Somogyi Múzeumok Közleményei 7. (1985)

Géger Melinda: Vaszary János 1896-1907 között alkotott művei a Somogyi Képtárban

VASZARY JÁNOS MŰVEI A SOMOGYI KÉPTÁRBAN 159 tikus gondolat, ami lemond a természet megismerésének lehetőségéről. A természetet egyfajta titokzatos, sejtelmes lényeggel, misztikával azonosítja. A szenzualizmust itt még erősen ellensúlyozza az irracionális élmény. Az új természetelvűség, amit a naturalisták és az impresszionisták fedezték fel és amely Vaszaryt is befolyásolta, ambivalens értelmezésű. A természet viszszaadására való lelkes törekvés, a természetes állapotok iránti rajongás már nem a természettél azonosítja, hanem a természetből eredezteti a misztikumot. Az anyagelvűség himnusza ez, egy újfajta mágia, átértelmezett és mégis érvényben maradó természeti determináció. Péter András kb. ezt érezhette meg Vaszary korai műveiben, amikor a „mélyen átélt naturalizmus" paradoxonáról beszél/

1 Hogy az anyagiság e felmagasztalását képhez is kössük, elegendő a Fürdő után c. képen titokzatos, sejtelmes atmoszférában felderengő női alktra gondolnunk. Vaszary kijelentése szerint ,,a természetből csak kiindulni, vagy arra szuggesztív erővel emlékeztetni is elég"

5 - ezt a természeten alapuló elvonatkoztatást hangsúlyozza. Végsősoron így a XIX. század végi modern nyugati művészet esztétikai vonulatához csatlakozik Vaszary, miközben a gondolatot a XX. századot indító magyar társadalomba ülteti. Az érzéki látvány hitelességén alapuló szuggesztió ezek szerint bonyolult, (kétarcú jelenség. Vaszary szenzualizmusa egyrészt zömökebb, rusztikusabb, mint a franciáikon érlelt Rippl-Rónaié, másrészt tartalmaz egyfajta anyagiságból kinövő mágiát, amit Péter András átélt naturalizmusnak nevezett. Vaszary szenzualizmusának a felvázolt ikét fő irányon kívül más színező jegyei is vannak. A következőkben erre szeretnék kitérni. Egyéni, mindenki mástól megkülönböztethető jellegük a festő előremutató lehetőségeit és korlátait is kijelölik. Látni fogjuk, hogy a két fogalom bizonyos értellem ben egymás duálisa, együttes alkalmazásuk az életműben nem volt szerencsés. Vaszary festészetének sajátja egyfajta intenzív lobogós, dinamika. Ez a valóság birtokbavételének olyan festői eszközével történik, ami az expresszivitást is eszünkbe juttatja. A féktelen izzás, kirobbanó energia tulajdonképpen lehetőség is az expresszivitás irányába. Hogy erre vonatkozóan kezdeményezései is voltak, bizonyítja egy 1905-ből származó festmény, a kaposvári Tengerpart. A képek vizsgálatánál hivatkozni fogók expresszív hatású dinamikus formáira úgy, mint az 1900-1907-ig tartó időszak egyik próba Ikozási módjára. Vaszary életművét tekintve a 20-as években is kibontakozott bizonyos expresszivitás hosszabb-rövidebb lappangás után, de felemás módon. Mi volt az a tényező, ami meggátolta teljes kifejlését? Tudjuk, hogy Vaszaryban fiatalkora óta élt meste4. PÉTER ANDRÁS: Magyar művészet története, Bp. 1930. 154. o. 5. LÁZÁR BÉLA: Vaszary Já nos, Bp. 1923. 21. o. re, Székely Bertalan által beléoltott normatív arányrendszer. Ennek formai klasszicizmusától soha nem tudott megszabadulni - mindvégig ragaszkodott liberalizmuson alapuló szépségeszméjéhez. 1905 körül is az érzéki, szép látványhoz fűződő vonzódás magyarázza azt a tényt, hogy Vaszary az expresszív erejű formaadás helyett a tetszetősebb, színesebb impresszionizmusnál köt ki 1907-ben. Végsősoron ehhez az érzéki szépségeszményhez való túlzott ragaszkodása következtében nem meri vállalni később sem a kifejezés szubjektivitását, a következetesen diszharmonikus formákat - nem is beszélve azokról a lelki tartalmakról, melyek mind az expresszionizmus sajátjai. A két törekvés közti ellentmondás más-más alakban, más-más megfogalmazásban, de minduntalan előbukkan Vaszary nyilatkozataiban is. Az érzelmi kifejezés fontosságát hangsúlyozza a már idézett, híres mondatában a természeten alapuló szuggesztív ábrázolásról. E kijelentés mellett a másik oldalról a „természetben lévő nagy iharimóniákra" hivatkozik.

6 Az egységes stílus eszménye befolyásolja a század első éveinek munkáit is. III. Haulisch Lenke a nagyvárosias interieur-képek sorozatát 1900-1905-ig tájolja. A kutatók szerint eddig tart a Vaszary által is megvalósítani kívánt stílusegység ideje. A változás irányába történő tapogatózás eszerint az 1905-ös spanyol út után kezdődik a korábbi „állandósult harmóniákra" koncentráló képalakítástól az impressziók kibontakoztatása irányába. A képek vizsgálata során tapasztalni fogjuk, hogy a „stílusbontás" már korábbról, 1904-től megindult. Fülep Lajos - ha nem is íkonkrét formában, de az 1905-ös alkorszakhatárt kérdőjelezi meg egyik kritikájában.

7 Szerinte Vaszary 1905-1906-as képeinek (gondoljunk a Hölgy kutyával, a Merengő leány feketében, Interieur с. képékre) színesedése „ ... nem jelent lényegében változást, mert nem azon nyugszik, hogy a természetben új igazságokat látott meg, hanem azon, hogy finomította piktúráját". Az 1906-os szalonképéket - bár több színnel, de még mindig sötét alaphanggal - a képvágás, az alakok térfoglalása, a kompozíció és a leszorított képi atmoszféra csakugyan közelebb hozza a korábbi alkotásokhoz, így a Tükör előtt-höz is, mint az 1907-es tág perspektívája Reggeli a szabadban, Álarcosbál, vagy a Vendéglő teraszán с impresszionista képékhez. Az említett rokon festészeti elemékre hivatkozva a sötét polgári interieur-képek sorozatát tágabban szeretném értelmezni, az 1905-1906-os éveket is ide értve. 6. LÁZÁR BÉLA: Vaszary János, Bp. 1923. 7. o. 7. FÜLEP LAJOS: Vaszary János képei. Magyar Szemle, 18. évf. 1906. 13. sz. 207. o.