerk.: Bátorfi Lajos). Nagykanizsa 1876. I. füzet. 48-50. 76. BALOGH JÁNOS im. 210,