Somogyi Múzeumok Közleményei 7. (1985)
V. Molnár László: Kanizsa vára a török félhold uralma alatt (1600-1690)
78 V. MOLNÁR LÁSZLÓ Amikor Zrínyi — hadjárata végső célkitűzésének megfelelően — úgy látta, hogy a tulajdonképpeni várót, ahova a védők nagyobb része magát befészkelte, bevenni képtelen, a nagy kiterjedésű, gazdag kereskedelmi várost felgyújtatta és Siklós irányában vonult el. Útközben, amikor a nagyvezér gyors közeledtéről ismételten értesült, irányt változhatott és egyenesen Eszékre sietett, mielőtt ebben bármilyen ellenséges erő megakadályozta volna. Rövid küzdelem utá/n Zrínyi csapatai elfoglalták a drávai hídfőt, amely a szárazföldi összeköttetést biztosította a török seregeik számára. A mintegy 2 és fél—3 km hosszú és kb. 9 m széles (a szemtanúk szerint 4 szekér haladhatott rajta egymás mellett) hatalmas fahíd lerombolása azoabcn nem volt könnyű feladat. Ezért a környékről Zrínyi nádkötegeket hordatott a befagyott Dráva jegére, majd meggyújtatta azokat, s így 48 óra alatt szinte hamuvá perzselődött a hatalmas faépítmény. Mire a nagyvezér odaért, már csaík a vízből kimeredező csonka, üszkös tartóoszlopok látszottak ki. Az így tönkrelett hidat aztán a nagyvezér parancsára Kubleli Musztafa pasa 8 ezer összeterelt építővel csak május 14-re tudta helyreállítani, de aimnaik korábbi szépsége és tartóssága immár teljesen hiányzott. Az eszéki hídtól Zrínyi csapatai a segesdi várhoz vonultak, Chol ez idő tájt a környékből számos török lelt menedéket. Az elkeseredett harcban 150 török katona és 22 előkelő aga vesztette életét, scikan pedig fogságba kerültek közülük. A vár börtönéből jelentős számú keresztény rabot szabadítottak ki, majd a csapatok a hirtelen beállott dermesztő hideg miatt Pettau, Regede, Mosón, Sopron, Csáktornya és ÚjZrínyivár falai közé vonultak téli szállásra. Az eszéki vállalkozás mindenképpen sikeres hadműveletnek ítélhető, hiszen a számos török helyőrség elfoglalásával érzékeny veszteséget okozott az ellenségnek. Ezenkívül nem feledkezhetünk meg morális hatásáról sem, amit az európai uralkodók nagy része is felismert. XIV. Lajos francia király pl. 10 ezer tallér értékű vezéri öltözetet és fegyverzetet küldött Zrínyinek, IV. Fülöp spanyol uralkodó pedig az „aranygyapjas rend lovagja" kitüntető címet adományozna neki vitézi elismeréséül. A pápa egyházi áldását és aranyba vésett arcképét küldte el az eszéki vállalkozás kitervelőjének és sikeres végrehajtójának. 4. Kanizsa 1ó64-es ostroma A kényszerű téli pihenő után 1664. március közepe táján, az enyhébb idő beálltával Zrínyi megtette a szükséges intézkedéseket a kanizsai vár visszafcglalására. ,;t Részletes jelentést küldött Bécsbe, amelyben beszámolt az eszéki vállalkozás eseményeiről, és Kanizsa várának mielőbbi ostromát indítványozta. A 61. Kanizsa 1664. évi ostromához: PERJÉS GÉZA im. 354364. PÉTER KATALIN im. 166-167. BALOGH JAN. im. 176-188. haditanács a javaslatot elfogadta, majd a Regcnsburgban tartózkodó uralkodó is jóváihagyta azt. Ennek értelmében a császár parancsot adott ki, hogy a birodalmi hadak legkésőbb április 8-án kezdjék meg Kanizsa ostromát. Ezt azonban gróf Hohenlohe tábornok késedelmes eljárása, valamint a stájerországi és a rajnai seregek lassú gyülekezése miatt csak április végén kezdhették el. De ekkorra már Konstantinápolyban is értesültek Zrínyi eszéki vállalkozásáról és a császári hadak összevonásáról. Ezért 150 hajót indítottak útra Magyarországra katonasággal, élelemmel és lőfegyverekkel megrakva. Az ostromhoz érkezett segélyhadokat a magyar parancsnok Új-Zrínyivárába és a mellette felállított táborba rendelte, ahonnan mintegy 20 ezres sereg április 28-án kezdte meg előnyomulását Kcnizsa viszszafoglalására. Mivel a Zala folyó Poloskától kezdve egészein a Muráig áthatolhatatlan mocsarat képezett, Hohenlohe tábornok a várnak a nyugati oldaláról történő ostroma céljából 6000 gyalogossal, 2000 lovassal átkelt a bajcsai hídon, majd az ún. Rácváros elfoglalása után hadállásainak kiépítéséhez fogott. Zrínyi Miklós öccsével - Péterrel - és Strozzi altábornaggyal a várat keletről vette ostrom alá, mintegy 10 ezer gyalogossal és 4000 lovassal. A külváros elfoglalására Zobel ezredest rendelték ki 1000 muskétással, aki a parancsot a heves utcai harc ás az épületek felgyújtása után teljesítette is. Ezután rögtön az ostremárkok ásásához láttak, s ezek a munkálatok a továbbiakban éjjel-nappal szakadatlanul folytak. Az ostromló csapatok közötti összeköttetést és egységes vezényletet rendkívül megnehezítette az a körülmény, hegy minden parancsot és intézkedést csak a mocsáron átvezető bajcsai hídon lehetett eljuttatni, ezért Hohenlohe nem egy esetben önállóan volt kénytelen intézkedni. Az összeköttetés nehézsége miatt éppen ezért Zrínyi csak rendkívül sürgős és fontos esetekben küldött utasításokat Hohenlohe egységeinek. Az ostromágyúk elhelyezéséhez szükséges árkok és sáncok építése éjjel-nappal folyt, így április 30-án Strozzi egy nagy és négy kisebb ágyút állíttatott fel Baumbach őrnagy parancsnoksága alatt. Még aznap elfoglalta ütegállását Eszterházy Pál egysége is, amelyik május l-jén egészen késő estig szakadatlanul lőtte a „Szigetvári-bástyát". Ugyanazon a napon még újabb két - 4 lövegű - ütegállást állítottak fel a keleti oldailon. Hohenlohe a nyugati oldalon ugyencsak 4 üteget helyezett el, de ez első lövések arról győzték meg, hogy a széles mocsár miatt még anynyira messze vannak a vártól, hogy annak falaiban semmi kánt sem tehetnek. Ezért Waldeck műszaki százados alakulatával a mocsáron keresztül rőzseköt?gekből 250 lépés hosszú és 4 lépés széles utat készített, amelyen egyre közelebb kerültek a várfalakhoz.