Somogyi Múzeumok Közleményei 7. (1985)
Mészáros Balázs–Tóth Péter: A Dél-Dunántúl és a Balaton körüli vármegyék leírása
102 MÉSZÁROS BALÁZS-TÓTH PÉTER Ha a korabeli Magyarországot ismertető külföldi kiadványok legjava éppen szerzőinek személyes tapasztalatai és élményei révén nyerte hitelét, úgy természetes, hogy a legtöbb valóban forrásértékű közvetlen információval! nem a (külhoniak, hanem az országot és népét, természeti, társadalmi és gazdasági viszonyait belülről ismerő, történelmünk viharait és a hétköznapi eseményeket egyaránt személyesen átélő hazai szerzők munkái szolgálnak. Ezek sorát a „Hungária et Atila, s/ve de origin}bus gentis, regni Hungáriáé situ, habitu, oportunitatibus et rebus belio paceque ab Atila gestis libri duo" - Oláh Miklós^ 1536-ban írott, a XVI. századi humanista próbálkozások közül kiemelkedő műve nyitja meg. Nem rendszeres országleírás ez, de bár meglehetősen tetszőleges útvonalat követve szinte az egész Kárpát-medencén végigkalauzolva képet ad a gazdálkodás különféle ágairól, de szól a nevezetesebb helyekről, s az ott dívó szokásokról is. Az utódok szinte egyhangúlag visszhangozták a Magyarország és Erdély vadban, halban való gazdagságára, a gazdálkodáshoz, megélhetéshez és a jóléthez szükséges dolgokban való bőségére vonatkozó meg állapítása it. Wernher György 12 először 1549-ben Baselben megjelent „De admirandis Hungáriáé aquis hypomnemation" című tanulmánya — mint címe is mutatja - elsősorban hazánk folyó- és gyógyvizeit is11. OLÁH MIKLÓS (Nagyszebenben született) esztergomi érsek, Magyarország prímása. „Hungária"-ját, azaz „Magyarország és Attila, vagyis két könyv a nemzet eredetéről, Magyarország fekvéséről, arculatáról, alkalmatosságairól, háborúban és békében viselt dolgairól Attila óta" című művét a mohácsi vész után tíz esztendővel írta, de csak 1763-ban adták ki nyomtatásban is Bécsben. Jelentőségét növeli, hogy kiadása előtt kéziratban is forgatták, s a későbbi szerzők munkáira szembetűnő hatást gyakorolt. Régiónkkal közelebbről nem túl sokat foglalkozott, néhány ide vonatkozó részletét idézzük: „Magyarország . . . első része, amely a Dunán innen valaha Pannónia Inferior nyugati része volt, a nyugati szél járása felől Ausztria tartománytól kezdődik, az egykori Pannónia Superiortól a délkeleti szél járásától a nyugati Drávát érinti, kelet felé ugyancsak a Dráva torkolatáig terjed, északra pedig mindenhol a Dunával határos. E részben találhatók: Sopron, Pozsony, Győr, Esztergom, Vasvár, Zala, Somogy, Veszprém, Tolna, Baranya megyék. Két állóvíz van benne, nagyok, haldúsak, az egyik a Fertő, Mária királynő városa, Nezsider, valamint Ruszt közelében, a másik a Balaton, mely Veszprémet Somogytól választja el... a Mura és a Dráva folyók között van Stridon, Szent Jeromos szülőhelye és Csáktornya vára. Felső-Lendvától nem is nagy távolságra van Szentgotthárd. Hasonlóan Alsó-Lendva vára, Németi, Buzasziget, fölöttük Berzence vára. Innen kelet leié van Babolcsa vára, Kálmáncsa mezőváros, az én három falum, Dobsza, száz vagy több jobbágy lakhelye ... A Balaton tavon innen az erdős hegy lábánál van Vázsony vára, ennek szomszédságában található az én mezővárosom, Dörgicse, a hozzá tartozó öt faluval, az ide való jobbágyok az említett Balaton tóban, ahogy ezt nekem helyettesem elmondta, egy húzással gyakorta fogtak húsz kocsira való különféle halat is; ezen a vidéken merteti, de ezekről szólva az ország jelentős részén is végigvezeti olvasóit. Egy esztendővel később, 1550-ben jelent meg Bécsben az erdélyi ReychersdorHer György 1 '' „Chorographia Transylvaniae" című munkája, amely a helységek fekvésének, adottságainak, s a lakosok szokásainak ismertetésével kívánt az Erdélyben utazók segítségére lenni. Egész Európa földrajzának megírására vállalkozott a késmárki születésű Frö/ích Dávid 1 ' 1 , aki tizenkét esztendei távollét, külföldi tanulmányok és több idegen ország beutazása után 1630-ban tért vissza szülővárosába, alhol az evangélikus líceum rektoraként kamatoztatta tudását. 1639-ben Bártfán jelent meg „a gyakorlati földrajz velejét" kínáló „Medulla Geographiae Practicae . . ." című munkája, majd Ulmban, 1643-44-ben a Bibliotheca seu Cynosura peegrinantium, id est Viatorum . . ." három kötete. ,,A vándorlók, azaz utazók könyvtára, vagyis vezérfonala" a különféle országok változatos földrajzi tudnivalóit ismerteti, többek között az „egykor nagy" Magyarország és Erdély nevezetesebb helyeit és erősségeit is tárgya 1 !ja a szükséges történeti adatokkal, részben a képzett földmérő közvetlen tapasztalataira építve, részben más földrajzírók munkáira is támaszkodva. Mindezzel Ihosszú évtizedeken át gyakran idézett forrásául szolgált a hazánkat ismertető külföldi munkáknak is. jók és jóízűek a borok . . . Ettől nincs messze Tihany apátsága, mely gyönyörű helyen fekszik, Szigliget vára, Zalavár apátsága, jól erősített vár és bő jövedelmű; . . . Vázsony felett északra van Veszprém püspöksége; Berényhida. Innen nem messze a Sárvíz déli partján Ladány, Ürhida, Lepsény; Ozora, Simontornya vára; Bikád, Szerdahely mezővárosok. A Balaton keleti partján Szántód, Köröshely, Csepely, Tárd; délen Somogyvár apátsága mind jobbágyok tekintetében, mind borjövedelmében tehetős; Osztopán, Korpád..." (Németh Béla ford.) Oláh Miklósról és művéről Id. WELLMANN im. 127. p. DÓCZY-WELLMANN-BAKÁCS im. 105. p. 12. WERNHER GYÖRGY életrajzi adatai ismeretlenek. Csak annyit tudunk, hogy királyi tanácsos és városi kormányzó volt Pozsonyban. Műveiről Id. DÓCZYWELLMANN-BAKÁCS im. 15., 16., 17., 23., 92., 107. és 112. p. WELLMANN im. 128. p. SZINNYEI JÓZSEF: Magyar írók élete és munkái. (A továbbiakban Szinynyei im.) Budapest, 1891. XIV. k. 1528. p. 13. REYCHERSDORFFER GYÖRGY családja Reichesdorfból (Medgyes-szék), ő maga Nagy-Szebenből származott. I. Ferdinánd király tanácsosa, majd Erdély kincstartója. Királyi követként is gyakran utazott Erdélyben és Moldvában. Ld. WELLMANN im. 129. p. DÓCZYWELLMANN-BAKÁCS im. 15., 16., 23., 91., 107., 111. p. SZINNYEI im. XI. к. 700-702. p. 14. FRÖLICH DÁVID F. János leibnici ev. rektor fia. Késmárkon született. Középiskolái elvégzése után külföldön, az odera-frankfurti egyetemen tanult matematikát, csillagászatot, történelmet és orvostudományt. Több országot beutazott. Ismeretséget kötött korának számos tudósával. Hazatérve Praetorius Dávidot követte a késmárki gimnázium rektori székében. Vö. WELLMANN im. 129. p. DÓCZY-WELLMANN-BAKÁCS im. 28. p. SZINNYEI im. III. к. 817-820. p.
