Somogyi Múzeumok Közleményei 7. (1985)

Mészáros Balázs–Tóth Péter: A Dél-Dunántúl és a Balaton körüli vármegyék leírása

106 MÉSZÁROS BALÁZS-TÓTH PÉTER ris, speluncis, montibus, voraginibus et hiatibus terrae admirandjs; de /ocorum terrae proprietatibus; Chorographica, politico et história sacrae coronae Hungáriáé notitia", azaz „Általános földrajzi értekezés a szigetekről, barlangokról, üregekről, hegyekről, szakadékokról és a föld csodálatra méltó hasadékairól; a föld egyes helyeinek sajátosságairól; Magyarország szent koronájának chorográfiai, politikai és történeti ismertetése" című munkája. Ugyancsak Nagyszombatban kezdte meg a „Különféle tudományok érdekesebb és válogatottabb vegyes gyűjteményének", a ..Curiosiora et Selectiora Variarum Scientiarum Miscellanea. In trés partes divisa . . . Tyrnaviae, 1689." kiadását.

110 A második decas első részében az „általános és partikuláris földrajz és természetrajz" különféle részeit tárgyaló tíz értekezés kapott helyet. Ismét olvashatunk itt az ország mindenben való bővelkedését eltúlzó megállapításokat. Az utóbb megjelent rész különféle névsorokkal kiegészített politikai földrajz. Szent-lványi munkáiban sok szó esik a növény- és állatvilágról, a gazdasági vonatkozású kérdésekről, különösen „Oeconom/a Philosophica"'

1 című háromkötetes művében. tett Szentiványban. 1653. október 20-án lépett a jezsuita rendbe. Bölcseleti és teológiai doktorként Bécsben és Nagyszombatban szentírásmagyarázatot, bölcseletet, egyházjogot, teológiát és mennyiségtant tanított. 12 évig a nagyszombati egyetem kancellárja, 9 évig a Pázmáneum és a nagyszombati akadémia kormányzója volt. 1705. március 5-én Nagyszombatban halt meg. WELLMANN im. 132. p. KOSÁRY im. 103., 129., 185., 360. p. DÖCZY-WELLMANN-BAKÁCS im. 45., 91-91., 98. p. SZINNYEI im. XIII. к. 741-745. p. 30. A „Curiosiora . . . etc." hosszú ideig mintájául szolgált a különféle promóciós kiadványoknak. Az 1689-ben megjelent I. Decas-t két további követte. A II. Decas Pars I. 1691-ben, Pars II. 1696-ban, Pars III. 1697-ben, a III. Decas Pars l-ll-lll. 1702-ben jelent meg. 31. Az Oeconomia Philosophica a régi skolasztikán belül helyezte el mindazt az újat is, amit szerzője biológiából vagy a gazdasági dolgokról tudott. Először 1746ban Nagyszombatban, másodszor 1748-ban Kolozsvárott jelent meg, majd 1754-ben Budán is. 32. SZERDAHELYI GÁBOR 1660. szeptember 20-án (vagy 1661. január 23-án) született Munkácson. 1680-ban lépett a jezsuita rendbe. Trencsénben végezte a bölcseletet. Tanárként Nagyszombatban, Kőszegen, Zágrábban, Grácban, Bécsben működött, végül a kassai kollégium és nyomda igazqatója volt; Kassán halt meg 1726. január 24-én. WELLMANN im. 132. p. KOSÁRY im. 86.. 146. DÓCZY-WELLMANN-BAKÁCS im. 63., 77., 108., 115. p. SZINNYEI im. XIII. к. 802-803. p. 33. HÍDI GERGELY 1674. február 14-én Szatmáron született. 1689-ben lépett a jezsuita rendbe. Bécsben szerzett bölcseleti és teológiai doktorátust, majd Nagyszombatban tanította a grammatikai osztályokat és a humaniórákot. 1705. március 6-án a oestis ragadta el. Ld. WELLMANN im. 132. p. SZINNYEI im. IV. к. 866-867. p. 34. TIMON SÁMUEL 1675. július 20-án született Turnán (Trencsén megye). 1693-ban lépett a jezsuita rendbe. Nagyszombatban és Kassán tanított. A jezsuita történetírói iskola egyik legkiemelkedőbb alakja. 1736. április 7-én hunyt el Kassán. WELLMANN im. 132-134. p. KOSÁRY im. 146., 150., 360. p. DÓCZY-WELLMANN -BAKÁCS im. 52., 80-81., 98-99., 104., 110. p. SZINYNYEI im. XIV. 180-181. p. 1702-ben készült el a ..Celebriorum Hungáriáé Urbium et Oppidorum topographia", azaz „Magyarország híresebb városainak és mezővárosainak topográfiája", amely Szerdahelyi Gábor'

1

'

1 neve alatt több kiadásban is megjelent. Az ókorral, a régi Pannóniával foglalkozó első részét valójában Hídi Gergely'''' készítette, a másodikat, amely az „új Magyarországot" ismerteti, T/mon Sámuel'

Á írta. E második részen erősen érződik, hogy szerzője kéziratban használta Oláh Miklós „Hungária"-ját. A következő két említésre érdemes geográfiai mű szerzője Csiba István'''' volt. Az első - Wernher hatását is tükröző -, az ország csodálatra méltó vizeiről szóló munka, a „Dissertatío historico-physica de admirandis Hungáriáé aquis" ü 1713-ban jelent meg Nagyszombatban. Egy évvel később ugyanott adták ki a hegyekről, illetve a hegyekben bányászható különféle ásványokról írott „Dissertatío historico-physica de montibus Hungáriáé, metallis et lapidibus"^

1 című művét is. Mindkét munkára jellemző, hogy a leíró részek mellett jelentős súlyt kaptak az elméleti fejtegetések. Ezek kérdés-felelet formában való feldolgozása arra mutat, hogy tulajdonképpen - ha 35. CSIBA ISTVÁN 1673. október 28-án született. 1692ben lépett a jezsuita rendbe és 1694-ben Nagyszombatban végezte el a teológiát. Ezután ugyanott bölcseletet, Kassán pedig hit- és erkölcstant, valamint szentírásmagyarázatot tanított. Kassán halt meg 1719. augusztus 9-én. Ld. WELLMANN im. 133. p. KOSÁRY im. 150., 177. p. KOSÁRY DOMOKOS: Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába. Budapest, 1954. II. k. 20. p. SZINNYEI im. II. к. 346-347. p. DÖCZY-WELLMANN-BAKÁCS im. 55-56. p. 36. Ez a munka — mint a másik Csiba-mű is — promóciós könyv; az előszó szerint báró karancsberényi Berényi Zsigmond Józsefnek ajánlották tanulótársai, „condiscipuli neo-doctores" a doktori címének megszerzése alkalmából. A szerző tizenegy fejezetben tárgyalja benne a magyarországi vizeket az alábbi felosztás szerint: I. hévvizek; II. a „vasat megevő" (=gálictartalmú) vizek; III. megkövesedő (=követ képző) vizek; IV. halált okozó (mérgező) vizek; V. savanyúvíz-források; VI. sós vizek; VII. egészséges hidegvizek; VIII. nyáron is jeges vizek; IX. színes vizek; X. tavak; XI. folyók. Régiónkról hosszasabban csak a X. fejezetben, a Balaton tó kapcsán szól: ,,(a Balaton) körülbelül 13 mérföld hosszúságban nyúlik el. . . (a Fertő tó) azonban sokkal szélesebb nála. Mindkét tó teli van hallal és környékükön sok-sok falu és mezőváros, továbbá szántóföld, szőlő és rét található. E tavakról sokféle szóbeszéd járja az egyszerű nép fiai között, hogy tudniillik gyakorta lehet látni a felszínükön úszni nagy hajók roncsait, s hogy városok maradványait is meg lehet figyelni bennük, ha a víz egy kicsit megapad de mivel az efféle szóbeszédet nem bizonyítja eléggé a tapasztalás, ezért mint a köznép semmilyen alaora sem támaszkodó véleményét, szándékosan elvetjük." 37. A könyvecske címe kicsit megtévesztő: Csiba ugyanis a hegyek kapcsán tulajdonképpen a hegyekben bányászható és található különféle ásványokról ír az alábbi felosztás szerint: I. az aranytermő heqyek; II. az ezüsttermő hegyek; III. a réztermő hegyek; IV. a vasbányákról nevezetes hegyek; V. a higanyt termő hegyek; VI. az ólmot termő hegyek; VII. a Magyarország hegveiben előforduló némely nemesebb ásványi színezék; VIII. a mágnest termő hegyek; IX. az azbeszt és a kőszén; X. a hegyi kristály, a gyémánt, a topáz