Somogyi Múzeumok Közleményei 7. (1985)

V. Molnár László: Kanizsa vára a török félhold uralma alatt (1600-1690)

70 V. MOLNÁR LÁSZLÓ 28. Török gyalogos katona (azab) puskával és szablyával. Szigetvári Csöbör Balázs miniatúrája 3. A töröík adóztatás A töröík által meghódított területeken a földbirtokokat a szultán javadalambirtolkaként, azaz csak használatra osztotta szét a katonai, polgári és vailláisi tisztségviselőik között. Érthető tehát, hogy az új földesuraik nem késlekedtek az adóztatás megszervezésével : összeíró biztosok keresték fel az újoinmain meghódított tartomány minden települését, s pontosain lajstromba vették az adókötelesek és adómentesek nevét.

35 A rendszer, melynek alapján a töröík a magyar falvak és városolk népét adóztatta, feltűnő egyezéseket mutat a korábbi magyar adórendszerrel. A török 35 FEKETE LAJOS-KÁLDY NAGY GYULA: Budai török szásmadáskönyvek. Bp. 1962. Hegyi Kilára: A török birodalom magyarországi jövedelemforrásai. Századok. 1983/2. 346-383.; KÁLDY NAGY GYULA: Harácsszedők és ráják. Bp. 1970. Uő.: Magyarországi török összeírások. Bp. 1970. Uő.: Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai. Bp. 1980. Uő.: Török adólajstrom Baranyából a XVI. századból. Szigetvári Emlékkönyv. (Szerk.: Ruzsás Lajos.) Bp. 1966. 115-155. MERÉNYI 29. Török lovaskatona, oldalán tegezzel. Szigetvári Csöbör Balázs miniatúrája földesúr ugyamúgy tizedet szedett a gabona, a gyümölcs, a méhikas, s a báráinyak után, de ez a gyakorlatban jóval több volt, minit a termények tényleges tizedrésze. A birtolkas ezenkívül kapu- (ház) adót követelt, valaimlnt további- összegeket a legelő, az erdő használatáért, a szőlő, a malmok, mészárszékek és sertéseik után is. Az állaim részére a lakosságnak a „szultám adóját" (haradzs) kellett fizetnie, de a pasák és bégek rendikívüli követelései, így a várépítési munlkálk (gerendáik, deszkáik, mész szolgáltatása; imgyenes robot), továbbá a fuvar is külön súlyos terhet jelentettek a jobbágyság száimára, hiszen a szélkerék solkszor heteikig odaimaradtalk. A hódoltsági jobbágyok számára - akiket a hódítók rájáknialk neveztek - rendikívül súlyos terhet jelentett a muzulmán törvények által megszabott legfontosabb állami adó, az úm. dzsizje, amit gyakran hairácsadónalk, filori (azaz farinit)-adórrak, sőt nem LAJOS: Adatok a hódoltsági adózás történetéhez. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle. 1903. 18-32. SINKOVICS ISTVÁN: Élő és haloltt falvaik (NépességhuMámzás Esztergom megyében a török alatt és után.) A Bécsi Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve 1934. 267—282. SZAKÁLY FERENC: Magyar adóztatás a török hódoltságban. Bp. 1981. VELICS ANTAL: Magyarországi török kincstári defterek. II. Bp. 1890.