Somogyi Múzeumok Közleményei 7. (1985)

Mészáros Balázs–Tóth Péter: A Dél-Dunántúl és a Balaton körüli vármegyék leírása

104 MÉSZÁROS BALAZS-TÓTH PÉTER sét az egyház ideológiailag is legképzettebb, fegyelmezett élcsapatától, a jezsuita rendtől várhatta, amely a katolikus tudományosság és művelődés terén már vezető szerepet játszott.

19 A jezsuiták tudományos munkássága szorosan kapcsolódott az oktató-nevelő mumkához, amely a rend tevékenységének középpontjában állt. Másokat megelőzve építették ki iskoláik és nevelőintézeteik széles hálózatát. A katolikus középoktatást nagyrészt, a felsőoíktatást pedig szinte teljesen ők tartották kézben. Legnagyobb és legjelentősebb oktatási intézményük a nagyszombati egyetem volt. A jezsuita oktatási rendszerben

20 a felsőbb oktatás első 2-3 évében tanultak filozófiát a nagyobb diákok. Mivel a tudományok differenciálódása okkor ínég alig indult meg, a filozófia keretében oktattáik a logikát, oz etikát, a matematikát, a metafizikát és a később eljövendő külön diszciplínák - a növénytan, állattan, ásványtan és csillagászat - alapjait magába fogloló fizikát is. Hogy ez a jezsuita tudományosság keretében megférő - lényegében az egyház világképét tételekbe foglaló - természetfilozófia kezdetben milyen csekély mértékben építhetett a természet tényleges ismeretére, s miüly mértékben szorítkozott az elvont spekuláció „módszerére", azt igen szemléletesen példázza Athanasius Kircher

21 a föld alatti világról írott — magyarországi van átkozó sdkban is gazdag „Mundus Subterraneus" című iműve, amelyben a tudós pollihisztor a ikora'beli bányászat valós tapasztalatai mellett imponáló módszerességgel osztályozta a bányaimanó kait, vagy száirnyaiik és lábuk szerint a különféle sárkányaikat. Hiba ílenme azonban a mai olvasót talán megmosolyogtató furcsaságokat a jezsuita tudós rovására írni, hiszen azok sokkal inkább va/llási hovatartozástól függetlenül általános jellemzői voltak a korabeli tudománynak.

22 Kircher 19. KOSÁRY im. 69-75. p. TARNAI ANDOR: In: A magyar irodalom története II. Budapest, 1964. 398-401. p. 421. p. SZEKFŰ GYULA: Magyar történet IV. Budapest, 1935. 395-396. p. JÁNOSI GYULA: Barokk hitélet Magyarországon a XVIII. század közepén a jezsuiták működése nyomán. Pannonhalma, 1935. R. VÁRKONYI ÁGNES: Értelmiség és államhatalom Magyarországon a 17-18. század fordulóján. In: A magyarországi értelmiség a XVII-XVIII. században. Szeged, 1984. 75-76. p. 20. KOSARY im. 100-108. p. 21. ATHANASIUS KIRCHER, a XVII. század nagyhatású természettudósa, akinek munkássága hosszú időn keresztül meghatározta a jezsuita tudományosságot, 1602. május 2-án született Fulda mellett. 1611 és 1618 között a fuldai szeminárium tanulója volt, majd 1623ban belépett a jezsuita rendbe. 1633-ig Németországban élt: a würzburgi egyetemen tanított matematikát, filozófiát és keleti nyelveket. Ezután Rómába került és ott dolgozott az egyetem professzoraként 1680. október 30-án bekövetkezett haláláig. Történeti, matematikai, nyelvészeti, teológiai stb. munkáit számba venni is nehéz; e művek közül azonban mindenképpen kiemelkedik az utókorra gyakorolt hatását tekintve a Mundus Subterraneus. Ez a VII. Sándor pápának ajánlott hatalmas munka elsősorban az anyagi világ létrejöttének és természetének elméleti problémáival foglalkozik, de Kirchertől a gyakorlati tapasztalatszerzés sem volt idegen: éppen a magyarországi bányászat megismerésére választotta azt a módszert, hogy magyar rendtársai által egy 19 pontból álló kérdőívet juttatott el a vezető bányatisztekhez, s az erre adott válaszokat beledolgozta könyvébe. Úgy gondoljuk, nem minden haszon nélkül való e kérdőpontok felsorolása: 1. Melyek az ásványtartalmú vizek tulajdonságai és a bányászok ezekkel kapcsolatos tapasztalatai; 2. Vannak-e termésfémek („fémes kivirágozások"), s állítanak-e elő fémeket sókból és gálicokból; 3. Az arany-, ezüst-, réz-, ón- és ólombányákban milyen egyéb ásványok fordulnak elő, különös tekintettel a higany- és kénvegyületekre; 4. Milyen gépezetekkel merítik ki a föld alatti vizeket; 5. Hogyan védekeznek a kénes kigőzölgésektől mérgezett levegő ártalmai ellen; 6. Megjelennek-e a bányákban föld alatti démonok és bányamanók; 7. Milyen állatok élnek a föld alatt; 8. Tapasztalnak-e a bányászok föld alatti viharokat, mennydörgéseket és villámlásokat; 9. Tudnak-e föld alatti folyókról és forrásokról; 10. Milyen más természeti csodákat szoktak tapasztalni; 11. Milyen a hőmérséklet változása a bányákban és látni-e föld alatti tüzeket; 12. Tapasztalnak-e a bányákban hasadékokból előtörő szelet; 13. Tapasztalnak-e föld alatti rengéseket; 14. Vannak-e a föld alatt folyók, valamint édes, savanyú és gálicos vizű források; 15. A telérek csapásai igazodnak-e az égtájakhoz; 16. Milyen a fémek és a többi ásvány viszonya; 17. Milyen módjai vannak a fémek érceiktől való elválasztásának; 18. Az arany- és ezüsttelérek felderítésének módjai; 19. Hol és milyen érceket bányásznak, milyen mélyek a bányák, hol fordulnak elő hév- és savanyúvizek? Hála a tisztviselők alaposságának, a visszaküldött kérdőívek egyedülálló forrásai a XVII. századi magyarországi bányászatnak. Érdekességképpen jegyezzük meg, hogy Kirchernek számottevő ásványgyűjteménye is volt, amelynek sok darabja Magyarországról származott; Schaffer András nagyszombati jezsuita atya küldözte neki ezeket. A vatikáni Pontificia Universita Gregorianum levéltárában őrzött Kircher-hagyatékból kiderül, hogy milyen kiterjedt kapcsolata volt szerzőnknek magyarokkal; rendtársain kívül orvosokkal, természetvizsgálókkal, sőt főurakkal (Nádasdy Ferenc, Erdődy Kristóf) is levelezett. (Fejér József O. S. J. könyvtáros szíves közlése.) Kircher életére, munkássáaára bővebben lásd BÁNYAI BÁLINT-TÖTH PÉTER-ZSÁMBOKI LÁSZLÓ: Athanasius Kircher (1602-1680) Mundus subterraneus с művének magyarországi vonatkozásai. In. Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből II. Miskolc, 1984. 223-276. p. 22. Jó példa erre a tudós Hatvani professzornak 1757-ben Debrecenben, a „kálvinista Rómában" kiadott Introductio ad principia philosophiae solidioris című műve, amely — bár kétségtelenül a század egyik legeredetibb magyar filozófiai teljesítménye, s szerzőjét éppen a kor általános színvonalát messze meghaladó racionalista természetszemlélete és fizikai kísérletei miatt titulálták boszorkánymesternek — komolyan foglalkozik a Kircheréhez ugyancsak hasonlatos problémával, ti. „hogy angyalok és démonok léteznek, az értelem nem tagadja: jóllehet nem ismer ilyeneket". (Introductio ... 25. p.)