Somogyi Múzeumok Közleményei 7. (1985)
V. Molnár László: Kanizsa vára a török félhold uralma alatt (1600-1690)
KANIZSA VÁRA A TÖRÖK FÉLHOLD URALMA ALATT (1600-1690) 81 naik a nagyvezér had mozdulatairól. Szinte minden ilevélében sürgős segítséget követelt I. Lipóttól, de a Haditanács vontatott ügyintézése miatt erre csak későn, május 26-án került sor. Május 19-én virradóra a védők mindkét oldalon erős kitöréseket intéztek, s ezek visszaverése során Strozzi gróf súlyosain megsebesült, Sparr ezredesnek pedig a jobb karját tépte le egy lövedék. A mind elszántabb török ki rahanások visszaverése utáin mindkét fél heves közelharcba bocsátkozott, s ennek sorain maga Zrínyi is majdnem az életéit vesztette. Egy ellenséges lövedék ugyanis éppen pár lépésre csapódott a földbe, és a robbanás erejétől egy pillanatra az eszméletét is elvesztette. Ugyanezekben a percekben egy másik lövedék darabja Eszterházy díszes föveget találta el. Amikor estére az ágyúk elhallgattak, Eszterházy a következő sorokat írta a naplójába: „A mindenihatónak a kegyelme irántunk a maii nlaípotn csodás módon tűnt ki, minek alapján meggyőződtem Uram, hogy a Te könyörületességeddel miinden műved felett, nem az igazság, hanem a végHetetlen kegyes irgoil másságod szerint cselekedtél velem, ami a szentírás szavait juttatja eszembe." 02 Május 23-án késő délután a Montfort-féle bajor csapatok is megérkeztek Zrínyi táborába, s hogy ezt tudassa HoHenloheval, Debois Rensut segédtisztet küldte hozzá, akit azonban egy - az éj leple alatt a várból kitört - török szakasz elfogott és a várba hurcolt. Közben egyre nyomasztóbb hírek érkeztek a nagyvezér seregének közeledtéről, ezért május 26-án Strozzi tábornok egy 3000 fős lovascsapatot küldött ki földerítésre. Másnap este a felderítők arról tetteik jelentést, hogy egy 80 ezer főből álló felmentő sereg befejezte átkelését a Dráván, s erőltetett menetben Kainiizsa felé vonul. E felmentő sereg sorra elfoglalta az útjába került — és zömében üresen hagyott — kisebb palánkokat, rövid pihenőt tartott Szigetvár mellett, majd 28-án már Pölöskónél ütött tábort. Az aggaisztó híreik hatására Zrínyi május 31-én délelőtt haditanácsot tartott, hogy megvitassák a teendőket. Azt kellett eldönteniük, hogy felvegyék-e a harcot a túlerőben levő felmentő sereg ellen, vagy még ennek megérkezése előtt felhagyjanak az ostrommal. Zrínyi bármennyire is kardoskodott a harcok folytatása mellett, a haditan ácsban a császári vezérek az elvonulási határozatot fogadták el. Félő volt ugyanis, hogy a keresztény had két tűz közé szorul és a számottevő túlerővel szemben vereséget szenved. Az elvonulási határozatot követően június 1-én megtették az ehhez szükséges előkészületeket, 2-án kora hajnaliban pedig sietősen felszedték táborukat 39. Kanizsa ostroma. 1664. április 27. 62. BALOGH JÁNOS im. 176-180.
