Somogyi Múzeumok Közleményei 7. (1985)

V. Molnár László: Kanizsa vára a török félhold uralma alatt (1600-1690)

KANIZSA VÁRA A TÖRÖK FÉLHOLD URALMA ALATT (1600-1690) 85 szárnyra halálával kapcsol altban, s még ma sem tudjutk teljes bizonyossággal, hogy a Bécs által felbérelt Páka Istváin fegyverének golyója, vagy pedig egy vadkan ölite meg. Kortársaiinaik egy része szentül] meg volt győződve, hogy Zrínyi merénylet áldozata lett, és a gyilkos felfogad áisávall magát az uralkodót, I. Lipótot vádolták, akiiről az esztergomi érsek, Lippsy György ezt mondta elkeseredésében: „Legyen áttkozott a magiam két keze is, amelyekkel királyi koronát teittem a hitszegő Lipót fejére!"

68 Annyi bizonyos, hogy Zrínyi halálainak hírét éppúgy szívesen nyugtázták a bécsi udvamáil, mint a törökök Kanizsám, akik örömükben a várban levő összes ágyúból sortüzet lőttek. Evilita Csöl-ebi és Pecsevi Ibraihiiim török történetírók azonban Új-Zrínyivár ostromával hozzák összefüggésbe a költő és hadvezér halálát. Eszerint: „A vár bégje Zirimszki ezt mondó: jobb meghalni, mimt az állapotot (ti. a vár elestét) meglátni — a dicsősége ügyét elrendezvén a támadó hitharcosOkat megrohanta. Ekkor egy bátor vitéz golyója mellen találta, egy hitharcos pedig golyót röpített a fejébe.

69 A kursaneci erdőben, ahol a híres törökverő életét vesztette, 1724-ben Althan Mihály - Zala megye főispáinlja - felesége egy latin feliratú emlékoszlopot állíttatott, aimelynök magyar fordítása így hangzik: „Itt halt meg Zrínyi Miklós, aíki bátorságot keblében, győzelmet nevében, villámot kezében, derültséget arcain. Okosságot a tanácsiban, szerencsét a harcban ahova csak lépett - magáivall hozta. Az erény voilt szövetségese, s szerencse vezére. Amaz mindig társa volt, ezt mint vezetőijét sahíasem tűrte, nehogy vakon kövesse azt. Épp olyan komoly volt a harcbam, mint derűs otthon, a békében. Fabius okosságát bínta kérkedés és Nagy Sándor szerencséjét vakmerőség nélkül"

70 V. KANIZSA VISSZAFOGLALÁSA A TÖRÖKTŐL (1690. április 13.) Zrínyi hallak» után Kanizsa körül egy időre megszűntök az öldöklő harcok, s a portyázó, fosztogató török csapatoknak már semmi sem állta útját. Kanizsa, mint villajetszékhely a török köziigazgatás fontos központja maradt, aimély alá ez idő tájt a pécsi és a szigetvári szandzsálkság is tartozott. A vár körüli harcok nagyobb intenzitással csak az 1683-as évet követően erősödtek meg, amliíkor Kara M úszta fa sikertelen Bécs elleni hadjárata után elkezdődhetett a magyarországi török urallom felszámolásáért indított küzdelem. Mint ismeretes, IV. Mehmed szultán csapatai 1683. április elsején indultak el Drim apályból Bécs elfoglalására. A 120 ezres török hadsereg május 13-án ért Belgrád a tó, ahol a szultán Kara Musztafa nagy68. HALIS ISTVAN-HOFFMAN MÓR: Zalavármegyei Évkönyv a Milien i um ra. Nagykanizsa 1896. 31. 69. EVLIA CSELEBI: Magyarországi utazásai ... 488. 70. BALOGH JÁNOS im. 199-200. 71. Az 1683-as Bécs elleni hadjárathoz: HECKENAST 43. IV. Mehmed szultán vezért nevezte ki a hadjáirat fővezérévé, szerdárává. Thököly Imre fejedelem június 7-én, Eszéknél csatlakozott a török főerőkhöz, de hamarosan visszatért Kassáira, s a kuruc hadaikkal a Duna partján követte a nagyvezér seregeinek mozgását. A török had még június végén, s július elején bevette Veszprémet, Tatát, Pápát, Pannonhalmát, majd július 5-én felgyújtotta Győr külvárosát. Július 14-re teljesen körülzárták Bécset, amelynek védelmét Rüdiger Starhemtaerg gróf irányította. A hosszas és véres küzdelemben Bécs védői már jelentős veszteségeket szenvedtek, aimilkor szeptember 12-én kora hajnalban Sobieski János lengyel király, Lotharingiai Károlly herceg, II. Miiksa bajor és III. János György száz választófejedelmek egyesült serege, továbbá egyes német birodalmi és a királyi Magyarországról való segélyhadak (összesen mintegy 70 ezer fő) észak felől az ostromiló török hadra támadtak. A harc végül is estére eldőilt: az óriási veszteséget szenvedő török sereg megfutamodott, s Kara Musztafa vezetésével Budán keresztül Belgrádhoz vonult vissza. A török fővezért december 25-én a szultán parancsára - kivégezték, s utódjává Kara Ibrahim pasát nevezték ki.

71 GUSZTÁV: A török kiűzése Magyarországról. História. 1983/4. 7-10. WIMMER, JAN: Az 1683. szeptember 12-i bécsi csata. HK. 1983/1. 25-42. SUGÁR ISTVÁN: Lehanyatlik a török félhold. Bp. 1983.